hadaráz (15a1) l. hadarászik

hadarászik ige 15a1 (kissé rég)hadarász, hadaráz (rég)

1. tn (átv is) ’〈ember v. állat (vmivel)〉 hosszasan ide-oda csapkod, hadonászik, ill. heves, verdeső mozgást végez vmi’ ❖ Be jó az okosság a szabadsággal együtt, Hol a tudatlanság hadarász, de nem üt (1779 Bessenyei György¹ C2816, 53) | Kardja vakon hadaráz (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 22) | Jobb karjának nem volt keze, hanem az csonkán hadarászott a levegőben (1846 Jókai Mór CD18) | [a kakasverő nevű népies mulatság során] bekötik az első vőfély szemét s kardot adnak kezébe, hogy a kakas nyakát vágja le, de a vig pajtások a kakast mindig az ellenkező irányban tartják s a hiába hadarászó vőfélyt kinevetik (1895 PallasLex. CD02) | [a diák] erősen hadarászott karjaival (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Tóth Erzsi, a nagyobbik leány üti Pistát. Pista megfordul és a két leány között hadarászik üti őket (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1a. ts (ritk) ’ilyen módon mutat, közöl vmit’ ❖ egy idő óta igen is sokat tanitgattattak, hogy midőn ez ’s amaz székre magasulva, vitéz kezével „nem”-et hadaráz (1843 Pesti Hírlap CD61).

2. tn ’hosszasan hadarva beszél’ ❖ Schnappern, hirtelen beſzélni, hadaráſzni (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 130) | az volna szükséges, hogy minden lakos személyesen jönne Pestre, különben azt kell hinnie, hogy az ujságirók csak a légbe beszélnek, hadarásznak csak hogy lapjok teljék (1848 Március Tizenötödike C3027, [541]) | Nė letyető (ne csacsogj, hadarászsz) (1875 Bánóczi József C5942, 514) | Még a verébhadak is, körutak lármás, hadarászó semmirekellői (1965 Csanádi Imre C6882, 1852).

2a. ts ’így mond vmit’ ❖ Hadaráſzni a’ beſzédet schnappern (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 129. hasáb) | [a báró] gyors nyelvpörögéssel nem festette de hadarázta [Adolphine] szépségét (1832 Kovacsóczy Mihály C3313, 64) | csak némelly szinészeink hadarázzák annyira a’ nyelvet, hogy néha nem tudom, angolul beszélnek-e vagy magyarul (1840 Athenaeum C0021, 660) | ki nem iskolás pajzán negéddel hadarászsza össze-vissza nemzeti hanyatlásunk ’s isméti jobbrafordulásunk százados eseményit (1845 Széchenyi István CD1501) | tragikomikus [volt], amikor a maga siralmas mérsékletességi receptjeit, étel- és életreceptjeit hadarászta (1969 Magyar Nemzet dec. 2. C4806, 4).

Sz: hadarászás.

Vö. CzF.; TESz. hadar; SzT.; ÚMTsz. hadarászik, hadarázik

hadaráz lásd hadarászik
hadarászik ❖ ige ◦ 15a1 ◦ (kissé rég)
permalink
hadarász 15a1
hadaráz 15a1 (rég)
1. tárgyatlan (átv is)
〈ember v. állat (vmivel)〉 hosszasan ide-oda csapkod, hadonászik, ill. heves, verdeső mozgást végez vmi
Be jó az okosság a szabadsággal együtt, Hol a tudatlanság hadarász, de nem üt
(1779 Bessenyei György¹)
Kardja vakon hadaráz
(1822 Vörösmarty Mihály)
Jobb karjának nem volt keze, hanem az csonkán hadarászott a levegőben
(1846 Jókai Mór)
[a kakasverő nevű népies mulatság során] bekötik az első vőfély szemét s kardot adnak kezébe, hogy a kakas nyakát vágja le, de a vig pajtások a kakast mindig az ellenkező irányban tartják s a hiába hadarászó vőfélyt kinevetik
(1895 PallasLex.)
[a diák] erősen hadarászott karjaival
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
Tóth Erzsi, a nagyobbik leány üti Pistát. Pista megfordul és a két leány között hadarászik üti őket
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1a. tárgyas (ritk)
ilyen módon mutat, közöl vmit
egy idő óta igen is sokat tanitgattattak, hogy midőn ez ’s amaz székre magasulva, vitéz kezével „nem”-et hadaráz
(1843 Pesti Hírlap)
2. tárgyatlan
hosszasan hadarva beszél
Schnappern, hirtelen beſzélni, hadaráſzni
(1799 Német–magyar és magyar–német lexikon)
az volna szükséges, hogy minden lakos személyesen jönne Pestre, különben azt kell hinnie, hogy az ujságirók csak a légbe beszélnek, hadarásznak csak hogy lapjok teljék
(1848 Március Tizenötödike)
Nė letyető (ne csacsogj, hadarászsz)
(1875 Bánóczi József)
Még a verébhadak is, körutak lármás, hadarászó semmirekellői
(1965 Csanádi Imre)
2a. tárgyas
így mond vmit
Hadaráſzni a’ beſzédet schnappern
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
[a báró] gyors nyelvpörögéssel nem festette de hadarázta [Adolphine] szépségét
(1832 Kovacsóczy Mihály)
csak némelly szinészeink hadarázzák annyira a’ nyelvet, hogy néha nem tudom, angolul beszélnek-e vagy magyarul
(1840 Athenaeum)
ki nem iskolás pajzán negéddel hadarászsza össze-vissza nemzeti hanyatlásunk ’s isméti jobbrafordulásunk százados eseményit
(1845 Széchenyi István)
tragikomikus [volt], amikor a maga siralmas mérsékletességi receptjeit, étel- és életreceptjeit hadarászta
(1969 Magyar Nemzet dec. 2.)
Sz: hadarászás
Vö. CzF.; TESz. hadar; SzT.; ÚMTsz. hadarászik, hadarázik

Beállítások