inasgyerek fn (kissé rég)

1. ’〈vmely (kézmű)ipari, ritk. szolgáltató- v. mezőgazdasági szakmában:〉 gyerekkorú inas, tanonc’ ❖ [Marci] egész héten el volt foglalva a műhelyben, s vasárnaponként, mikor szabad ideje lett volna, sehova sem ment, csak a templomba […]. Délután pedig, mig a többi inasgyerekek a templom mögött a réten laptáztak vagy más egyebet játszottak: ő bevonult anyjához a szobába (1847 Petőfi Sándor C3504, 295) | könnyü Ulleinnak. Ő most is dolgoztat, mert mindössze két segéddel dolgozott és ezek mellé aztán alkalmaz 25–30 inasgyereket. Ezekkel most is dolgoztat, mig más vállalkozó 50–60 embert, munkást foglalkoztat (1907 Soproni Szemle CD52) | szenvedtem én gyermek koromban is sokat, de ez ha meggondolom olyan szenvedés volt, amin talán más inasgyerek is keresztülmegy és ki tudja? ha ott maradok, nem sejtve semmi másról, talán ma segéd lennék és egész tűrhető dolgom volna (1913 Babits Mihály 9014130, 128) | A bankár, gyáros, nagykereskedő gazdasági helyzete nem hasonlítható össze a falusi szatócséval, az önálló, de egyedül vagy egy inas gyerekkel dolgozó kis mesteremberével (1923 Szekeres János CD10) | [a vasútállomáson] a Szegedi Hiradó és a Szeged és Vidéke nyomdájának inasgyerekei megvásároltak egy-egy példányt [a Szegedi Napló vidékre küldendő példányaiból], majd sietve visszatértek saját nyomdájukba (2001 Lengyel András CD40).

2. ’vmely jómódú, gazdag v. előkelő személy, család alkalmazásában személyes szolgálatot, gyakr. házon belüli v. ház körüli teendőket is ellátó gyerekkorú szolgáló’ ❖ Akarom hát, hogy mindenki egész vagyonát közjóra bocsássa, S éljen kiki a köz alapból, és ne legyen dús ez, nyomorúlt az; S ne szántson amaz sok földet, a míg ennek még sírhelye sincsen; S ne tartson egyik nagy szolgahadat, míg más egy inasgyereket sem; Hanem egy legyen a közös életmód, s mindenkire nézve hasonló (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 126) | Egy fiatal inas-gyerek, afféle tigris, nyitott ajtót. – A nagyságos úr nincs itthon. Elutazott (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | – Jóska! – szólt rá az asszony az inasgyerekre, – adgyál csak a bácsinak egy odavaló pár csizmát! (1932 Szabó Pál² CD10).

Vö. ÉKsz.

inasgyerek ❖ főnév (kissé rég)
permalink
1.
〈vmely (kézmű)ipari, ritk. szolgáltató- v. mezőgazdasági szakmában:〉 gyerekkorú inas, tanonc
[Marci] egész héten el volt foglalva a műhelyben, s vasárnaponként, mikor szabad ideje lett volna, sehova sem ment, csak a templomba […]. Délután pedig, mig a többi inasgyerekek a templom mögött a réten laptáztak vagy más egyebet játszottak: ő bevonult anyjához a szobába
(1847 Petőfi Sándor)
könnyü Ulleinnak. Ő most is dolgoztat, mert mindössze két segéddel dolgozott és ezek mellé aztán alkalmaz 25–30 inasgyereket. Ezekkel most is dolgoztat, mig más vállalkozó 50–60 embert, munkást foglalkoztat
(1907 Soproni Szemle)
szenvedtem én gyermek koromban is sokat, de ez ha meggondolom olyan szenvedés volt, amin talán más inasgyerek is keresztülmegy és ki tudja? ha ott maradok, nem sejtve semmi másról, talán ma segéd lennék és egész tűrhető dolgom volna
(1913 Babits Mihály)
A bankár, gyáros, nagykereskedő gazdasági helyzete nem hasonlítható össze a falusi szatócséval, az önálló, de egyedül vagy egy inas gyerekkel dolgozó kis mesteremberével
(1923 Szekeres János)
[a vasútállomáson] a Szegedi Hiradó és a Szeged és Vidéke nyomdájának inasgyerekei megvásároltak egy-egy példányt [a Szegedi Napló vidékre küldendő példányaiból], majd sietve visszatértek saját nyomdájukba
(2001 Lengyel András)
2.
vmely jómódú, gazdag v. előkelő személy, család alkalmazásában személyes szolgálatot, gyakr. házon belüli v. ház körüli teendőket is ellátó gyerekkorú szolgáló
Akarom hát, hogy mindenki egész vagyonát közjóra bocsássa, S éljen kiki a köz alapból, és ne legyen dús ez, nyomorúlt az; S ne szántson amaz sok földet, a míg ennek még sírhelye sincsen; S ne tartson egyik nagy szolgahadat, míg más egy inasgyereket sem; Hanem egy legyen a közös életmód, s mindenkire nézve hasonló
(1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész)
Egy fiatal inas-gyerek, afféle tigris, nyitott ajtót. – A nagyságos úr nincs itthon. Elutazott
(1891 Mikszáth Kálmán)
– Jóska! – szólt rá az asszony az inasgyerekre, – adgyál csak a bácsinak egy odavaló pár csizmát!
(1932 Szabó Pál²)
Vö. ÉKsz.

Beállítások