fajdtyúk fn 3A1

1. ’fajd tojója’ ❖ állatképtárba érdekes darabok lennének a „Nyirfajd”, „Fajdjércze” és „Fajdtyúk”, melyek nem csak a természet után híven, hanem egyszersmind természettanilag is hozzájok illő helyzetben és környezetben vannak másolva (1855 Budapesti Hírlap C7813, 4120) | [a siketfajd] nehezen hagyja el a fészket, tojásairól sem zavarható egykönnyen föl, annyira, hogy oly vágásokban, hol a kivágott tuskókat, szemetes galyakat el szokták égetni, számos költő fajdtyúk ég el tojásaival együtt (1899 Chernel István CD34) | A nyestnek kedves eledele a fajdtyúk s tavaszelőn szívesen lopódzik a dürgőhelyek közelébe: hátha rászökhetik gyilkos szándékkal a gyanútlan tyúkra, ki a dürgő fajdkakast elandalogva hallgatja?! (1938 Kemény János¹ 9319002, 31) | [Jack Londonnak Az élet szerelme című novellájában] a nyomorult, magára maradt férfi a fajdtyúkokat próbálja kikaparni sziklaodújából, de végül csak a csibék maradnak neki (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’fajd, kül. siketfajd mint madár’ ❖ A’ Fajtyúk, vagy Fajdtyúk (Urogallus, der Auerhahn) leginkább magas fenyvesek között lakik, a’ himje nagyságra közelít a’ pujkához (1803 Szentgyörgyi József C3953, 141) | Az egész országban itt vannak a legtöbb fajdtyúkok, itt van a legnagyobb pincze, itt született Bakacs bibornok, s itt halt meg Drágffy Bertalan, itt terem a legjobb bécsitök, itt vannak a legszebb aprómarhák s legcsúfabb asszonyok (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 119) | mohos rétek tűnnek elő, melyeknek halványzöld színét száraz helyeken hússzínű hangabokor, források fakadásánál káka- és nádrétegek szakítják félbe, körülöttök gyér tűlevelű erdőség lombos galyakkal, melyeknek bimbóit fajdtyúk és nyírfajd csipdesik (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A madarak közül vadlúdra, vadkacsára, fajdtyúkokra, fogolyra, fácánra, gerlicére vadásztak [régen a magyarok] (1992 Magyar Nemzet aug. 15. C8367, 16).

3. (nőstény) fajd leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)’ ❖ A’ melly ideig a’ fiatal Sasok a’ féſzket nyomják, addig az öregek mindenféle állatot hordanak táplálásokra: bárányokat, ketskéket, fajdtyúkot, malatzot, dámvadat (1795 Molnár János C0296, 268) | Vágd-fel a’ megtisztított és kiszedett fajd-tyúknak a’ hátát, szedd-ki a’ bordáit, dörzsöld-bc szegfűvel, szagos zöldséggel (1846 Zelena Ferenc 8534011, 183) | A fajdtyúk zsirját minden kenőcsnek elébe teszik, s ennek hatását dicsérőleg példákat hoznak fel, miszerint a csonttörések az által egy hónap alatt meggyógyulnak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Szórd ki gyorsan a fenébe a krumplit. Hallod! Fajdtyúkot ebédelünk (1962 Lengyel József 9395004, 266).

fajdtyúk főnév 3A1
1.
fajd tojója
állatképtárba érdekes darabok lennének a „Nyirfajd”, „Fajdjércze” és „Fajdtyúk”, melyek nem csak a természet után híven, hanem egyszersmind természettanilag is hozzájok illő helyzetben és környezetben vannak másolva
(1855 Budapesti Hírlap)
[a siketfajd] nehezen hagyja el a fészket, tojásairól sem zavarható egykönnyen föl, annyira, hogy oly vágásokban, hol a kivágott tuskókat, szemetes galyakat el szokták égetni, számos költő fajdtyúk ég el tojásaival együtt
(1899 Chernel István)
A nyestnek kedves eledele a fajdtyúk s tavaszelőn szívesen lopódzik a dürgőhelyek közelébe: hátha rászökhetik gyilkos szándékkal a gyanútlan tyúkra, ki a dürgő fajdkakast elandalogva hallgatja?!
(1938 Kemény János¹)
[Jack Londonnak Az élet szerelme című novellájában] a nyomorult, magára maradt férfi a fajdtyúkokat próbálja kikaparni sziklaodújából, de végül csak a csibék maradnak neki
(1997 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
fajd, kül. siketfajd mint madár
A’ Fajtyúk, vagy Fajdtyúk (Urogallus, der Auerhahn) leginkább magas fenyvesek között lakik, a’ himje nagyságra közelít a’ pujkához
(1803 Szentgyörgyi József)
Az egész országban itt vannak a legtöbb fajdtyúkok, itt van a legnagyobb pincze, itt született Bakacs bibornok, s itt halt meg Drágffy Bertalan, itt terem a legjobb bécsitök, itt vannak a legszebb aprómarhák s legcsúfabb asszonyok
(1863 Lauka Gusztáv)
mohos rétek tűnnek elő, melyeknek halványzöld színét száraz helyeken hússzínű hangabokor, források fakadásánál káka- és nádrétegek szakítják félbe, körülöttök gyér tűlevelű erdőség lombos galyakkal, melyeknek bimbóit fajdtyúk és nyírfajd csipdesik
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A madarak közül vadlúdra, vadkacsára, fajdtyúkokra, fogolyra, fácánra, gerlicére vadásztak [régen a magyarok]
(1992 Magyar Nemzet aug. 15.)
3.
(nőstény) fajd leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)
A’ melly ideig a’ fiatal Sasok a’ féſzket nyomják, addig az öregek mindenféle állatot hordanak táplálásokra: bárányokat, ketskéket, fajdtyúkot, malatzot, dámvadat
(1795 Molnár János)
Vágd-fel a’ megtisztított és kiszedett fajd-tyúknak a’ hátát, szedd-ki a’ bordáit, dörzsöld-bc szegfűvel, szagos zöldséggel
(1846 Zelena Ferenc)
A fajdtyúk zsirját minden kenőcsnek elébe teszik, s ennek hatását dicsérőleg példákat hoznak fel, miszerint a csonttörések az által egy hónap alatt meggyógyulnak
(1856 Vasárnapi Újság)
Szórd ki gyorsan a fenébe a krumplit. Hallod! Fajdtyúkot ebédelünk
(1962 Lengyel József)

Beállítások