görvény l. alakváltozatként az alábbi szócikkben
görvély fn 4B (rég) görvény
1. (Orvos) ’a nyirokmirigyeknek rendsz. gümőkóros eredetű, nyaki duzzanattal járó gyulladásos megbetegedése; görvélykór’ ❖ az Ot-varról, Görvéjrl; tsontok-ki-vetéſekrl; gyermekek ſzáraz-betegségérl (1789 Magyar Kurír C0315, 569) | [a pirított tölgymakk] gyermekeknek igen jó, kivált, kik görvélyben szenvedenek, puffadt hassal bírnak (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 25) | Régi hires kénfürdő […]. Köszvény, csúz, idegbajok, szélhüdtség, bőr- és csontbetegségek, bujakor és görvény ellen (1874 Pesti Napló ápr. 28. C8656, [4]) | a Tordán szokásos kórok, melyek néha járványszerűleg is lépnek fel: lázas és láznélküli hurutok, csúzok, váltóláz, görvély (1889 Orbán Balázs CD22) | [A görvélyfű] fűve és gyökere torokgyík és görvély ellen volt használatos (1924 RévaiNagyLex. C5712, 699).
1a. ’e betegséggel járó dudor, duzzanat’ ❖ a’ böre alatt […] apró görvélyek támadnak (1789 Fekésházy György C1746, 46) | Görvény: öſzve-gyltt keménység a’ br alatt, többnyire nyaka körül. Görvényes nyakú (1792 Kisded szótár C0816, 75) | Ama’ keményedett daganatok, mellyek egyenesen a’ test’ rendetlen táplálásából erednek, görvélyeknek neveztetnek (1837 Haiszler György C1999, 106) | Előhozakodtak mindennel. Elmondták, hogy a kis Laczkó Pali nyavalyatörős, kifogásolták Laczkó Micu nyakán a görvélyeket (1882–1883 Mikszáth Kálmán CD04).
2. ’〈növényeknél:〉 élősködők által terjesztett, kinövés(eke)t okozó betegség, ill. (ilyen eredetű) növényi kinövés, gubacs, golyva’ ❖ A fák kinövéseit görcsnek, gelyvának v. görvélynek, csomornak v. puskósodásnak, a kisebb növényekét gelyvának, gugának, kelésnek vagy kelevénynek stb. szokás nevezni (1895 PallasLex. CD02) | Görvély (növ., csomor dudor, golyva) a növényeknél a fonálférgek (Angvillulidea) által okozott betegség, mitől a kalászosoknál a szár elcsenevészedik s elhal, a fás növényeknél pedig dudoros csomók képződnek (1913 RévaiNagyLex. C5704, 718).
Sz: görvélyes.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.