evidens mn 12B

’magától értetődő, magyarázat nélkül egyértelmű(en világos) 〈tény, dolog〉’ ❖ Soha érdek evidensebb, soha követendő politikai irány világosabban megjelölve nem volt (1866 Kossuth Lajos CD32) | Fölösleges tovább fejtegetni, annyira evidens ez a kérdés (1928 Keleti Újság 2128001, 4) | vajon nem olyanoknak teremtett-e alkotónk talán, hogy tévedünk még azokban a dolgokban is, amelyek akár a legevidensebbeknek tetszenek nekünk (1956 Szemere Samu ford.–Spinoza 9654002, 221) | Amikor például egy képen két alakot ábrázolnak, evidensen adódik a képtér kettős osztása (2009 Kovács András Bálint 3186001, 42).

a. ’bizonyítás nélkül elfogadott 〈állítás, (alap)tétel〉’ ❖ [a hittankönyv] megkülönbözteti a bizonyosságok három fajtáját. Az első csoportba sorolja a nyilvánvaló, evidens igazságokat. A másodikba a fizikai bizonyosságot, amelyen a természeti törvények bizonyosságát érti. Végül az úgynevezett „erkölcsi bizonyosságot” (1959 Szabó András György 2056030, 47) | Az eddigiek alapján annyi persze világos, hogy a transzcendentális közegben Husserl álláspontja szerint az ego cogito [= én gondolkodom] (mint kiindulópont) az önmagában megálló, apodiktikusan evidens, azaz az abszolút lét (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 458).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

evidens ❖ melléknév ◦ 12B ◦
magától értetődő, magyarázat nélkül egyértelmű(en világos) 〈tény, dolog〉
Soha érdek evidensebb, soha követendő politikai irány világosabban megjelölve nem volt
(1866 Kossuth Lajos)
Fölösleges tovább fejtegetni, annyira evidens ez a kérdés
(1928 Keleti Újság)
vajon nem olyanoknak teremtett-e alkotónk talán, hogy tévedünk még azokban a dolgokban is, amelyek akár a legevidensebbeknek tetszenek nekünk
(1956 Szemere Samu ford.–Spinoza)
Amikor például egy képen két alakot ábrázolnak, evidensen adódik a képtér kettős osztása
(2009 Kovács András Bálint)
a.
bizonyítás nélkül elfogadott 〈állítás, (alap)tétel〉
[a hittankönyv] megkülönbözteti a bizonyosságok három fajtáját. Az első csoportba sorolja a nyilvánvaló, evidens igazságokat. A másodikba a fizikai bizonyosságot, amelyen a természeti törvények bizonyosságát érti. Végül az úgynevezett „erkölcsi bizonyosságot”
(1959 Szabó András György)
Az eddigiek alapján annyi persze világos, hogy a transzcendentális közegben Husserl álláspontja szerint az ego cogito [= én gondolkodom] (mint kiindulópont) az önmagában megálló, apodiktikusan evidens, azaz az abszolút lét
(1982 Rózsahegyi Edit)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások