🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gisz fn (jelzőként is) (Zene)

’kromatikusan felfelé módosított g hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze’ ❖ a’ C-utánn van egy fél Klávis [= billentyű], nevezik Cis-nek, a’ D utánn Dis-nek, az F utánn Fis-nek, a’ G utánn Gis-nek (1802 Gáthy István C1857, 25) | e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre (1867 Bartalus István 8030001, 2) | egy akkordot fogni a zongorán, vagy megütni – véletlenül – egy szimpla gisz-t (1908 Kosztolányi Dezső 9359122, 99) | a jó játékos (vagy a jó énekes) a hangokat dallami szerepükhöz képest intonálja, vagyis pl. asz-t valamicskével mélyebben veszi, ha g felé törekszik, mint gisz-t, ha a felé törekszik (1930 ZeneiLex. CD49) | Vizsgáljuk tovább a c, fisz, gisz hangokból álló K hangkészletet (2004 Ádám András 3003001, 333).

a. (összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ Gis moll (1802 Gáthy István C1857, 89) | Gis-dur […]. Gyakorlatilag nem használt hangnem (1894 PallasLex. CD02) | Gis-dur (ol. sol diesis maggiore, franc. sol dièse majeur, ang. g. sharp major). […]. Mint akkord: gis, his, dis (1913 RévaiNagyLex. C5704, 550) | az E-dúr hangsort tartalmazó sorba jutnak […] a fisz-dór, gisz-fríg, A-líd, H-mixolíd, cisz-eol, esz-lokriszi hangsorok (2004 Ádám András 3003001, 343).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gisz főnév (jelzőként is) (Zene)
kromatikusan felfelé módosított g hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze
a’ C-utánn van egy fél Klávis [= billentyű], nevezik Cis-nek, a’ D utánn Dis-nek, az F utánn Fis-nek, a’ G utánn Gis-nek
(1802 Gáthy István)
e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre
(1867 Bartalus István)
egy akkordot fogni a zongorán, vagy megütni – véletlenül – egy szimpla gisz-t
(1908 Kosztolányi Dezső)
a jó játékos (vagy a jó énekes) a hangokat dallami szerepükhöz képest intonálja, vagyis pl.például asz-t valamicskével mélyebben veszi, ha g felé törekszik, mint gisz-t, ha a felé törekszik
(1930 ZeneiLex.)
Vizsgáljuk tovább a c, fisz, gisz hangokból álló K hangkészletet
(2004 Ádám András)
a. (összetételek előtagjaként)
erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉
Gis moll
(1802 Gáthy István)
Gis-dur […]. Gyakorlatilag nem használt hangnem
(1894 PallasLex.)
Gis-dur (ol.olasz sol diesis maggiore, franc.francia sol dièse majeur, ang.angol g. sharp major). […]. Mint akkord: gis, his, dis
(1913 RévaiNagyLex.)
az E-dúr hangsort tartalmazó sorba jutnak […] a fisz-dór, gisz-fríg, A-líd, H-mixolíd, cisz-eol, esz-lokriszi hangsorok
(2004 Ádám András)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások