fátens fn 4B3 (rég)

’vallomást tevő személy, tanú’ ❖ a’ hüségtelen Bé-vallóknak, Fatenseknek a’ hamis bé-mondásokra minden alkalmatosság el-vágattassék (1786 II. József rendelete az adózás felosztásáról ford. C2443, III) | nem akképpen történt, ahogy a fatens előadá (1879 Jókai Mór CD18) | [A boszorkányperek szövegei] nagyjából már az irodalmi normát követik, de gyakran a vallomást tevők (fatens ’tanú’) és saját nyelvjárásuk, általában a rábaközi nyelvjárás hatása alatt írnak (1972 Mollay Károly CD52) | A határok valós ismeretét igazolandó valamennyi tanú (fátens) magas kort megért, helyi születésű vagy az adott településen évtizedekig pásztorkodó öreg emberekre hivatkozott (2002 Lackovits Emőke CD36).

Vö. SzT.

fátens ❖ főnév ◦ 4B3 ◦ (rég)
vallomást tevő személy, tanú
a’ hüségtelen Bé-vallóknak, Fatenseknek a’ hamis bé-mondásokra minden alkalmatosság el-vágattassék
(1786 II. József rendelete az adózás felosztásáról ford.)
nem akképpen történt, ahogy a fatens előadá
(1879 Jókai Mór)
[A boszorkányperek szövegei] nagyjából már az irodalmi normát követik, de gyakran a vallomást tevők (fatens ’tanú’) és saját nyelvjárásuk, általában a rábaközi nyelvjárás hatása alatt írnak
(1972 Mollay Károly)
A határok valós ismeretét igazolandó valamennyi tanú (fátens) magas kort megért, helyi születésű vagy az adott településen évtizedekig pásztorkodó öreg emberekre hivatkozott
(2002 Lackovits Emőke)
Vö. SzT.

Beállítások