görög-római mn és fn 

I. mn

1. ’〈az ókori Görögországban és az ókori Rómában kialakult klasszikus, antik civilizáció, műveltség, kultúra összefoglaló jelzőjeként, kül. a rómaiak erős görög hatásra létrejött kultúrájának, műveltségének a jelzőjeként〉’ ❖ a’ gyáva és ocsmány sybaritismussá fajult görög római civilisatiót ép, fiatal, de durva erők működése váltotta fel (1842 Pesti Hírlap CD61) | A görög-római civilizáció helyett a kereszténység lett a népek közti kapocs (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 241) | Mindaz, amit az okkult keleti miszticizmus a természettudomány számára felismert az évezredek folyamán, az európai civilizációból száműzetett, leszámítva azt a csekély töredéket, melyet a klasszikusnak elfogadott görög-római kultúra közvetve átmentett számunkra (1988 Rátai János 1131003, 193).

1a. ’olyan 〈időszak, korszak〉, amelynek során ez a civilizáció, kultúra virágzott’ ❖ az ó kor tulajdonkép görög-római kor, melyben a görög és római miveltség eszméi uralkodtak (1853 Pesti Napló okt. 9. C8635, [1]) | lenne tehát egy őstörténelmi v. történelem előtti korszak: egy egyiptomi-babiloniai korszak, egy görög-római korszak, egy keresztény-germán korszak és egy legújabb korszak, mely azonos a modern állameszme korszakával (1893 PallasLex. CD02) | A csempék játékai ottláthatók Pieter Bruegel közismert gyermekképén (1560), s több játékot már a görög-római időkből is ismerünk (1980 Kovács Ilona C7113, 285) | minden egyes mozaikdarabka fontos információt adhat a történészeknek, hiszen – szemben a görög-római kultúrkorral – nem valószínű, hogy valaha is az ókori Egyiptom történetét átfogó írásos dokumentumok kerülnek majd napvilágra (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ehhez a kultúrához tartozó, ebből származó, erre jellemző 〈dolog, tevékenység〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek〉 ebből való 〈eredete〉’ ❖ Az Európai nemzetek a’ pallérozottságnak még csak közönséges fokára sem emelkedhettek, míg nyelveket megvetvén a’ latánt majmolták; […]. A’ görög Romai litteraturán túl nem mentek (1822 Guzmics Isidór C5541, 25) | [a mitikus átváltozások Ovidiusnál] sem a saját képzeletének leleményei, hanem a görög-római vallásos szemlélődés régi hajtásai (1898 Széchy Károly CD55) | A renaissance-kor bizonyos tekintetben újra visszatér a görög-római templom formáihoz (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 31) | Görögországban és Olaszországban káromkodnak a legtöbbet. Ez is csak annak bizonyítéka, hogy ezekben az országokban még él az igazi görög-római szellem (1936 Bálint György 9021001, 19) | Az európai keresztény kultúra számára a 18. sz.-ig a mitológiát az ókori gör.-római mitológia jelentette (1980 NéprajziLex. CD47) | A métázás görög-római eredetű játék (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’ehhez a civilizációhoz tartozó, ennek a kultúrának a fennállása idején élt ókori görög v. római 〈személy, csoport〉’ ❖ [Egyes művészek] kezeik közt a’ kö soha fává, a’ fa soha kövé nem vált. Ezen belátást korán sem találhatjuk mindig a’ görög vagy a’ görög-római müvészeknél (1840 Athenaeum C0020, 424) | A görög-római papság igen hamar kiszorult a társadalom vezetéséből (1936 Hajnal István CD42) | nagy szerepe volt a darakészítményeknek a görög-római népek táplálkozásában (1981 Selmeczi Kovács Attila C7114, 226) | Zsidó, görög-római és később keresztény gnosztikus írók fejtették ki azt az álláspontjukat, hogy az eredeti lét (az ádámi lét) androgün volt (2010 Szabó Ildikó 3157001, 304).

3. (/ritk, Sp) ’az ellenfélnek csak deréktól felfelé történő megfogását engedő, kötöttfogású 〈birkózás(i stílus)〉, ill. ebben rendezett 〈verseny〉 v. így birkózó 〈sportoló〉’ ❖ Holnap lép fel először Antonio Pierri birkózó, a kit nagy reklám előz meg. „Görög-római” birkózásra hivja fel azokat, kik a világ-bajnokságot elvitatni kivánják tőle (1893 Budapesti Hírlap jún. 22. C4740, 7) | akik erősebb sporttal soha nem foglalkoztak, valamely könnyű görög-római birkózás láttán is iszonyodnak. Nők sajnálkoznak, mikor az egyik birkózó egy Nelson-fogással feszíti az alullevő nyakát (1911 Nagy Lajos CD10) | Március 27-én kezdődik Prágában az idei görög-római stílusú birkózó Európa-bajnokság (1931 Nemzeti Sport márc. 25. C7155, 10) | Vasárnap 46 részvevővel a Sportcsarnokban megkezdődött hét nemzet – szovjet, jugoszláv, román, bolgár, lengyel, csehszlovák, magyar – „görög-római”, azaz kötöttfogású birkózóinak találkozója (1966 Népszabadság ápr. 4. C4816, [16]) | A görög-római, azaz a kötött fogású versenyeken nem volt ritkaság, hogy egy mérkőzésen órákig gyömöszölték egymást a versenyzők, míg valamelyiküknek sikerült felülkerekednie (2005 Szabad Föld okt. 7. C8391, 22).

II. fn (hat ne-vel, tbsz-ban) (kissé ritk)

’〈az ókori görög és az ókori római nép összefoglaló megnevezéseként〉’ ❖ [Előd] seregéhez vissza-tért, és azt, a’ Görög Rómaiakra nézve mar [!] most bátorságban lévén 887-ben a’ Dniper, Dneszter, Pruth, és Szereth folyókon ált-szállitván, szinte az Ólt, vagy Aluta folyóig elő-vezette (1824 Tubolyszegi Tuboly László C5565, 107) | az egész hosszú idő alatt, melyben a görög-rómaiak az avarok ellen hadakoznak, sehol és soha rumunnak nincsen nyoma (1879 Hunfalvy Pál CD57) | Tényleg a görögök s az ő nyomukon haladó rómaiak írták be az ő történetöket legolvashatóbb betűkkel Sicilia földjébe s itt a görög-rómaiak uralma közvetetlenül a spanyolokéba, az antik a barokkba látszik átmenni (1916 Berzeviczy Albert C7702, 164) | noha Egyiptomot ekkor már a görög Ptolemaioszok uralták, és uralkodó osztálya is a görög-rómaiak közül került ki, az ősi egyiptomi isteneket az új elit is félte és tisztelte (2010 Népszabadság ápr. 17. C7858, 8).

Vö. ÉKsz.