gögyög (2c) l. gügyög

gügyög ige 2c  gögyög (rég v. nyj) , gyögyög (rég v. nyj) , gyügyög (rég v. nyj)

1. tn ’〈kisgyermek a beszéd elsajátításának kezdeti szakaszában:〉 nem értelmes(, de értelmes szavakra emlékeztető) hangcsoportokat, ill. egyszerűbb szavakat összefüggéstelenül, tökéletlenül mond(ogat), ismétel’ ❖ had tsókoljam-meg Hertzegségednek kezét! Mint feleség, mint annya még egy gögyögö tsetsemönek (1782 Kónyi János ford.–Müller¹ 7190024, 112) | Szép és kedves érzés egy Atyának, Midőn gyűgyögni halja gyermekét (1820 Hasznos Mulatságok C0181, [3]) | vidd a kisfiad, […] ringasd, hogy gőgicsélve és halkan gügyögve nyujtogassa kurta kis kezét a tarkabarka csillagok felé (1938 Weöres Sándor 9788346, 7) | Apró gyermek volt, még csak gügyögött (2010 Darvasi László 3153010, 819).

1a. ts ’〈kisgyermek〉 így mond, ill. kifejez vmit’ ❖ már a’ te ajakatskáid el­kezdének gyermekei [!] gondokat ggygni (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 67) | Jőjjön hozzánk néni, – gyögyögé a kis lányka, – én elvezetem mamához (1882 Tolnai Lajos C4191, 302) | Mit számít, hogy milyen nyelven gügyögtem első szavaimat? (1933 Török Sophie CD10) | És ahogy [a kisunoka] gügyögi, hogy „nép-nemzeti gejinc meg „madaj út”... (1993 Népszabadság szept. 23. C7843, 23).

1b. tn (tárgyragos határozóval) ’〈kisgyermekhez, es. állathoz〉 kedveskedve, ehhez hasonló módon, az ilyen beszédet utánozva beszél vki’ ❖ Ha a’ Dajka tsitítni akarván a’ kis gyermeket, vagy néki kedveskedni, gögyög eltte (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2123, 38) | Mi természetesb, mint hogy az anya ringatván gyermekét, daloljon, gyügyögjön neki (1862 Gyulai Pál C1989, 118) | Maguk latinok, azt hiszik, hogy az amerikai anyák mások, mint az európaiak. Annyi biztos, hogy nem gügyögünk annyit, nem becézzük annyit a gyerekeinket (1937 Pesti Napló máj. 29. C8715, 20) | kalitkás papagájnak nem gögyögtem csücsörítve (1984 Népszava júl. 22. C7449, 6) | Csont odahajol [ti. az egérhez], beszél hozzá, de nem gügyögve, hanem komolyan, mintha egy emberrel társalogna (2010 Garaczi László 3116002, 61).

2. tn (pejor is) ’kényeskedve, érzelgős hangon(, túlzottan kedveskedve, becézve), ill. alig érthetően, akadozva v. össze-vissza beszél’ ❖ ha az Isten nékiek [ti. Izrael népének] igen mélyen beszéllett vólna, és lelkiképpen ... tehát ... velek mintegy gögygött, ... emberi módon szóllott (1794 Dálnoki László Ferenc C1348, 145) | „Én Istenem. – gyügyög magában [az özvegyasszony] – „Vajjon meglátlak-é megin’? Hisz már nekem sincs oly sok hátra, Én édes, kedves lelkeim”! (1887 Vasárnapi Újság C7401, 90) | Gügyögnek, mint a szeretők (1932 Juhász Gyula¹ 9284736, 113) | A színészek egy része – Straub Dezsővel az élen – affektál, gügyög és mórikálja magát (1998 Magyar Hírlap CD09) | Közeleg a választás, és ha ez így megy tovább, valószínűleg az MSZP vezérei nemzeti színű pántlikákat fognak hajukba tűzni […], és sírva fognak gügyögni szociális érzékenységükről (2001 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ts (pejor is) ’így mond vmit’ ❖ Hogy álmomban lármáztam, Kérdezték mitsoda Ziza Nevet gyögyögtem, tám biz’ a’ Szeretmmel tzikáztam (1811 Terhes Sámuel C4120, 12) | [A vizsgált személy] süket, csak egynéhány rosszul érthető szót gyügyög rekedt hangon (1865 Orvosi Hetilap C8115, 623) | [Irma] bizonyosan csókolózik most is valakivel a félhomályos szobában, és alig érthető szavakat gügyög… (1917 Krúdy Gyula CD54) | van, amikor altatót gügyög (1998 Új Könyvek CD29).

3. tn (tárgyragos határozóval) ’〈idegen nyelven〉 gyengén, kezdetleges szinten beszél’ ❖ mindazon nyelven beszéltem hozzájuk, amin csak gügyögni tudtam – hollandul, latinul, franciául, spanyolul, olaszul –, hiába (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 157) | Találomra németül szólok néhányukhoz, de angolul válaszolgatnak. Jake Weber azonban gügyög valamit németül, megértem hát (1936 Nemzeti Sport júl. 26. C7075, 3) | [a német mellett] középfokon beszél még angolul, és spanyolul is gügyög valamennyire (2005 Népszabadság ápr. 7. C7853, 24).

3a. ts (ritk) ’〈nyelvet〉 ilyen módon beszél, használ’ ❖ Nyelvi nehézségünk is volt. Sárosi dr. glasgowi nyelvjárásban beszél, Toldi viszont csak az észak-skóciai nyelvet gügyögi. Érthető, ha nem értették meg egymást (1938 Nemzeti Sport dec. 23. C7077, 8) | [a kis Zsiga a] németet-magyart kezdettől egyként gügyögte (1999 Népszabadság júl. 17. C6989, 29).

4. tn (irod) ’〈madár〉 hosszasan, szaggatottan, beszélgetésre emlékeztető módon énekel’ ❖ egy terebélyes nyárfa alá lapult, melyre a fácánok gyügyögö hangjára fellőtt, de nem talált (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 40) | A csalogány most már csak gyügyögve nyögdécselt a bokorban, mint mikor párjára rátalált (1865 Jókai Mór CD18) | A fák hegyén gügyögve fészkelődtek a madarak (1933 Budapesti Hírlap júl. 3. C4721, 3).

J: gagyog.

ÖU: el~.

Sz: gügyögés, gügyöget, gügyögtet.

Vö. CzF. gögyög, ~, gyügyög; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.