ellés fn 4B

1. ’az ellik igével kifejezett cselekvés, történés, folyamat’ ❖ A’ Juhok’ elléséröl (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 57).

2. (kissé rég) ’az ennek során világra hozott újszülött állat’ ❖ némely oktalan állatok, mások ellését el-vállalják, ’s nyalják mint ha magoké vólna (1791 Szaitz Leó C3790, 34) | hamvazó ſzerdán nem jó fonni, kiváltt a’ barom tartó, és nevel házaknál, külömben mer hibás, gyenge, és formátlan ellések leſſznek (1822 Pucz Antal C3539, 22) | a drótból hajlított számokat szurokba mártva, az anyabirkának az orrára, a báránynak meg a hátuljára nyomják, jelezve így, hogy hányadik ellés (1911 Malonyay Dezső CD07) | 418 marhára 107 ellésből 46-ot vittek a vásárra (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellik¹; SzT.

ellés ❖ főnév ◦ 4B ◦
1.
az ellik igével kifejezett cselekvés, történés, folyamat
A’ Juhok’ elléséröl
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
2. (kissé rég)
az ennek során világra hozott újszülött állat
némely oktalan állatok, mások ellését el-vállalják, ’s nyalják mint ha magoké vólna
(1791 Szaitz Leó)
hamvazó ſzerdán nem jó fonni, kiváltt a’ barom tartó, és nevel házaknál, külömben mer hibás, gyenge, és formátlan ellések leſſznek
(1822 Pucz Antal)
a drótból hajlított számokat szurokba mártva, az anyabirkának az orrára, a báránynak meg a hátuljára nyomják, jelezve így, hogy hányadik ellés
(1911 Malonyay Dezső)
418 marhára 107 ellésből 46-ot vittek a vásárra
(2000 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ellik¹; SzT.

Beállítások