🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gólyalábú mn 

1. (ritk) ’olyan 〈madár〉, amelynek a gólyáéhoz hasonló, hosszú, vékony lába van’ ❖ [az elpusztult] teve egyik hátsó lábán egy fakó keselyü foglal helyet; e fölött áll a gólyalábu, széles hosszucsorru marabu (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [A gólyatöcs] népies nevei: széki szarka, széki gólya (Alföld); gólyalábú töcs (1899 Chernel István CD34) | [a pecázók] ezeket a kőhányásokat, vagy elkerített holt ágacskákat úgy megszállják, akár a gólyalábú vízimadarak, melyek a zátonyokon csoportosan tanyáznak. (1973 Népszava nov. 3. C7438, 6).

2. ’olyan 〈személy〉, akinek feltűnően hosszú, vékony lába van’ ❖ gólyalábu, nyalka borbélylegények, kiket szép embereknek tartottak a kisvárosi tensaszszonyok: ezek és ilyenek kaptak tapsot (1864 Fővárosi Lapok C8080, 30) | [a mesterem felesége] egy szerencsétlen teremtés, a gólyalábú lányával együtt (1924 Kassák Lajos CD10) | Ez a nyakigláb, hosszúkarú, gólyalábú ember valósággal atyai szeretettel gondoskodott az apró Kabankovról (1959 Radó György ford.–Csukovszkij 9544002, 107) | Az én szeretőimet is csúfolta apám, mindegyiknek nevet adott. Egyiket gólyalábúnak hívta (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

3. ’olyan 〈tárgy, építmény〉, amelynek hosszú, vékony oszlopszerű része(i), lába(i) van(nak)’ ❖ a Duna partján nagyobb távolságokban egy-egy gólyalábu katonai őrtanya gubbasztott (1876 Vasárnapi Újság C7390, 662) | gólyalábu gyertyatartó (1897 Pesti Napló júl. 18. C8679, 2) | A lány belép egy drinkbár ajtaján. Félkörben pult áll gólyalábú székekkel (1981 Tardi Gábor C6813, 1057) | a szántók majdnem felén, 1200 hektáron jártak a gólyalábú lineáröntözők [= hosszú, egyenes sorok öntözésére alkalmas öntözőgép] (1998 Népszabadság máj. 16. C7848, 26).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gólyalábú melléknév
1. (ritk)
olyan 〈madár〉, amelynek a gólyáéhoz hasonló, hosszú, vékony lába van
[az elpusztult] teve egyik hátsó lábán egy fakó keselyü foglal helyet; e fölött áll a gólyalábu, széles hosszucsorru marabu
(1859 Vasárnapi Újság)
[A gólyatöcs] népies nevei: széki szarka, széki gólya (Alföld); gólyalábú töcs
(1899 Chernel István)
[a pecázók] ezeket a kőhányásokat, vagy elkerített holt ágacskákat úgy megszállják, akár a gólyalábú vízimadarak, melyek a zátonyokon csoportosan tanyáznak.
(1973 Népszava nov. 3.)
2.
olyan 〈személy〉, akinek feltűnően hosszú, vékony lába van
gólyalábu, nyalka borbélylegények, kiket szép embereknek tartottak a kisvárosi tensaszszonyok: ezek és ilyenek kaptak tapsot
(1864 Fővárosi Lapok)
[a mesterem felesége] egy szerencsétlen teremtés, a gólyalábú lányával együtt
(1924 Kassák Lajos)
Ez a nyakigláb, hosszúkarú, gólyalábú ember valósággal atyai szeretettel gondoskodott az apró Kabankovról
(1959 Radó György ford.Csukovszkij)
Az én szeretőimet is csúfolta apám, mindegyiknek nevet adott. Egyiket gólyalábúnak hívta
(1999 e. Kocsis Rózsi)
3.
olyan 〈tárgy, építmény〉, amelynek hosszú, vékony oszlopszerű része(i), lába(i) van(nak)
a Duna partján nagyobb távolságokban egy-egy gólyalábu katonai őrtanya gubbasztott
(1876 Vasárnapi Újság)
gólyalábu gyertyatartó
(1897 Pesti Napló júl. 18.)
A lány belép egy drinkbár ajtaján. Félkörben pult áll gólyalábú székekkel
(1981 Tardi Gábor)
a szántók majdnem felén, 1200 hektáron jártak a gólyalábú lineáröntözők [= hosszú, egyenes sorok öntözésére alkalmas öntözőgép]
(1998 Népszabadság máj. 16.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások