elvarázsolt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → elvarázsol.

II. mn 12A

1. (biz) ’saját képzeletvilágában élő, a valóságot kevéssé érzékelő 〈személy〉’ ❖ szép dolog volna az élet, ha az ember mindig csak szerelemre gondolhatna. Nincs is annál jobb állapot, mint folyton egy emlékezetes szót forgatni a fejünkben, a szívünkben, az álmunkban. Az ilyen elvarázsolt ember azt sem veszi észre, hogy az őszi eső a nyakába csurog, hát még hogyan láthatná meg azt, hogy más nők arcán könnyek folydogálnak miatta? (1924 Krúdy Gyula CD54) | [a filmbeli Valto és Reino] kicsit (vagy nem is olyan kicsit) ügyefogyott, elvarázsolt fazonok. Mintha egy abszurd drámából szalajtották volna őket (1994 Magyar Hírlap CD09) | [A skizofrén betegek] első látásra furcsák, érthetetlenek, elvarázsoltak, idegenek (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’irreálisnak tűnő, valószerűtlen 〈hely〉’ ❖ a társaság nemsokára künn volt a holdsütötte uccán, mely fehér volt, fehér, a végtelenségig, valami különös, elvarázsolt ucca, oly sajátságosan tágas és kihalt, és hideg, vak fényben… (1926 Babits Mihály 9014127, 87) | [Velencében] a mély járatú hajók útja, bóják és cölöpök rajzolta úton kanyarodik be a Lídó háta mögé egy elvarázsolt szigetvilágba (1955 Bernáth Aurél 9052007, 45) | [Margitai Ági] azon kevés színész közé tartozik, aki rendszeresen jár mások előadásaira. A legelvarázsoltabb helyeken is feltűnik, pincékben, padlásokon, és figyeli, ki mire jut (2002 Magyar Hírlap CD09).

elvarázsolt ❖ melléknévi igenév és melléknév
permalink
I. melléknévi igenév → elvarázsol
II. melléknév ◦ 12A
1. (biz)
saját képzeletvilágában élő, a valóságot kevéssé érzékelő 〈személy〉
szép dolog volna az élet, ha az ember mindig csak szerelemre gondolhatna. Nincs is annál jobb állapot, mint folyton egy emlékezetes szót forgatni a fejünkben, a szívünkben, az álmunkban. Az ilyen elvarázsolt ember azt sem veszi észre, hogy az őszi eső a nyakába csurog, hát még hogyan láthatná meg azt, hogy más nők arcán könnyek folydogálnak miatta?
(1924 Krúdy Gyula)
[a filmbeli Valto és Reino] kicsit (vagy nem is olyan kicsit) ügyefogyott, elvarázsolt fazonok. Mintha egy abszurd drámából szalajtották volna őket
(1994 Magyar Hírlap)
[A skizofrén betegek] első látásra furcsák, érthetetlenek, elvarázsoltak, idegenek
(1997 Magyar Hírlap)
2.
irreálisnak tűnő, valószerűtlen 〈hely〉
a társaság nemsokára künn volt a holdsütötte uccán, mely fehér volt, fehér, a végtelenségig, valami különös, elvarázsolt ucca, oly sajátságosan tágas és kihalt, és hideg, vak fényben…
(1926 Babits Mihály)
[Velencében] a mély járatú hajók útja, bóják és cölöpök rajzolta úton kanyarodik be a Lídó háta mögé egy elvarázsolt szigetvilágba
(1955 Bernáth Aurél)
[Margitai Ági] azon kevés színész közé tartozik, aki rendszeresen jár mások előadásaira. A legelvarázsoltabb helyeken is feltűnik, pincékben, padlásokon, és figyeli, ki mire jut
(2002 Magyar Hírlap)

Beállítások