elszigetelő mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elszigetel.

II. mn 1C (Nyelvt)

’olyan 〈nyelvtípus(ba tartozó nyelv, nyelvcsoport)〉, amelyben nincsenek toldalékok, a szavak alakja állandó és a nyelvtani viszonyokat a szórend, a prozódia v. a segédszavak fejezik ki; izoláló’ ❖ Müller jellemzése szerint ugyanis azt hinnők, hogy az elszigetelő nyelvek és ragozó nyelvek gyökei nincsenek hangváltozásnak alávetve (1879 Egyetemes Filológiai Közlöny C0098, 92) | Egytagu nyelvek v. elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi (1893 PallasLex. CD02) | [a nyelveket] osztályozók a temérdek nyelv közül kisebb-nagyobb elvszerűséggel kiválasztották az elszigetelő és a hajlító csoport tagjait (1937 Zsirai Miklós 9805001, 4) | [a pidzsin és a kreol] egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítóké) és a helyi nyelvek „keveredéséből” származnak leegyszerűsített alaktannal, az elszigetelő típushoz közelítő szerkezettel (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.

elszigetelő ❖ melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenév → elszigetel
II. melléknév ◦ 1C ◦ (Nyelvt)
olyan 〈nyelvtípus(ba tartozó nyelv, nyelvcsoport)〉, amelyben nincsenek toldalékok, a szavak alakja állandó és a nyelvtani viszonyokat a szórend, a prozódia v. a segédszavak fejezik ki; izoláló
Müller jellemzése szerint ugyanis azt hinnők, hogy az elszigetelő nyelvek és ragozó nyelvek gyökei nincsenek hangváltozásnak alávetve
(1879 Egyetemes Filológiai Közlöny)
Egytagu nyelvek v.vagy elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi
(1893 PallasLex.)
[a nyelveket] osztályozók a temérdek nyelv közül kisebb-nagyobb elvszerűséggel kiválasztották az elszigetelő és a hajlító csoport tagjait
(1937 Zsirai Miklós)
[a pidzsin és a kreol] egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítóké) és a helyi nyelvek „keveredéséből” származnak leegyszerűsített alaktannal, az elszigetelő típushoz közelítő szerkezettel
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉKsz.

Beállítások