emelt mn-i ign és mn
I. mn-i ign → emel.
II. mn 12B
1. (a fej, fő, homlok szó jelzőjeként) ’〈a büszkeségnek, méltóságnak, ill. rátartiságnak mint magatartásformának, habitusnak, belső állapotnak a jelölésére〉’ ❖ Ekkor nyargal elő a’ gyors Jancsár Aga, Arszlan, Látja az elhullót [ti. a béget] fetrengeni vére’ tavában, látja emelt fővel bátrabban kelni Tinódit, ’s gyáva boszú támad lelkében az ős magyar ellen (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 16) | Emelt homlokkal dől a kárhozatba, De irgalmadra nem szorúlt (1898 Várady Antal 8509004, 175) | [A tehetősebb Csikós család tagjai] emelt fejjel jártak át a [közös] konyhán s a köszönést sem fogadták (1936 Illyés Gyula 9274057, 160) | szeretnénk emelt fejjel búcsúzni a focitól (2000 Magyar Hírlap CD09) | Az a gazdatársadalom, amit mi akarunk, egy emelt fejű, önállóan gondolkodó és szabadon választó gazdatársadalom (2003 Országgyűlési Napló CD62).
2. ’magasan levő, úgy elhelyezkedő v. elhelyezett’ ❖ soha nem is ment azon emelt kertbe (1815 Sebestyén László ford.–Genlis C3715, 17) | az edény feneke, ha víz van benne, emeltebbnek látszik (1869 Greguss Gyula C1918, 264) | az emelt, magas sikon Blazirtan áll egy vén Triton (1906 Kosztolányi Dezső 9359495, 145) | [A kiejtési szótárban] a félig zöngés mássalhangzót szintén emelt betűvel érzékeltetjük, pl. keress bennünket (kerezs bennünket v. kerezs bennünket) (1990 Fekete László C6041, 237) | a halak is az emeltebb vízszintet kedvelik (2003 Népszabadság okt. 16. C7851, 6).
2a. (rég) ’magas növésű 〈személy〉’ ❖ Öregünk inkább testes, mint szikár: arcza hosszas […]. Leánya emelt, s arcza egy azon lelkesek közül, mellyek első tekintetre már sok jelentőséggel birnak (1841 Nemzeti almanach C0399, 4) | a’ gyermek most lépett tizennegyedik évébe, ’s olly emelt, mikép tizenhat-tizenhét évesnek látszik (1844 Életképek C0101, 143) | egy emelt alakot láték ágyam felé csendesen közelíteni (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 6).
2b. ’megemelt, magasított 〈tárgy, dolog〉, ill. arra jellemző 〈magasság, szint〉’ ❖ [a töltés] emeltebb magasságával is, kivált jégmenéskor, a feltorlasztott árviz kitöréseinek ellent nem állhatván (1847 Hetilap CD61) | Emelt czipők az alsó végtag különböző fokú rövidüléseinél (1917 Orvosi Hetilap C8167, 506) | kifogástalan kék sportzakót visel a srác, lábán szélesorrú divatos cipő, emelt sarokkal (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 67) | A zenehallgató- és olvasósarok […] emelt szintű dobogóra kerülhet (1997 Lakáskultúra CD39) | Ismét divatos lesz az emelt talp, de különálló sarokkal (2001 Magyar Hírlap CD09).
3. ’nagy(obb) erővel, erős(ebb)en (és magasabban) képzett 〈hang〉, ill. így megnyilvánuló 〈beszéd〉’ ❖ némely versek emeltebb hangon mondatnak, midőn a nyomosság kivánja (1827 Toldy Ferenc 8481036, 206) | Viszik a nép színevirágát a halálba… Mondaná tovább is [az asszony], egyre emeltebben, mind a nyavalyás Badalikné címére (1947 Rónay György 9573129, 40) | – Kérem, hogy a nagy kartell tagjai jöjjenek a telefonszobába – mondta [a rendőrségi tudósító] emelt hangon (2009 Kondor Vilmos 3183001, 70).
4. ’〈Fokozati skála szerint magas(abb) helyzet jelölésére.〉’
4a. (kissé rég) ’társadalmilag, gazdaságilag stb. magas(abb) 〈rang, helyzet stb.〉’ ❖ az érdemesb, emeltebb fokozaton álló családok (1842 Társalkodó C7979, 394) | az országos pártolás áldásaiban csak annyiban fogjon majd részesülni a’ műipar és annak osztálya, a’ mennyiben amazt emeltebb vagy alantibb állása, emezt előrehaladt vagy elmaradt műszorgalma érdemesitendik (1843 Pesti Hírlap CD61) | mutassatok a történetből csak egy gyarmatszerű országot is, melly jólétben, gazdagságban emeltebb polczot ért, vagy akármelly tekintetben fontosságot nyert volna (1848 Birányi Ákos 8057001, 4) | a szakmában sok évet töltött alkalmazottak elesnek attól a lehetőségtől, hogy emeltebb álláshoz juthassanak (1925 Népszava nov. 6. C7493, 12).
4b. ’a szokásosnál v. átlagosnál nagyobb(ra megállapított, megszabott) 〈mennyiség, mérték stb.〉, ill. ilyen mennyiségű, mértékű stb. 〈dolog〉’ ❖ [a könyvet] pesti bizományosom által hozatván, még emeltebb áron [kellene] adnom (1842 Társalkodó C7979, 182) | [A szérumból] kis dosisok ismételt befecskendésével tartósan emelt fokon tarthatjuk a vörös vérsejtek számát (1902 Orvosi Hetilap C8152, 633) | [a közszolgálati alkalmazottak esetében] a családi pótlékoknak emelt összegü megállapitása a fizetési osztályoktól teljesen függetlenül fog történni (1917 Budapesti Hírlap máj. 22. C4705, 6) | külföldről nem lehet emelt díjas telefonszámot hívni (2004 Sümegi Noémi 3077002, 246) | emelt óraszámban dolgozó pedagógus (2009 Sinkó István 3328001, 114).
4c. ’vmihez képest magasabb (követelményeket állító) 〈szint v. színvonal〉, ill. ilyen szintű, színvonalú 〈dolog〉’ ❖ 1968-ban hét szakmában 56 tanulócsoport végez emelt szinten (1966 Magyar Nemzet okt. 14. C4803, 5) | meglévő [bank]kártyáját emelt szolgáltatást nyújtó változatra cserélő ügyfél (1996 Magyar Hírlap CD09) | ha úgy lesz kétszintű az érettségi, hogy a mai szinten megmarad az érettségi és ehhez képest lesz egy emelt szint, akkor eredményt értünk el, de ha az lesz az eredmény, hogy a mai szint alacsonyabb szintre kerül, akkor viszont nem értünk el semmit (1996 Országgyűlési Napló CD62) | a nyelvi emelt érettségiket (2005 Népszabadság aug. 8. C7853, 14).
5. (rég) ’a köznapin felülemelkedő v. magasztos, fennkölt 〈érzés, felfogás stb.〉, ill. ilyen érzésű, felfogású 〈személy〉’ ❖ Én az emeltebb Lelkeknek Vezérl tsillagjok vagyok (1793 Berzeviczy Pál ford.–Metastasio 7043001, 24) | A’ hangszeres muzsikában a’ franczia […] fényre, csínra, sikerre törekszik, a’ németnél mélység, szenvedély, komolyság, emberszív-ismeret, magas, emelt gondolatrepülés, kifejlési gazdagság […] lelhetők (1838 Figyelmező C0152, 322) | Minden ember, ki emeltebb czélok után törekszik, ér oly pillanatot életében, melyben […] határtalan kilátást lát maga körül (1864 Eötvös József C1603, 116) | Hová lett a szép táj bája és varázsa, hová a lelkesült, emelt érzés, melyet előidézett (1877 Wohl Janka C4560, 205).
Ö: fel~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.