fajbiológia fn 6A
1. (Tud) ’az emberi rasszok hierarchiáját hirdető, az eugenika nyomán kialakult, de annak társadalmi céljaival szemben a biológiai alapon definiált nemzet, vagyis a faj politikai céljait szolgáló, biologizáló áltudományos irányzat’ ❖ első kelléke a fajegészségtannak az örökléstan, tágabb értelemben a biológia művelése és a fajra való alkalmazása (fajélettan, fajbiológia). A fajegészségtan rendszerének helyes voltát Németországban általánosan elismerik, bár akadnak ellenzői is. Így az eugenikához ragaszkodnak elsősorban az úgynevezett sexológusok, a nemi kérdések bonczolgatói (1916 Természettudományi Közlöny C7940, 454) | A kérdés aztán itt beletorkol a fajbiológia és fajlélektan, főként a fajok kereszteződésének a kérdésébe. Bizonyos konstitució típus ugyanis bizonyos fajra jellemző. Ez az öröklöttség kereszteződik aztán különböző fajból származó szülők gyermekében és válik a genialitás forrásává, ha az öröklött diszpoziciók közé tartozik bizonyos tehetség is (1930 Joó Tibor CD10) | A tudományos fajbiológiának ő [ti. Méhely Lajos] volt a megalapítója Magyarországon. Szívósan harcolt a zsidóság ellen. A magyarság legnagyobb veszedelmének fogta fel a magyar-szemita együttélés és fajkeveredés folyamatát (1940 Pintér Jenő CD44) | A rasszizmus egyik első és leghírhedtebb képviselője gróf Gobineau, francia diplomata volt. 1853-ban jelent meg ötkötetes „kultúratörténeti” munkája, amelyben részletesen kifejtette a rasszok egyenlőtlenségének elméletét. […] Ez a könyv lett az alapja a „fajbiológiának”, amely azután a náci Németország hivatalos ideológiája lett (1987 Tények könyve CD37).
1a. ’ez mint tantárgy, ill. ezt a tantárgyat oktató 〈tanszék〉’ ❖ Günther professzor a fajbiológia és szociál-antropológia tanára a jénai egyetemen, amely a mult év őszén hívta meg erre a katedrára (1931 Budapesti Hírlap máj. 12. C4719, 13) | A [Szegedről 1940-ben Kolozsvárra] visszaköltözött egyetem matematikai és természettudományi karának keretében az alábbi 17 tanszék működött (a zárójelben a vezető tanár neve szerepel): matematika (Dávid Lajos), geometria (Szőkefalvi Nagy Gyula), […] fajbiológia és örökléstan (Csík Lajos), általános és fizikai földrajz (Prinz Gyula) (1998 Természet Világa CD50).
2. (birtokszóként) ’〈vmely emberfajtára, népcsoportra, közösségre v. vmely területre vonatkoztatva:〉 az arra, ill. az ott élőkre jellemző biológiai, kül. antropológiai tulajdonságok, sajátosságok (áltudományos módszerekkel megállapított) összessége’ ❖ Az autót embergyűrű veszi körül Bansko főterén. Egy fényképfelvétel címlapjául szolgálhatna a Balkán fajbiológiájának. De nem hiszem, hogy a biológiai kutatás rendelkezésére álló eszközök elég pontosak ahoz, hogy származás vagy hovatartozóság szempontjából különbséget tegyenek és határvonalakat szabjanak az egyes fajták és emberek között. A felületes szemlélő a szláv típusok sorában rendkívül sok török és mongol vonást fedezhet fel (1933 Pesti Napló szept. 10. C8711, 37) | A Szabadegyetemen okt. 9-én kezdik meg dr. Ortutay Gyula „A magyar paraszttársadalom mai kérdései”, dr. Rácz Jenő „Külkereskedelem a kötött gazdálkodás korában”, dr. Gáspár János „A magyarság fajbiológiája” c. előadássorozataikat (1936 Pesti Napló okt. 9. C8714, 13).
Vö. ÉKsz.