emelcső fn 8C7

1. ’Emelő(gép).’

1a. (rég, Fiz) ’vmely tengely körül elfordulni képes merev, rendsz. rúd alakú test (mint egyszerű gép)’ ❖ Emelts, Hebmaschine (1801 Sándor István C1531, 179) | Az emelts az az egygyü ermiv, melly által az emberi er határ nélkl nagyobbittathatik (1806 Márton József¹ ford.–Bertuch C4947, 36) | ha a teher nem esik a C és D felfüggesztési pontok közé, hanem azokon kivűl, p. o. az A pontra, akkor a t’ teher nemcsak hogy nem gyakorol nyomást a D pontra, hanem ezt még felemelni törekszik, úgy hogy ez által egy egykarú emelcső támad, mellyen B a nyugpont, A pedig a támpont (1847 Hetilap CD61).

1b. (rég) ’teher felemelésére (és mozgatására) való eszköz, gép’ ❖ [a szénbányában] mindenütt óriás-épületek tünnek szembe, mellyekben a’ hatalmas erősziv dolgozik, óriási emelcsők emelkednek ’s ereszkednek-le viszontagosan (1836 Honművész C6070, 188) | gólya: négy hosszú vaskampóval (alakjuk L) ellátott emelcső, mellyel szénát, szalmát emelnek a kazalra (1898 Simonyi Zsigmond C5240, 524).

1c. (nyj) ’emelőháló’ ❖ Emēcsű. Van neki négy hajtása, hosszú nyele. A hajtás két éves nekitermett fűzfa (1903 Néprajzi Múzeum Értesítője C6959, 30) | emécső – Sárköz – emelőháló (1914 A magyar pásztorok nyelvkincse C6689, 717) | emelőháló L. […] emőcse, emécső, emelcső (1944 Morvay Péter C5885, 310).

2. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmit fejlesztő, előmozdító tényező, körülmény, eszköz, es. személy’ ❖ egyik főczélja a’ derék munkának, hogy a’ német polgárt megismertesse a’ jólét’ amaz emelcsőivel, mellyek’ segítségével emelkedtek föl ama’ bámulatos magasságra Franczia- és Angolország (1837 Figyelmező C6730, 178) | [Széchenyi István] a’ nagy emelcső mindenben, mi övé, vagy tőle, vagy körötte van (1839 Athenaeum C0019, 803) | [a munka] azon ellenállhatatlan emelcső, mely a nemzeteket elébbre viszi (1880 Fővárosi Lapok C8096, 225).

3. (rég) ’vmely gép, berendezés átállító v. kapcsolószerkezetének mozgatható része, kallantyúja, fogantyúja’ ❖ Ha volt a’ fedélnek [ti. a Papin-féle fazékénak] jól elzárható billentyűje, ’s ha ezt megnyiták emelcső által, a’ gőzek legnagyobb erővel folytak-ki, ’s az edényben levő vizet egy hosszú sebes sugárban hajták-fel magukkal igen magosra (1838 Honművész C6072, 299) | Midőn […] a’ mondott ur kezét a’ biztositó szellentyü emelcsőjére alkalmazná, rögtön ujjai hegyén szuró fájdalmat érze (1841 Regélő C0465, 70).

4. (rég v. nyj) ’egyik vége mint tengely körül elforgatható és így felemelhető ajtó v. híd’ ❖ Emelcs. […] 2.) fölvonó hid (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 471) | A zabolai kastély emelcsője már napok óta fel volt huzva a kapu szájára (1859 Halmágyi Sándor C2008, 114) | hogy a csürbe rakott szekerekkel be lehessen menni, a kapu feletti fedőlék felemelhető volt, a felemelhető rész: emelcső (1881 Magyar Nyelvőr C5948, 427) | emelcső fn. […] ’sertésól vályú feletti felfelé nyíló ajtaja.’ – „A disznóuóul emelcsőüje mán nem igen jóul záróudik” (1978 Magyar Nyelvőr C6029, 98).

5. (rég, ritk) ’környezetéből kiemelkedő, magas(abb)an fekvő terület’ ❖ A Duna partra nyiló kis emelcsn szökve (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 430).

ÖE: ~ág, ~fa, ~kar, ~rúd.

Sz: emelcsős.

Vö. CzF.; TESz. emel; SzT.; ÚMTsz.

emelcső főnév 8C7
1.
Emelő(gép).
1a. (rég, Fiz)
vmely tengely körül elfordulni képes merev, rendsz. rúd alakú test (mint egyszerű gép)
Emelts, Hebmaschine
(1801 Sándor István)
Az emelts az az egygyü ermiv, melly által az emberi er határ nélkl nagyobbittathatik
(1806 Márton József¹ ford.Bertuch)
ha a teher nem esik a C és D felfüggesztési pontok közé, hanem azokon kivűl, p. o.példának okáért az A pontra, akkor a t’ teher nemcsak hogy nem gyakorol nyomást a D pontra, hanem ezt még felemelni törekszik, úgy hogy ez által egy egykarú emelcső támad, mellyen B a nyugpont, A pedig a támpont
(1847 Hetilap)
1b. (rég)
teher felemelésére (és mozgatására) való eszköz, gép
[a szénbányában] mindenütt óriás-épületek tünnek szembe, mellyekben a’ hatalmas erősziv dolgozik, óriási emelcsők emelkednek ’s ereszkednek-le viszontagosan
(1836 Honművész)
gólya: négy hosszú vaskampóval (alakjuk L) ellátott emelcső, mellyel szénát, szalmát emelnek a kazalra
(1898 Simonyi Zsigmond)
1c. (nyj)
Emēcsű. Van neki négy hajtása, hosszú nyele. A hajtás két éves nekitermett fűzfa
(1903 Néprajzi Múzeum Értesítője)
emécső – Sárköz – emelőháló
(1914 A magyar pásztorok nyelvkincse)
emelőháló L.lásd […] emőcse, emécső, emelcső
(1944 Morvay Péter)
2. (rendsz. birtokszóként) (rég)
vmit fejlesztő, előmozdító tényező, körülmény, eszköz, es. személy
egyik főczélja a’ derék munkának, hogy a’ német polgárt megismertesse a’ jólét’ amaz emelcsőivel, mellyek’ segítségével emelkedtek föl ama’ bámulatos magasságra Franczia- és Angolország
(1837 Figyelmező)
[Széchenyi István] a’ nagy emelcső mindenben, mi övé, vagy tőle, vagy körötte van
(1839 Athenaeum)
[a munka] azon ellenállhatatlan emelcső, mely a nemzeteket elébbre viszi
(1880 Fővárosi Lapok)
3. (rég)
vmely gép, berendezés átállító v. kapcsolószerkezetének mozgatható része, kallantyúja, fogantyúja
Ha volt a’ fedélnek [ti. a Papin-féle fazékénak] jól elzárható billentyűje, ’s ha ezt megnyiták emelcső által, a’ gőzek legnagyobb erővel folytak-ki, ’s az edényben levő vizet egy hosszú sebes sugárban hajták-fel magukkal igen magosra
(1838 Honművész)
Midőn […] a’ mondott ur kezét a’ biztositó szellentyü emelcsőjére alkalmazná, rögtön ujjai hegyén szuró fájdalmat érze
(1841 Regélő)
4. (rég v. nyj)
egyik vége mint tengely körül elforgatható és így felemelhető ajtó v. híd
Emelcs. […] 2.) fölvonó hid
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
A zabolai kastély emelcsője már napok óta fel volt huzva a kapu szájára
(1859 Halmágyi Sándor)
hogy a csürbe rakott szekerekkel be lehessen menni, a kapu feletti fedőlék felemelhető volt, a felemelhető rész: emelcső
(1881 Magyar Nyelvőr)
emelcső fn.főnév […] ’sertésól vályú feletti felfelé nyíló ajtaja.’ – „A disznóuóul emelcsőüje mán nem igen jóul záróudik”
(1978 Magyar Nyelvőr)
5. (rég, ritk)
környezetéből kiemelkedő, magas(abb)an fekvő terület
A Duna partra nyiló kis emelcsn szökve
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
ÖE: emelcsőág, emelcsőfa, emelcsőkar, emelcsőrúd
Sz: emelcsős
Vö. CzF.; TESz. emel; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások