farkaspók fn 3A1

(Áll is) ’a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálható, természetes üregekben lakó v. vándorló életmódot folytató, fogóhálót nem készítő, áldozatát üldözve elfogó, rendsz. sárgásbarna színű pók, amelynek nősténye petéinek összeszőtt csomóját, majd az azokból kikelő kis pókokat a testén hordozza’ ❖ Ugyan oda tartoznának az Ugró-pókok, mellyeknek fajjaik a’ Farkas-pókok, Fal-pókok, és Rák-pókok (1822 Hasznos Mulatságok C0186, [201]) | Az alföld pók-faunájában […] több farkas pók (Lycosa festinans, L. [= Lycosa] poecila, L. [= Lycosa] exornata) és egy ugró pók (Attus Brassayi) [említhető] (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A farkaspók elröpítette selymes fonalát, felmosolyog búcsúzóul a „vénasszonyok nyarának” szelid napsugara (1899 Chernel István CD34) | ökörnyál úszik a levegőben. Fiatal farkaspókok, kaparópókok utaznak rajta (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 169) | [az ún. fogólábú fátyolkák] addig vándorolnak, míg egy Lycosa nemzetségbe tartozó nőstény farkaspókot nem találnak, melynek a potroha végén lévő petecsomójába rágják magukat (2003 Természet Világa CD50).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’〈ilyen pókok fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Közönségesebb hazai nemek [a Lycosidae családban]: a kaspók (Aulonia), farkaspók (Lycosa), tarantula (Tarantula), cselőpok (Trochosa) és a kalózpók (Pirata) (1913 RévaiNagyLex. C5703, 193) | Lycosa hispanica […] spanyol farkaspók; spanyol tarantellapók (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 612).

b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen pókok fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Kalózpók (Pirata, állat), a Farkaspókok (Lycosidae) családjába tartozó póknem (1914 RévaiNagyLex. C5707, 170) | Farkaspókok családja – Lycosidae (1971 Urania állatvilág ford. C6212, 456) | Szabadföldi mintázásunkban leggyakrabban a következő pókcsaládok egyedei fordultak elő: farkaspókok (Lycosidae), karolópókok (Thomisidae), futópókok (Philodromidae), vitorlapókok (Linyphiidae), keresztespókok (Araneidae) és a törpepókok (Theridiidae) (2007 Kiss József⁶ et al. C8627, 428).

farkaspók főnév 3A1
(Áll is)
a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálható, természetes üregekben lakó v. vándorló életmódot folytató, fogóhálót nem készítő, áldozatát üldözve elfogó, rendsz. sárgásbarna színű pók, amelynek nősténye petéinek összeszőtt csomóját, majd az azokból kikelő kis pókokat a testén hordozza
Ugyan oda tartoznának az Ugró-pókok, mellyeknek fajjaik a’ Farkas-pókok, Fal-pókok, és Rák-pókok
(1822 Hasznos Mulatságok)
Az alföld pók-faunájában […] több farkas pók (Lycosa festinans, L. [= Lycosa] poecila, L. [= Lycosa] exornata) és egy ugró pók (Attus Brassayi) [említhető]
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A farkaspók elröpítette selymes fonalát, felmosolyog búcsúzóul a „vénasszonyok nyarának” szelid napsugara
(1899 Chernel István)
ökörnyál úszik a levegőben. Fiatal farkaspókok, kaparópókok utaznak rajta
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
[az ún. fogólábú fátyolkák] addig vándorolnak, míg egy Lycosa nemzetségbe tartozó nőstény farkaspókot nem találnak, melynek a potroha végén lévő petecsomójába rágják magukat
(2003 Természet Világa)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll)
〈ilyen pókok fajai alkotta nem elnevezéseként〉
Közönségesebb hazai nemek [a Lycosidae családban]: a kaspók (Aulonia), farkaspók (Lycosa), tarantula (Tarantula), cselőpok (Trochosa) és a kalózpók (Pirata)
(1913 RévaiNagyLex.)
Lycosa hispanica […] spanyol farkaspók; spanyol tarantellapók
(1978 Hétnyelvű névszótár)
b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen pókok fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
Kalózpók (Pirata, állat), a Farkaspókok (Lycosidae) családjába tartozó póknem
(1914 RévaiNagyLex.)
Farkaspókok családja – Lycosidae
(1971 Urania állatvilág ford.)
Szabadföldi mintázásunkban leggyakrabban a következő pókcsaládok egyedei fordultak elő: farkaspókok (Lycosidae), karolópókok (Thomisidae), futópókok (Philodromidae), vitorlapókok (Linyphiidae), keresztespókok (Araneidae) és a törpepókok (Theridiidae)
(2007 Kiss József et al.)

Beállítások