garos 15A mn (rég, ritk)

’fennhéjázó, gőgös 〈személy〉, ill. dölyföt, gőgöt sugárzó 〈megnyilatkozás〉’ ❖ [a cigányok a völgyben a földesúrban] nagyon biznak; ugy hogy a’ garosabb Köztök, kinek fldes Ura hatalmasabb (1811 György László C1968, 67) | Kegyed tudjuk egymást kölcsönösen megbecsülő nyájas társalgás megszólítása. Ön, feszességé, mely még távul tart. Hideg és garos (1847 Döbrentei Gábor C1445, 158) | [a hegymögi alak] mint lovagkész polgár jelent meg, hol pedig mint néptorok csapta a szelet, de nem volt benne semmi ebhüség, nem volt hűbuzgó se kegyreforgó, igen sokat szoborkodott, csaknem műkiállo, garos, illegő volt (1902 Borsszem Jankó júl. 20. C5021, 6) | Ballagi Mór 1873-ban megjelent szótárában azért benne van [a gar szó]. A szótár tájszónak minősíti, jelentését pedig így adja meg: ‘büszke fennhéjázás, elbizottság’. Egyébként van garos is. Jelentése: ’gőgös, fennhéjázó’ (2008 Szabad Föld febr. 29. C8394, 35).

Vö. CzF.; TESz. garral; SzT.

garos 15A melléknév (rég, ritk)
fennhéjázó, gőgös 〈személy〉, ill. dölyföt, gőgöt sugárzó 〈megnyilatkozás〉
[a cigányok a völgyben a földesúrban] nagyon biznak; ugy hogy a’ garosabb Köztök, kinek fldes Ura hatalmasabb
(1811 György László)
Kegyed tudjuk egymást kölcsönösen megbecsülő nyájas társalgás megszólítása. Ön, feszességé, mely még távul tart. Hideg és garos
(1847 Döbrentei Gábor)
[a hegymögi alak] mint lovagkész polgár jelent meg, hol pedig mint néptorok csapta a szelet, de nem volt benne semmi ebhüség, nem volt hűbuzgó se kegyreforgó, igen sokat szoborkodott, csaknem műkiállo, garos, illegő volt
(1902 Borsszem Jankó júl. 20.)
Ballagi Mór 1873-ban megjelent szótárában azért benne van [a gar szó]. A szótár tájszónak minősíti, jelentését pedig így adja meg: ‘büszke fennhéjázás, elbizottság’. Egyébként van garos is. Jelentése: ’gőgös, fennhéjázó’
(2008 Szabad Föld febr. 29.)
Vö. CzF.; TESz. garral; SzT.

Beállítások