🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fajidegen mn 

1. (Biol v. Orvos) ’〈Két v. több élőlény (része) viszonyában.〉’

1a. ’〈vmely élőlényhez viszonyítva:〉 más fajba tartozó 〈élőlény〉’ ❖ lehetetlen, hogy egy fajidegen állat teje chemiai, physiologiai és egyéb tulajdonságai által a fajazonos állat tejével egyenértékűnek legyen tekinthető (1924 Orvosi Hetilap C8174, 522) | Ma már tudjuk, hogy az anafilaxia jelenségének az a magyarázata, hogy az úgynevezett „fajidegen” állatok vérsavójának fehérjemolekulái ellen a szervezetben ellenanyagok termelődnek (1958 Élet és Tudomány C4909, 973) | Fajidegen állatok sejtes elemei pl.: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, thrombocyták, csontvelősejtek, vesesejt-, májsejtsuspensio stb. ép RES-el bíró állatoknak többszörösen befecskendezve a vérben keringő heterolog antitesteket hoznak létre (1962 Orvosi Hetilap C8208, [788]).

1b. ’más fajba tartozó élőlényben megtalálható, arra jellemző, abból származó testidegen 〈anyag, sejt stb.〉’ ❖ Állatról emberre való átültetés, ezen fajidegen, heteroplastikus anyag későbbi felszívódása miatt kilátást alig nyújt (1911 RévaiNagyLex. C5698, 277) | Ez [ti. a Bordet-féle módszerrel végzett vérvizsgálat] abból áll, hogy valamelyik állat vérébe fajidegen vért hosszabb időn át fecskendeznek be (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 145) | Az ún. fajidegen anyagok megindítják az ellenanyag képződését, és ez a szervezetet túlérzékennyé teszi (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | a szokatlan ételreakciók kiváltására leginkább alkalmas élelmiszerek sorában első helyen kell megemlíteni a fajidegen (vagyis tehén-) tejet és tejtermékeket (1995 Magyar Hírlap CD09) | xenotranszplantáció: fajidegen szövet beültetése (2000 Természet Világa CD50).

1c. ’ilyen anyag, sejt stb. által kiváltott 〈hatás, folyamat stb.〉, ill. ilyen sejtet, szervet felhasználó 〈beavatkozás〉’ ❖ Szerző a napfény okozta bőrgyulladáshoz csatlakozó ízületi gyulladást anaphylaxiás betegségnek fogja fel, ahol a bőrben olyan fehérjetermékek keletkeznének, melyek a szervezetre nézve fajidegenül hatnának (1926 Orvosi Hetilap C8176, 1418) | [A diftéria kezelésében] a passiv immunizálás contraindicatiója csak a lófehérje fajidegen hatása lehet, ami azonban nem szokott különösebb veszedelmet rejteni magában (1933 Orvosi Hetilap C8183, [25]) | A Népszava 1968. június 14-én közölte a hírt, hogy „a houstoni Szent Lukács Kórházban szerda este egy juh szívét ültették át egy emberbe. A 47 éves beteg röviddel a műtét után meghalt”. Valószínűleg ez volt az első – emberbe történő – fajidegen szervátültetés, mely a befogadó halálát okozta (1996 Természet Világa CD50) | [a petesejt burkának] membránjában receptorok találhatók, melyek a spermiummal való kapcsolódásért, sőt a spermium teljes fokú aktiválásáért felelősek. Ugyanezen receptorok – nem kapcsolódás révén – gátolják meg a fajidegen megtermékenyítést (2001 Természet Világa CD50).

2. (Tört) ’a fajelmélet által meghatározott fajok, vagyis változatok, típusok tekintetében a (magasabb rendűnek tartott) másiktól eltérő, ahhoz képest idegen kategóriát képviselő v. a biológiai-genetikai alapon meghatározott másik nemzethez tartozó 〈személy〉, ill. ilyen kategóriára, nemzetre jellemző 〈vonás〉’ ❖ [Gáspár János] azon a véleményen van, hogy a zsidóság éppen fajidegensége, miatt képtelen Európa népeivel való harmónikus együttélésre; be kell azonban ismerni, hogy – a fajismeret terminológiájával élve – ilyen módon a magyar nép fajkomponensei is „fajidegenek” Európa népeitől (1930 Nagy Endre CD10) | kiváltkép fáj a franciáknak, hogy azok a rajnavidéki – a nemzeti szocialisták nyelvén szólva túlnyomóan „fajidegen” – elemek, amelyek a francia megszállás alatt a Németbirodalomtól való elszakadás érdekében szított mozgalom mellé állottak, vagy a franciák iránti rokonszenvüket más módon kifejezésre juttatták, közvetlenül a kiürítés után „felelőtlen elemek” részéről inzultusoknak voltak kitéve (1930 Budapesti Hírlap júl. 13. C4718, 4) | A fajelmélet egyrészt azt tanítja, hogy minden társadalmi ellentmondás, osztály stb. jelentéktelen, felszíni jelenség, a fajidegen elemek (elsősorban a zsidók) kitalációja, s a németek, mivel nekik tiszta vérük van, egységes, monolit nemzetet alkotnak (1986 Népszabadság jan. 4. C7836, 13).

Vö. ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fajidegen melléknév
1. (Biol v. Orvos)
〈Két v. több élőlény (része) viszonyában.〉
1a.
〈vmely élőlényhez viszonyítva:〉 más fajba tartozó 〈élőlény〉
lehetetlen, hogy egy fajidegen állat teje chemiai, physiologiai és egyéb tulajdonságai által a fajazonos állat tejével egyenértékűnek legyen tekinthető
(1924 Orvosi Hetilap)
Ma már tudjuk, hogy az anafilaxia jelenségének az a magyarázata, hogy az úgynevezett „fajidegen” állatok vérsavójának fehérjemolekulái ellen a szervezetben ellenanyagok termelődnek
(1958 Élet és Tudomány)
Fajidegen állatok sejtes elemei pl.például: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, thrombocyták, csontvelősejtek, vesesejt-, májsejtsuspensio stb.s a többi ép RESretikuloendotheliális rendszer-el bíró állatoknak többszörösen befecskendezve a vérben keringő heterolog antitesteket hoznak létre
(1962 Orvosi Hetilap)
1b.
más fajba tartozó élőlényben megtalálható, arra jellemző, abból származó testidegen 〈anyag, sejt stb.〉
Állatról emberre való átültetés, ezen fajidegen, heteroplastikus anyag későbbi felszívódása miatt kilátást alig nyújt
(1911 RévaiNagyLex.)
Ez [ti. a Bordet-féle módszerrel végzett vérvizsgálat] abból áll, hogy valamelyik állat vérébe fajidegen vért hosszabb időn át fecskendeznek be
(1926 TolnaiÚjLex.)
Az ún.úgynevezett fajidegen anyagok megindítják az ellenanyag képződését, és ez a szervezetet túlérzékennyé teszi
(1993 Sárkány Pál et al.)
a szokatlan ételreakciók kiváltására leginkább alkalmas élelmiszerek sorában első helyen kell megemlíteni a fajidegen (vagyis tehén-) tejet és tejtermékeket
(1995 Magyar Hírlap)
xenotranszplantáció: fajidegen szövet beültetése
(2000 Természet Világa)
1c.
ilyen anyag, sejt stb. által kiváltott 〈hatás, folyamat stb.〉, ill. ilyen sejtet, szervet felhasználó 〈beavatkozás〉
Szerző a napfény okozta bőrgyulladáshoz csatlakozó ízületi gyulladást anaphylaxiás betegségnek fogja fel, ahol a bőrben olyan fehérjetermékek keletkeznének, melyek a szervezetre nézve fajidegenül hatnának
(1926 Orvosi Hetilap)
[A diftéria kezelésében] a passiv immunizálás contraindicatiója csak a lófehérje fajidegen hatása lehet, ami azonban nem szokott különösebb veszedelmet rejteni magában
(1933 Orvosi Hetilap)
A Népszava 1968. június 14-én közölte a hírt, hogy „a houstoni Szent Lukács Kórházban szerda este egy juh szívét ültették át egy emberbe. A 47 éves beteg röviddel a műtét után meghalt”. Valószínűleg ez volt az első – emberbe történő – fajidegen szervátültetés, mely a befogadó halálát okozta
(1996 Természet Világa)
[a petesejt burkának] membránjában receptorok találhatók, melyek a spermiummal való kapcsolódásért, sőt a spermium teljes fokú aktiválásáért felelősek. Ugyanezen receptorok – nem kapcsolódás révén – gátolják meg a fajidegen megtermékenyítést
(2001 Természet Világa)
2. (Tört)
a fajelmélet által meghatározott fajok, vagyis változatok, típusok tekintetében a (magasabb rendűnek tartott) másiktól eltérő, ahhoz képest idegen kategóriát képviselő v. a biológiai-genetikai alapon meghatározott másik nemzethez tartozó 〈személy〉, ill. ilyen kategóriára, nemzetre jellemző 〈vonás〉
[Gáspár János] azon a véleményen van, hogy a zsidóság éppen fajidegensége, miatt képtelen Európa népeivel való harmónikus együttélésre; be kell azonban ismerni, hogy – a fajismeret terminológiájával élve – ilyen módon a magyar nép fajkomponensei is „fajidegenek” Európa népeitől
(1930 Nagy Endre)
kiváltkép fáj a franciáknak, hogy azok a rajnavidéki – a nemzeti szocialisták nyelvén szólva túlnyomóan „fajidegen” – elemek, amelyek a francia megszállás alatt a Németbirodalomtól való elszakadás érdekében szított mozgalom mellé állottak, vagy a franciák iránti rokonszenvüket más módon kifejezésre juttatták, közvetlenül a kiürítés után „felelőtlen elemek” részéről inzultusoknak voltak kitéve
(1930 Budapesti Hírlap júl. 13.)
A fajelmélet egyrészt azt tanítja, hogy minden társadalmi ellentmondás, osztály stb.s a többi jelentéktelen, felszíni jelenség, a fajidegen elemek (elsősorban a zsidók) kitalációja, s a németek, mivel nekik tiszta vérük van, egységes, monolit nemzetet alkotnak
(1986 Népszabadság jan. 4.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások