állólétra fn 6A

’kétágú, felső végein összeerősített, támasz nélkül megálló, rendsz. mindkét oldalán haszn. létra’ ❖ ÉrtSz.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

állólétra ❖ főnév ◦ 6A ◦
kétágú, felső végein összeerősített, támasz nélkül megálló, rendsz. mindkét oldalán haszn. létra
ÉrtSz.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások