gamó fn 1A (nyj) gajmó, kajmó, kamó
1. ’kampó, horog mint eszköz v. alkatrész’ ❖ Kajmats: kajmó, kajts, horog (1792 Kisded szótár C0816, 102) | Kamó, horog-forma fa, a’ mellyre dohány tétetik. Gömöri szó. [...] Kecskeméten: gamó (1838 Magyar tájszótár C6656, 187) | A’ hurok [a cimbalomszerű hangszeren] fából vagy érczből készült két pálczikával érinttettek. E’ pálczikák kajmóban vagy [...] gombban végződnek (1840 Pusztay Ignác C7331, 53) | hogy a szekrény egyenesen e célra [ti. az öltöny tárolására] készűlt, mutatta a fenálló karó a közepén, melynek gamójára volt a ruha felakasztva (1873 Fővárosi Lapok C8089, [1067]) | A szabadkéményben szalonnát, sonkát, kolbászt füstölnek egy darab fára függesztett gajmókra akasztva azokat (1938 Ébner Sándor C6140, 277) | olyan gajmós orra van, mint a kaszanyél gajmója (1966 Dobozy Imre C6883, 31).
1a. ’kampó, horog alakú alkatrész, ill. testrész’ ❖ [a bolharáknak] hátulról még hat kajmói [vannak], ezeknek segitségével olly erősen oda ragasztja magát, hogy nem lehet máskép elszabaditani, hanem tsak azon darabnak kimetszésével, mellyre tette magát (1830 Hasznos Mulatságok C8332, 229) | [vannak olyan karperecek amelyek] kajmónak forgatása által nyithatók és zárhatók (1865 Rómer Flóris C3239, 43) | A Psithyrusok [ti. az ún. álposzméhek] bokáikon nem viselnek gajmót, nincsen kosaruk sem, ugyanis a nőstényeknek lábszára is ugyanolyan, mint a hímeké (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a juhászok a botjuk] fémből való horgát kovácstól veszik, s ezt a gazdája egy mellközépig érő botra szereli fel. A bot a kamója nélkül is terelőeszköz, így viszont hasznos szerszám (2001 Szabad Föld ápr. 6. C8387, 12).
2. ’különféle célokra haszn., kampós, horgas végű v. kampóval ellátott bot, ill. nyeles eszköz’ ❖ vonyagó [=] ſzéna-vonó, kamó, kankó (1784 Kisded szótár C0815, 91) | A kamó Dunántúl „kampó”, Pest környékén „gajmó” alföldön „horog”, Erdélyben „kankó”, tulajdonkép pedig egy pózna, melynek vége legörbül (1857 Májer István C3010, 227) | hogy még puhább legyen, a bőrt kötélre akasztjuk, aztán a gamóval tovább curholjuk (1940–1941 Sulán Béla C6299, 18) | Szintén a románból került hozzánk az erdei munkásoktól és a rönktéren dolgozóktól használatos fahúzó csákánynak vagy gajmónak capin [neve] (1978 Kiss Lajos² C6029, 232) | A juhászok ismert botfajtája a juhászkampó (gamó, kampó), amelynek vastagabbik végén természetes vagy ráhelyezett fém kampó van (1999 Magyar néprajz CD47).
2a. (rég) ’járást segítő, görbe v. bunkós végű támasz, mankó, ill. gólyaláb mint mocsaras, sáros területen gyalogos közlekedésre v. játékszerül haszn. páros eszköz’ ❖ gamó [=] mankó (1784 Kisded szótár C0815, 31) | Egy angoly matróz minapában arra kötelezé magát, hogy Münchenből Naupliába (görög ország) gyalog utazást és pedig gamókon (Stelzen) fog tenni (1833 Regélő C0457, 284) | szükség volna gamókon járni, hogy a’ sárba ne fuljunk (1842 Pesti Hírlap CD61) | Az illy akadozó ’s elnehezült járkelés gyakran sok ideig, néha 10 és 20 évig is eltart, néha pedig jóval előbb gamókra szorul, vagy pedig karjaival mások vállaiba kapaszkodik ’s ugy czepeli magát (1847 Malatides Dániel 8291003, 63) | Gamó [...] (a. m. mankó) die Krücke, die Stelze (1890 Magyar–német szótár C6205, 356).
Fr: rugós.
ÖU: fa~, halász~, juhász~, pásztor~, vas~.
ÖE: ~húzás.
Sz: gamós.
Vö. CzF. ~, kajmó, kamó; TESz.; ÉKsz. ~, kamó; ÚMTsz. gajmó, ~