elpukkan tn ige 1a8
1. ’megnövekedett belső nyomás hatására (pukkanó hangot adva) szétreped vmi’ ❖ Ezen elpukkant nagy edény által több más serrel tele lév hordók is széllyel üttettek (1814 Hazai és Külföldi Tudósítások C0203, 312) | Arany színekkel csillog a’ jövő buborékja, de hamar elpukkanik (1841 Kovács Pál² C2764, 302) | hallok egy nagy durranást a legjobb álmomban, hát berohanok, hát persze hogy az én lámpám pukkan el (1927 Sziráky Judith CD10) | léggömböt eresztene minden zsinór nélkül, a szelek kényére-kedvére, csak azért, hogy aztán elpukkanjon a magasban (1972 Kuczka Péter 9366019, 341).
1a. (átv is) ’〈szilárd burkolatból és (ütközéskor) robbanó, gyújtó stb. töltetből álló robbanólövedék, -szerkezet, ill. pirotechnikai eszköz〉 rövid(, éles) hangot adva kis hatásfokkal felrobban’ ❖ bedobta a röppentyűt az árokba, ott pukkant el (1869 Jókai Mór CD18) | egy süvöltő gránát a lova lábai előtt csapott le, átugratott rajta, s a háta mögött hallotta elpukkanni (1892 Jókai Mór CD18) | Egy-két bomba elpukkant és Dinkelsbühl falai tornyostul megijedtek[,] a város kényre-kegyre megadta magát (1923 Elek Artúr CD10) | ez az egyetlen ötlet elég ahhoz, hogy izegni-mozogni kezdjen tőle egy hosszú ötletsor, s minden jelenetben elpukkanhasson egy-két vidám petárda (1968 Mátrai Betegh Béla² 9430001, 131) | A petárdáknak a zöme már elpukkant (1996 Magyar Hírlap CD09).
1b. (/nyj, túlzó) ’〈személy〉 heves érzelmi állapot v. inger hatására indulatát képtelen fékezni; megpukkad, felrobban’ ❖ Okos. Melly szent dűh lobbana bennem e’ szüzné eránt! […] (egy székbe veti magát) Ah! László. (hasonlókép egy más székbe veti magát.) Oh! Okos. Eldobbanok! László. Elpukkanok (1833 Megyeri Károly C4141, 41) | majd elpukkant mérgében a’ vén szakálas (1841 Kovács Pál² C2765, 57) | elpukkan […] „megpukkad mérgében” (1968 Szlavóniai szótár C6859, 116).
2. ’〈(korszerűtlen volta v. elhasználódott állapota miatt hadászati célra alkalmatlan) tűzfegyver〉 pukkanó hangot adva elsül, ill. 〈(dísz)lövés〉 pukkanó hangot adva megtörténik’ ❖ egyszer csak megkondul a harang a toronyban; erre elpukkannak a mozsarak (1877 Jókai Mór CD18) | három mozsárlövés pukkan el az udvaron, ha ebédhez ülnek a márvány-oszlopos lovagteremben (1898 Mikszáth Kálmán C3158, 252) | [A vár tarackágyúi] arra használhatók, hogy nevednapján elpukkanjanak (1906 Krúdy Gyula CD54) | elpukkant az öreg basiliscus-ágyú (1913 Laczkó Géza CD10) | [Wenigerné] kötényét arca elé emeli, azt remélve, hogy így nem hallja a következő ágyúlövést, amely néhány másodperc múlva elpukkan (1931 Sárközi György 9587012, 300).
2a. ’〈szó, megnyilatkozás〉 hatástalanul v. csekély hatással hangzik el’ ❖ Még okoskodott, a szavai riadtan elpukkantak (1919 Kassák Lajos 9314004, 58) | azok a józan érvek nem pukkantak el a levegőben, hanem több napilap hasábjain napvilágot is láttak (1991 Országgyűlési Napló CD62) | A félóránként elpukkanó poénokon ugyanolyan méla, minden mindegy derűvel göcöghet a nagyérdemű, mint egymás avas viccein a parkban sakkozgató nyugdíjasok (1997 Magyar Hírlap CD09).
2b. ’〈nagy hatásúnak, látványosnak szánt v. gondolt esemény〉 hatástalanul történik meg’ ❖ A bécsi nép nem következetes; véletlenül jönnek cravallai [= botrányai] és elpukkannak üresen (1848 Szemere Bertalan 8437024, 45) | puccskísérleteik levegőben pukkantak el (1947 Szabad Nép szept. 25. C1539, 1) | az a törvény magyarságellenes rágalom, amely az ő [ti. Horthy] nevéhez tapadva, mitológiai méretűvé válhatott, így-úgy elpukkanhatott volna, s nem permetezné máig magából a mérgeket (1985 Csoóri Sándor 9090053, 47).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.