érc- (előtagként)

1. (Bánya) ’fémtartalmú ásványokra, kőzetekre, ill. az ezekben található fémekre irányuló 〈eljárás, művelet, tevékenység〉’ ❖ ‖ ércelőkészítés fn 4B | Ércelőkészítés (bány.) […] mindenekelőtt elő kell őket [ti. a kitermelt ásványokat] készíteni oly módon, mely után a feldolgozásukat tovább folytató kohászat az ő munkálatait mennél könnyebben, olcsóbban és biztosabban végezhesse (1894 PallasLex. CD02) | Primosigh Ede: Elektromágneses ércelőkészités (1909 Budapesti Hírlap szept. 21. C4697, 16) | [Romwalter Alfréd] első munkahelye az Állami Ércbányászat mecseki üzeme volt, ahol a réz és nemesfémek ércelőkészítésével ismerkedett meg mint laborvezető (1991 Köves Elemér CD52) | A csaknem 700 millió forintos jegyzett tőkéjű társaság eredetileg a bányászatban, az ércelőkészítésnél használt aprítógépeket gyártott (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ ércfeldolgozás fn 4A | A magyar földön van faipar és ércföldolgozás, ismert, nagyjelentőségű niveaun [= színvonalon] (1899 Pesti Hírlap júl. 27. C5647, 1) | Irodalmunk a természeti kincsek feldolgozásának kérdésében, az ércfeldolgozás, méginkább a szénkihozatal vonatkozásában eléggé szegényes (1965 Berta Jenő CD52) | a gallium-kinyerés súlypontja is áttevődött a vas-oxidos ércfeldolgozás lúgzási maradékából történő előállításra (2007 Máté Csilla ford.–Habashi 3182002, 34) ‖ ércolvasztás fn 4A | Gyeorgyi Gottlieb János vólt, az Értz olvaſztásnak ott lévő Tanítója (1783 Magyar Hírmondó C0271, 818) | A hasznosítható fémek előállítására szolgáló munkálatok az ércolvasztással kezdődnek (1894 PallasLex. CD02) | A szénégetők az ércolvasztáshoz nélkülözhetetlen olcsó faszenet állítottak elő (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (kissé rég) ’fémből v. vmely fémötvözetből készült 〈tárgy〉’ ❖ ‖ ércedény fn 4B | A’ hol azonban a’ tűz’ sebesebb melege kivántatik-meg, ércz-edények szükségesek (1846 Zelena Ferenc 8534001, 3) | A nagybirtokosság a tejet jól záródó érczedényekben, vasúton szállítja a városokba (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Aquamanile […], ércedény, melyből a középkorban a miséző papnak kezére öntötték a vizet (1911 RévaiNagyLex. C5697, 763) | A hideg ellen […] izzó faszénnel telt ércedényekkel [védekeznek] (1936 Budapesti Hírlap jan. 5. C4724, 23) ‖ ércharang fn 3A1 | hova illenék jobban egy 100 mázsás érczharang, mint épen Iglóra, a felső magyarországi réztermelés középpontjára? (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A bazilika óriási ércharangja most üti éppen a tiz órát (1901 Kóbor Tamás 8247002, 263) | [a soproni tűzvész során] kevésen múlt, hogy a toronyban az ércharangok meg nem olvadtak (1965 Waigand József ford. [!] CD52) | a faharang húsvét előtt nagypénteken az ércharangot helyettesítette (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ érckapu fn 1A (átv is) | [látom] Bécs ’s Pozsony’ érczkapujit vivatlan’ Kitárva (1805 Berzsenyi Dániel 8054058, 69) | ha a székely szövetkezik a szomszéddal, akkor nyitva vannak Magyarország érckapui (1860 Jókai Mór CD18) | [Botond] Konstancinápoly előtt […] legyűr egy óriást és bárdjával bevágja az érckaput (1896 Erdélyi Pál CD44) | A népi képzelet kívánja, hogy [Mátyás] uralkodása idején tárva-nyitva legyen a budai vár nagy érckapuja, s betérhessen a palotába az is, aki okos találmányát hozza (1998 Új Könyvek CD29) ‖ érckoporsó fn 1A | Értz koporsó veszi magába testedet (1801 Bessenyei György¹ C1087, 267) | Hullaszállitás érczkoporsóban, légmentesen elzárva; minden irányban, – vasuton árszabás szerint (1891 Debrecen–Nagyváradi Értesítő 8611001, 3) | [a gazdag bútorgyárosnak] az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket (1925 Krúdy Gyula CD54) | 1947 végétől arról cikkezik buzgón a sajtó, hogy […] szétdúlták mauzóleumát, ellopták érckoporsóját [ti. Berzsenyi Dánielét] (2001 Bécsy Ágnes 3035001, 26) ‖ ércpénz fn 4B8 | papiros vagy értz pénz (1794 Magyar Hírmondó 7444100, 96) | Az érczpénzen kivül azonban még nagyobb gazdagsága feküdt a magyar falusi gazdának a marhaállományban (1886 Jókai Mór C2334, 74) | [Az ünnepi pogácsába] ércpénzt is szoktak belesütni (1968 Bálint Sándor 9022002, 158) ‖ ércszobor fn 7A3 | Napoleon érczszobra junius 1sője délután a’ királyi műöntő-intézetben megöntetett (1833 Jelenkor C0225, 391) | hegytetőn állott az érczszobor, Egy méltóságos óriás-alak, Egyik kezében háborúi kard (1848 Petőfi Sándor C3502, 321) | [Kisfaludy Károlyt szülőföldje] 1895-ben Győrött érczszoborral tisztelte meg (1896 Kardos Albert CD44) | [a szocializmus idején] az Andrássy útról eltávolították a névtáblákat, az ércszobor [ti. Andrássyé] pedig olvasztókemencébe került (1999 Diószegi István CD17) ‖ érctábla fn 6A | [a tükrön] az értztábla alá egy lapos vas-lap vagy pléh van alkalmaztatva (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315013, 187) | az uj Kazinczy-ércztábla [Baján] a gymnasium falára városhatóságilag föl is szegeztetett (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Breitenwang] templomának ajtaján egy érctábla hirdeti, hogy II. Lothár császár […] itt halt meg (1893 PallasLex. CD02) | [a honfoglalásnak emléket állító alsóvereckei] érctáblát 1919-ben, a megszálló csehek az emlékműről darabokra törve leverték (1990 Magyar Nemzet aug. 14. C8365, 6).

érc- ❖ (előtagként)
permalink
1. (Bánya)
fémtartalmú ásványokra, kőzetekre, ill. az ezekben található fémekre irányuló 〈eljárás, művelet, tevékenység〉
▪ ércelőkészítés főnév ◦ 4B
Ércelőkészítés (bány.bányászat) […] mindenekelőtt elő kell őket [ti. a kitermelt ásványokat] készíteni oly módon, mely után a feldolgozásukat tovább folytató kohászat az ő munkálatait mennél könnyebben, olcsóbban és biztosabban végezhesse
(1894 PallasLex.)
Primosigh Ede: Elektromágneses ércelőkészités
(1909 Budapesti Hírlap szept. 21.)
[Romwalter Alfréd] első munkahelye az Állami Ércbányászat mecseki üzeme volt, ahol a réz és nemesfémek ércelőkészítésével ismerkedett meg mint laborvezető
(1991 Köves Elemér)
A csaknem 700 millió forintos jegyzett tőkéjű társaság eredetileg a bányászatban, az ércelőkészítésnél használt aprítógépeket gyártott
(2000 Magyar Hírlap)
▪ ércfeldolgozás főnév ◦ 4A
A magyar földön van faipar és ércföldolgozás, ismert, nagyjelentőségű niveaun [= színvonalon]
(1899 Pesti Hírlap júl. 27.)
Irodalmunk a természeti kincsek feldolgozásának kérdésében, az ércfeldolgozás, méginkább a szénkihozatal vonatkozásában eléggé szegényes
(1965 Berta Jenő)
a gallium-kinyerés súlypontja is áttevődött a vas-oxidos ércfeldolgozás lúgzási maradékából történő előállításra
(2007 Máté Csilla ford.–Habashi)
▪ ércolvasztás főnév ◦ 4A
Gyeorgyi Gottlieb János vólt, az Értz olvaſztásnak ott lévő Tanítója
(1783 Magyar Hírmondó)
A hasznosítható fémek előállítására szolgáló munkálatok az ércolvasztással kezdődnek
(1894 PallasLex.)
A szénégetők az ércolvasztáshoz nélkülözhetetlen olcsó faszenet állítottak elő
(1991 Magyar néprajz)
2. (kissé rég)
fémből v. vmely fémötvözetből készült 〈tárgy〉
▪ ércedény főnév ◦ 4B
A’ hol azonban a’ tűz’ sebesebb melege kivántatik-meg, ércz-edények szükségesek
(1846 Zelena Ferenc)
A nagybirtokosság a tejet jól záródó érczedényekben, vasúton szállítja a városokba
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Aquamanile […], ércedény, melyből a középkorban a miséző papnak kezére öntötték a vizet
(1911 RévaiNagyLex.)
A hideg ellen […] izzó faszénnel telt ércedényekkel [védekeznek]
(1936 Budapesti Hírlap jan. 5.)
▪ ércharang főnév ◦ 3A1
hova illenék jobban egy 100 mázsás érczharang, mint épen Iglóra, a felső magyarországi réztermelés középpontjára?
(1857 Vasárnapi Újság)
A bazilika óriási ércharangja most üti éppen a tiz órát
(1901 Kóbor Tamás)
[a soproni tűzvész során] kevésen múlt, hogy a toronyban az ércharangok meg nem olvadtak
(1965 Waigand József ford.)
a faharang húsvét előtt nagypénteken az ércharangot helyettesítette
(1999 Magyar néprajz)
▪ érckapu főnév ◦ 1A ◦ (átv is)
[látom] Bécs ’s Pozsony’ érczkapujit vivatlan’ Kitárva
(1805 Berzsenyi Dániel)
ha a székely szövetkezik a szomszéddal, akkor nyitva vannak Magyarország érckapui
(1860 Jókai Mór)
[Botond] Konstancinápoly előtt […] legyűr egy óriást és bárdjával bevágja az érckaput
(1896 Erdélyi Pál)
A népi képzelet kívánja, hogy [Mátyás] uralkodása idején tárva-nyitva legyen a budai vár nagy érckapuja, s betérhessen a palotába az is, aki okos találmányát hozza
(1998 Új Könyvek)
▪ érckoporsó főnév ◦ 1A
Értz koporsó veszi magába testedet
(1801 Bessenyei György¹)
Hullaszállitás érczkoporsóban, légmentesen elzárva; minden irányban, – vasuton árszabás szerint
(1891 Debrecen–Nagyváradi Értesítő)
[a gazdag bútorgyárosnak] az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket
(1925 Krúdy Gyula)
1947 végétől arról cikkezik buzgón a sajtó, hogy […] szétdúlták mauzóleumát, ellopták érckoporsóját [ti. Berzsenyi Dánielét]
(2001 Bécsy Ágnes)
▪ ércpénz főnév ◦ 4B8
papiros vagy értz pénz
(1794 Magyar Hírmondó)
Az érczpénzen kivül azonban még nagyobb gazdagsága feküdt a magyar falusi gazdának a marhaállományban
(1886 Jókai Mór)
[Az ünnepi pogácsába] ércpénzt is szoktak belesütni
(1968 Bálint Sándor)
▪ ércszobor főnév ◦ 7A3
Napoleon érczszobra junius 1sője délután a’ királyi műöntő-intézetben megöntetett
(1833 Jelenkor)
hegytetőn állott az érczszobor, Egy méltóságos óriás-alak, Egyik kezében háborúi kard
(1848 Petőfi Sándor)
[Kisfaludy Károlyt szülőföldje] 1895-ben Győrött érczszoborral tisztelte meg
(1896 Kardos Albert)
[a szocializmus idején] az Andrássy útról eltávolították a névtáblákat, az ércszobor [ti. Andrássyé] pedig olvasztókemencébe került
(1999 Diószegi István)
▪ érctábla főnév ◦ 6A
[a tükrön] az értztábla alá egy lapos vas-lap vagy pléh van alkalmaztatva
(1818 Mokry Benjámin ford.–Möller²)
az uj Kazinczy-ércztábla [Baján] a gymnasium falára városhatóságilag föl is szegeztetett
(1860 Vasárnapi Újság)
[Breitenwang] templomának ajtaján egy érctábla hirdeti, hogy II. Lothár császár […] itt halt meg
(1893 PallasLex.)
[a honfoglalásnak emléket állító alsóvereckei] érctáblát 1919-ben, a megszálló csehek az emlékműről darabokra törve leverték
(1990 Magyar Nemzet aug. 14.)

Beállítások