ibresztő (1C) l. ébresztő

ébresztő mn-i ign, mn és fn  ibresztő (nyj)

I. mn-i ign → ébreszt.

II. mn 1C

’serkentő, élénkítő 〈dolog, megnyilvánulás〉’ ❖ [a citromfű] egyenes 1–2 lábnyi magas felettébb ágas szárán ráncos, fűzöld, tojásdad levelek ülnek, mellyeknek kellemes citromszaguk, fűszeres kesernyés ízök, és vért higitó, ébresztő jó erejök van (1847 Peregriny Elek 8360018, 359) | Egy ilyen kis ébresztő csörte után szinte nehezemre esik visszatérni a napirendünkhöz (1999 Országgyűlési Napló CD62).

III. fn 1C

1. ’az a dolog, amely serkent, buzdít vkit (vmire)’ ❖ ezen tiſztes ajándék, ébreſtd légyen több illyetén […] Munkákra (1792 Magyar Hírmondó C5809, 381) | Az áldott bor volt egyedüli vigasztalója, ébresztője, mulatsága, enyhítője (1886 Jókai Mór CD18) | a történelmi tárgyú darabok már tartalmuknál fogva is a nemzeti szellem, a hazafias érzés ébresztői voltak (1944 Legény János CD52).

2. ’kül. (bentlakásos) intézményekben, táborokban az ébresztés aktusa, alkalma, ill. annak időpontja’ ❖ a monárkia minden országos fővárosában, ahol tüzérség van, az ébresztő idején, az istenitisztelet alatt és a díszebédi felköszöntőnél 24 ágyulövés történik (1897 PallasLex. CD02) | Reggel ébresztőkor sorakozót parancsoltak (1968 Soproni Szemle CD52) | a takarodó után magam is végignyúltam vaságyamon és békésen aludtam a másnap reggeli ébresztőig, ha hagytak (1988 Kertész Imre² CD41) | Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztőkor mind ott feküdtek holtan (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | [A mezőgazdasági nagyüzemben] valóságos kaszárnyai rend uralkodott: esténként volt az eligazítás (parancskiadás), másnap a kora reggeli ébresztő után parancs szerint folyt a munka (2000 Magyar néprajz CD47).

2a. ’ébresztés szándékával megszólaltatott dal(lam), ill. ez v. vmilyen más hang(hatás) mint fölkelésre szólító jel’ ❖ Hát bizony hajnalban csak verik szépen utcza hosszant az ébresztőt (1869 Vajda János C4646, 86) | Augusztus 18-án reggel három katonabanda ébresztője hirdeti a király hetvenedik születése-napját (1900 Budapesti Hírlap aug. 17. C0055, 6) | Messziről már harsogott a tüzoltóbanda rézlármája: a trombiták és cintányérok az ébresztőt adták (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 10) | az ébresztő egy koncentrációs táborban azt nem ébreszti csak föl, akit már föl se lehet kelteni többé (1975 Kertész Imre² 1078002, 177) | Anton Bruckner 4. szimfóniája […] egy középkori város hajnali képét, az ébresztő harsonáit, majd a madárdalt, az erdő hangjait, a vadászatot, végül pedig egy népünnepély hangulatát festi (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’ébresztőóra, es. mobiltelefonnak ez a funkciója’ ❖ Moſt vette e’ az ébreſztöt? […] De úgy tetſzik, hogy a’ mozgója laſſan jár? (1796 Paap János C3380, 208) | azt is jónak látták, hogy a távirdai hivatalnok figyelme fölköltésére ébresztőket (Wecker) alkalmazzanak, mit szintén igen ügyesen létesitettek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | reggel az ébresztő vinnyogása sem tud fölkelteni (1892 Herczeg Ferenc C2069, 24) | [Soma] kirántja az ébresztő órát a kezemből és ezt vágja még a bábos után, hogy csak úgy ugrált fel a szép vekker a pádumentumról, mint a kacsázó laposkő a vízből és csakis elkezdett csörögni, kínjában, az ébresztő csengője a földön, a bábos mellett (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 57) | elfelejtettem, hogy az ébresztő kikapcsolt állapotban is működik (2010 Leiner Laura 3208004, 303).

4. (msz-szerűen) ’〈ébredésre és fölkelésre való felszólításként v. vezényszóként〉’ ❖ Ébresztő, ébredj! Vagy kivárod, hogy a hazug hold megigézne? (1911 Babits Mihály CD10) | Kenéz (átmegy az altatóba, nyitva hagyja az ajtót, hallatszik, amint elkiabálja magát): Ébresztő, föl! (1967 Csurka István 9096001, 13) | ez az úr most leguggolt, és Lehotzky Viktor fülébe kiáltotta: – Ébresztő! Vége a szép álmoknak, megint Magyarországon vagyunk (1985 Grendel Lajos 1060003, 344).

5. (nyj) ’tészta kelesztéséhez való erjesztőanyag; élesztő’ ❖ ibresztüő: élesztő (1905 Beke Ödön C6397, 26).

Ö: gondolat~.

ÖU: bizalom~, lelkiismeret-~.

Vö. CzF. ébresztő¹, ébresztő²; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.; ÚMTsz.

ibresztő lásd ébresztő
ébresztő melléknévi igenév, melléknév és főnév
ibresztő 1C (nyj)
I. melléknévi igenévébreszt
II. melléknév 1C
serkentő, élénkítő 〈dolog, megnyilvánulás〉
[a citromfű] egyenes 1–2 lábnyi magas felettébb ágas szárán ráncos, fűzöld, tojásdad levelek ülnek, mellyeknek kellemes citromszaguk, fűszeres kesernyés ízök, és vért higitó, ébresztő jó erejök van
(1847 Peregriny Elek)
Egy ilyen kis ébresztő csörte után szinte nehezemre esik visszatérni a napirendünkhöz
(1999 Országgyűlési Napló)
III. főnév 1C
1.
az a dolog, amely serkent, buzdít vkit (vmire)
ezen tiſztes ajándék, ébreſtd légyen több illyetén […] Munkákra
(1792 Magyar Hírmondó)
Az áldott bor volt egyedüli vigasztalója, ébresztője, mulatsága, enyhítője
(1886 Jókai Mór)
a történelmi tárgyú darabok már tartalmuknál fogva is a nemzeti szellem, a hazafias érzés ébresztői voltak
(1944 Legény János)
2.
kül. (bentlakásos) intézményekben, táborokban az ébresztés aktusa, alkalma, ill. annak időpontja
a monárkia minden országos fővárosában, ahol tüzérség van, az ébresztő idején, az istenitisztelet alatt és a díszebédi felköszöntőnél 24 ágyulövés történik
(1897 PallasLex.)
Reggel ébresztőkor sorakozót parancsoltak
(1968 Soproni Szemle)
a takarodó után magam is végignyúltam vaságyamon és békésen aludtam a másnap reggeli ébresztőig, ha hagytak
(1988 Kertész Imre²)
Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztőkor mind ott feküdtek holtan
(1996 Katolikus Biblia ford.)
[A mezőgazdasági nagyüzemben] valóságos kaszárnyai rend uralkodott: esténként volt az eligazítás (parancskiadás), másnap a kora reggeli ébresztő után parancs szerint folyt a munka
(2000 Magyar néprajz)
2a.
ébresztés szándékával megszólaltatott dal(lam), ill. ez v. vmilyen más hang(hatás) mint fölkelésre szólító jel
Hát bizony hajnalban csak verik szépen utcza hosszant az ébresztőt
(1869 Vajda János)
Augusztus 18-án reggel három katonabanda ébresztője hirdeti a király hetvenedik születése-napját
(1900 Budapesti Hírlap aug. 17.)
Messziről már harsogott a tüzoltóbanda rézlármája: a trombiták és cintányérok az ébresztőt adták
(1925 Kosztolányi Dezső)
az ébresztő egy koncentrációs táborban azt nem ébreszti csak föl, akit már föl se lehet kelteni többé
(1975 Kertész Imre²)
Anton Bruckner 4. szimfóniája […] egy középkori város hajnali képét, az ébresztő harsonáit, majd a madárdalt, az erdő hangjait, a vadászatot, végül pedig egy népünnepély hangulatát festi
(1994 Magyar Hírlap)
3.
ébresztőóra, es. mobiltelefonnak ez a funkciója
Moſt vette e’ az ébreſztöt? […] De úgy tetſzik, hogy a’ mozgója laſſan jár?
(1796 Paap János)
azt is jónak látták, hogy a távirdai hivatalnok figyelme fölköltésére ébresztőket (Wecker) alkalmazzanak, mit szintén igen ügyesen létesitettek
(1856 Vasárnapi Újság)
reggel az ébresztő vinnyogása sem tud fölkelteni
(1892 Herczeg Ferenc)
[Soma] kirántja az ébresztő órát a kezemből és ezt vágja még a bábos után, hogy csak úgy ugrált fel a szép vekker a pádumentumról, mint a kacsázó laposkő a vízből és csakis elkezdett csörögni, kínjában, az ébresztő csengője a földön, a bábos mellett
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
elfelejtettem, hogy az ébresztő kikapcsolt állapotban is működik
(2010 Leiner Laura)
4. (msz-szerűen)
〈ébredésre és fölkelésre való felszólításként v. vezényszóként〉
Ébresztő, ébredj! Vagy kivárod, hogy a hazug hold megigézne?
(1911 Babits Mihály)
Kenéz (átmegy az altatóba, nyitva hagyja az ajtót, hallatszik, amint elkiabálja magát): Ébresztő, föl!
(1967 Csurka István)
ez az úr most leguggolt, és Lehotzky Viktor fülébe kiáltotta: – Ébresztő! Vége a szép álmoknak, megint Magyarországon vagyunk
(1985 Grendel Lajos)
5. (nyj)
tészta kelesztéséhez való erjesztőanyag; élesztő
ibresztüő: élesztő
(1905 Beke Ödön)
ÖU: bizalomébresztő, lelkiismeret-ébresztő
Vö. CzF. ébresztő¹, ébresztő²; ÉrtSz.; TESz. ébren; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások