fajnév fn 

1. ’〈(Rendszertani) kategóriát jelölő névként.〉’

1a. (Biol is) ’〈a biológiai rendszertanban is:〉 a fajt mint taxont jelölő (jelzős) név (az ún. auktornévvel együtt), ill. 〈ilyen névben:〉 a nemen belüli fajra utaló jelző’ ❖ A’ Fajnevekrl adandó Régulákba (1793 Főldi János C1760, 11) | Miólta pedig a tudományban rend van; abból áll a tökélletesség, hogy nemek alá szedődjenek a fajok, és minden plántának két helyes neve t. i. nemi- és faj-neve légyen (1807 Fazekas Mihály–Diószegi Sámuel C1701, 32) | egy a mesterséges rendszer szerint, az egyes növények nem- és fajneveit igen, – de a növények természeti tulajdonságait, más növényekhezi viszonyát, rokonságát, s végre a bölcs rendet, melly a növényországban uralkodik, soha megérteni, s meg tanulni nem lehet, s erre a természeti rendszert kell használatul fölvenni (1847 Hetilap CD61) | [Az ún. közönséges éjimajom] feje tetején három egyenlő szélességű párhuzamos csík van, innen ered latin fajneve [ti. az Aotes trivirgatus Humboldt név] (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Külön tanulmányt érdemelne, hogy miért nem alakult ki a nyelvjárásokban egyes állatfajoknak önálló fajnevük. Így például bizonytalan a szarvasmarhák megnevezése, a tyúkféléknek – tyúknak és kakasnak – pedig még a köznyelvben sincs fajnevük, hiszen a tyúk csak a nőstény ivarú egyedek megnevezése (1977 Hajdú Mihály C5917, 232) | A fajnevek a Linné nevéhez fűződő kettős nevezék (binominális nómenklatúra) szabályait követve kerültek a könyvbe [ti. a Zoológiai értelmező szótárba] (1996 Új Könyvek CD29) | A felsorolt példákban [ti. a magyar púposszövő, magyar téliaraszoló stb. névben] a „magyar” fajnevek azt jelzik, hogy felfedezésük, leírásuk Magyarországhoz, illetve a korábbi Osztrák–Magyar Monarchiához, magyar és osztrák kutatók – Frivaldszky Imre, Ferdinand Ochsenheimer, Georg Friedrich Treitschke – nevéhez fűződik (2018 Varga Zoltán 3447001, 108).

1b. (rég) ’〈tenyésztett állatra v. termesztett növényre vonatkoztatva:〉 fajon belüli fajtát jelölő név’ ❖ Az eléhordott juh fajoknak lassanként történt öszvekeveredésük olly nagy változásokat okozott az e’ fajokat megkülönböztető bélegekben, hogy tsak a jártas, és e’ tárgyhoz értő határozhatja meg, melly fajhoz tartozik valamelly kérdésben forgó keverék juh. Vannak az előhordott fajneveken kivl még más nevek is, úgymint: Escurial, Negretti, Imperial (1833 Tudományos Gyűjtemény C7244, 84) | [Siebenfreid úr] kitűnő alma-gyűjteményt állított ki 150 fajból, azokat csinos fehér tányérokon különözve el, a fajnevek pontos feljegyzésével (1865 Fővárosi Lapok C8081, 1174).

1c. (Ásv) ’fő összetevői alapján elkülöníthető ásvány faját mint kategóriát jelölő megnevezés’ ❖ [Kengolt] az ásvány-rendszerre nézve legújabban Mohs rendszerét átöntötte. Minden fajt bele hozott. A systematikai nevek helyett fajneveket használ (1853 Budapesti Hírlap C7811, 246) | A Német-magyar tudományos műszótár (1858) még Mohs ásványtani fajneveit magyarosítja, melyről már 186-ben Szabó Józsefazt mondja, hogy elhagyott álláspont (1907 Kornis Gyula C5849, 353) | A teljesség igényével készült ásványnévjegyzék a megnevezés után az ásvány kémiai képletét, kristályrendszerét, színét és rendszertani helyét is közli. A 4000 ásványtani fajnév mellett további 9000 név található benne (1997 Új Könyvek CD29) | Rendszertani összefoglaló név: a fajnévnél magasabb szintű kategória. Egyes fajok különböző csoportjait jelöli. Számos esetben korábbi fajnevek kerültek ebbe a kategóriába (olivin, gránát, turmalin, apadt, apofillit stb.), mert későbbi kutatások során kiderült, hogy ezek alatt több ásványt meg kell különböztetnünk (2008 Szakáll Sándor 3289001, 7).

1d. (rég) ’〈etnikumnak mint azonos identitású, nyelvű személyeket, ill. népcsaládnak mint népeket, etnikumokat egybefoglaló kategóriának a megnevezéseként〉’ ❖ a’ „magyar” név genericus neve még az ország’ azon lakosainak is, kik más fajnévvel bírnának. Igen, igen, uraim ott az ilir vagy nem tudom milly zászlaju táborban, […] magyarok vagyunk mindnyájan, kik a’ magyar korona ’s magyar törvény alatt állunk (1846 Pesti Hírlap C8013, 1) | És mi ez a panslavismus? Az nem nemzetiségi ügy, nem szabadság-ügy. Egy fajnévbe absorbeálja a szláv népek különböző nemzeti egyéniségeit (1876 Kossuth Lajos CD32) | azon korban, midőn kinek-kinek hova, mely zászló és ispán alá tartozását, jogait és szabadalmait a vérség határozta meg, a besenyő, kún, székely, orosz, izmaelita stb. fajneveket régi krónikáink irói és okleveleink szerkesztői egymástól a leggondosabban megkülönböztették és soha föl nem cserélték (1880 Szabó károly CD57) | A médek fajnéven árjáknak nevezték magokat (1899 Nagy képes világtörténet CD03).

2. (rég, Nyelvt) ’köznév’ ❖ adjátok a fajnév mellé száz epithetont [= jelzőt], csak érthető legyen; de ne mondjátok, hogy nedves víz, vagy meleg tüz (1853 Egressy Gábor 8123004, 185) | Igyekezzünk főleg az általános kifejezésekre készíteni [új] szavakat s a fajneveknél a közönséges tárgyak számára; de éljünk a közműnyelvvel akkor, ha munkánk nem a nagy közönség, hanem a tudomány haladásának színvonalán álló szakférfiak […] számára van írva (1858 Szabó József⁴ CD30) | [a festő,] kit tulajdonkép Schulze Vilmosnak hívtak, de mivel Schulze fajnév és nem tulajdonnév, röviden Vilmos mesternek neveztetett (1874 Pesti Napló jún. 2. esti C8656, 1) | [A két 1390-ben kelt okirat közül] az elsőben fordúl elő a „bukovina” (bükkerdő) jelzés a Szereth menti erdőterűletre alkalmazva, hol a tartomány mai nevével, mely mint ilyen csak az Ausztriával való egyesítés után jött használatba, először (itt még mint fajnév) találkozunk (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

Vö. CzF.; ÉKsz.