szar fn és mn
I. fn 4A14
1. (trágár) ’emberi, állati ürülék (összegyűlt tömege)’ ❖ [Molnár Jánosnál olvasom, hogy] egyszer Voltaire az ágyból fel-ugrik, az árnyék székre ül, bé-kap a’ tsuporba, ki-veszi a’ tulajdon sz...t, meg-eszi (1790 Kazinczy Ferenc C2555, 52) | Sovány lévén az Ország, ugymond, az árnyékszékeket kiürítik, u. sie düngen alles mit Dreck [= és mindent ganajjal trágyáznak]. Innen van, hogy még a’ levegő is inficialva van szarral (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 53) | szarba hüppent az óma, a. m. felülről beleesett, belesüppedt (1906 Magyar Nyelv C5848, 281) | Aki nem viseli egymásban való megpróbáltatásukat, mintha egyszerre futna, állna. Botorkál, kúszik és kapar kínjában; földet, saját szarját zabálja (1989 Nádas Péter 2001004, 11) | beszartam, mondtam is Nagymamának – de jót röhögtünk az egészen, és kivakart a szarból (1999 Népszava márc. 20. C6268, 7) | Vigyázz, szar, mondja Tóth. Ez nem szar, mondja Balogh, és beletapos (2010 Garaczi László 3116002, 55).
1a. (ki ik-s ige tárgyi bővítményként, az is szóval) (durva) ’〈annak kif-ére, hogy az igével jelölt cselekvésben a végsőkig elmegy vki〉’ ❖ Ezekből az arrogáns, senkivel sem törődő bokszolókból legszívesebben a szart is kiverném – nyilatkozza Mike Tyson (1996 Nemzeti Sport nov. 9. C8065, 18) | rögtön perelnének a nyomorultak, ahelyett, hogy belőlük perelné már ki az állam a szart is amiatt, hogy tönkretesznek egy felbecsülhetetlen értékű márkát (2006 Népszabadság szept. 13. C7854, 5).
1b. (-vá raggal, hsz-szerűen) (durva) ’〈vmi lefolyásának, végbemenésének intenzitására utalva is: vmely cselekvés, történés elromlott, tönkrement v. súlyosan károsult állapotú eredményére vonatkoztatva〉’ ❖ szarrá lövik ezt a pompás kastélyt (1966 Dobozy Imre C6883, 21) | Arról beszélj, hogyan ment szarrá a házasságod (1970 Gellért Kis Gábor C6887, 896) | a következő koncerten a bokrok közt összekapkodtak négy csellengő zsarut, és azokat verték szarrá (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 21) | Ilse cipősarka beszorult az egyik lukba [a minigolfpályán] s bokája szarrá ment a pihe-puha betonon (1999 Élet és Irodalom júl. 30. C5469, 24) | ilyen kivitelezőt minden normális megrendelő szarrá perelne (2007 Népszabadság márc. 14. C7855, 6).
1c. (tárgyraggal, ›kever‹ jelentésű igével) (durva, pejor) ’〈annak kif-ére, hogy kül. beszédével, pletykálkodásával zavart kelt, tisztázatlan, bonyodalmakkal teli helyzetet idéz elő vki〉’ ❖ Szinte nevetséges látni, hogy milyen kétségbeesetten akarják keverni a szart Brezsnyev úrék (1971 Magyar Hírlap CD09) | Varjúék szomszédja nem kíván szóba állni velem. – Nem szégyellik magukat?! Csak keverik, kutyulják a szart. Nem mondok semmit! Úgysem írják meg a valóságot (1992 Népszabadság okt. 13. C7842, 8) | A helyzetmegítélés pontos és kegyetlen: „A vizek zavarosabbak, mint bármikor, s a halászok elégedetten kavargatják a szart. A románok anélkül, hogy tudatában volnának saját apokalipszisüknek, bambán szemlélik a romlást [...]” (1996 Magyar Hírlap CD09) | Menjél vissza Erdélybe, és ott keverd a szart! Ezt speciel nem én mondom, hanem Pöcsi, a soproni futballegylet honlapjának ideges látogatója (2006 Népszabadság máj. 4. C7854, 24) | Sokat beszélt, mindenbe beleszólt, s imádta kavarni a szart (2010 Magyar László András 3153008, 801).
1d. (durva) ’aggasztó, rossz v. kínos, kellemetlen helyzet’ ❖ bennmaradni a szarban, vmit sikerrel be nem végezni (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 95) | Nem mindenki tesz veled jót, aki kihúz a szarból (1989 A személyi kultusz humora 1016023, 211) | Minden szarba belekeveredett (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 13) | [nincs] semmi, ami ennyire helyre tudna billenteni, amikor szarban vagyok[, mint a színház] (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. (durva) ’〈Elhomályosult jelentéstartalommal, rendsz. indulatos beszédben.〉’
2a. (trágár) ’〈káromkodásban, szitkozódásban〉’ ❖ Ó, hát akarnám, hogy szarba fulladnál, foslélek, te! Meztelen apáczáknál nagy szád van; de ha két öklöt látsz, mamlasz! – Mutasd-ki magadat most (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 102) | a rhythmusos példabeszédben máskép [hangsúlyoznak, mint a közbeszédben]: ha lúd, kövér legyen. […] A ki beteg, nyögjön. Ha haragszol, harapj sz–ba (1877 Arany János C0641, 401) | Kő fülibe, só szemibe, szurkot egyék, szart okádjék, piros patkószeget szarjék! (1940 Berde Károly C7998, 103) | A szar is le van szarva – szokta mondani (1987 Magyar Nemzet aug. 15. C8362, 8).
2b. (tárgyraggal) ’〈erős tagadás, elutasítás, ellenvetés kif-ére〉’ ❖ Ej Piſta, ſzart tudſz te alkudni (1782 Kónyi János C2729, 94) | Megint futottak tovább; ismét letették, vajon él-e még; szól-e még? „Szart szól!” (1884 Baksay Sándor C5951, 329) | Na, gondoltam, kész. Egy szart lett kész (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 36) | Azt mondta, a baromállat hív. Dehogy hív, a szart hív (2000 Népszabadság szept. 2. C5833, 31).
2c. (kérdő hsz v. ragozatlan kérdő nm után, hat ne-vel) ’〈kérdés türelmetlen, indulatos nyomatékosítására〉’ ❖ – Mi a szarnak nem dobja azt el? (1963 Szeberényi Lehel C0234, 1387) | – Nem lehetne valahogy fényt csinálni? [...] Mi a szar történhetett a villannyal? (1996 Népszabadság máj. 30. C7846, 17) | német vagy osztrák, ki a szart érdekel (2006 Népszava júl. 15. C7469, 8) | valami fröccsöntött kerti törpét vagy mi a szart árul (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271004, 305).
3. (pejor) ’〈Becsmérlésre v. lekicsinylésre.〉’
3a. ’〈silány, gyenge minőségű, ócska, ill. vmilyen szempontból bosszúságot, kellemetlenséget okozó dolog, tárgy megnevezéseként v. minősítéseként〉’ ❖ Maga ne udvaroljon annyit, sosem lesz kész az a szar (1971 Fábián László C6888, 1742) | Régi szar. Még a háború előtt vettük [ti. a hintaszéket] (1979 Kornis Mihály 1082001, 57) | ha ők [ti. a másik tévéadó] szart adnak, mi se dobunk nagyot, ha nézhetőt adnak, mi is ezzel próbálkozunk (2005 Népszabadság márc. 5. C7853, 15) | bassza meg, ez a lakat szívósabb, mint az a másik volt, [...] a sodronyvágó nem, nem, nem, nem bírt el azzal a szarral (2010 Hegedűs Lajos Hunor 3153007, 743).
3b. (rendsz. a se tagadószóval) (durva) ’〈csekély pénzösszegre, ill. semmit érő, haszontalan dologra, tevékenységre vonatkoztatva〉’ ❖ Futtányi munka szart ér (1913 Magyar Nyelv C5855, 458) | Az ilyen újságcikkek néha vihart kavarnak, máskor meg nem történik szar se (1962 Galambos Lajos 9166001, 130) | A betegszállító többet dolgozik, viszont kap borravalót; a fűtő nem kap szart se, viszont annyit alszik a kazánházban, amennyit akar (1989 Bólya Péter 1023008, 120) | – Hát, a NASA tudósai szerint... – A NASA – mondta a kaliforniai derűsen – szart se tud (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117004, 241) | Műanyag [hólapát van,] vagy az a múltkori szarnak se jó bádoglemez? (2010 Népszabadság jan. 11. C7858, 6).
3c. (jelzőként is) (durva) ’〈vmely személy becsmérlő megnevezéseként v. minősítéseként〉’ ❖ Alkalmasint megkapjuk mi is e sorokért a sz r czimet (1848 Petőfi napjai C1573, 380) | „Micsoda vén mocsok, igazi disznó! – És gonosz a tetejébe! – Vén szar!” hallatszott mindenfelől (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 145) | Katonát csinálok én minden civil szarból (1969 e. Lengyel József 9395018, 199) | – Gyáva szarok, gyá-va szarok! – dobolt az agyában a ritmus a pisztolyboltba menet. Majd ő megmutatja ezeknek! (1995 Népszabadság jan. 10. C7845, 9) | Én fékeztem! Én fékeztem! Belémjött – ez a kis szar! (Srácra mutat, aki a mobilját nyomogatja.) (2004 Spiró György 3283001, 11).
II. mn 14A (durva, pejor)
1. ’hitvány, silány minőségű 〈dolog〉, ill. gyenge minőségű, rossz 〈munka, tevékenység, működés stb.〉’ ❖ be rövid szar kis könyv ez! (1814 Mondolat reprint C8721, 104) | megint hideg lesz, ez az egy szar dzsekim van (1971 Csörsz István 9092001, 127) | egyik barátnőmnek a lakásába meg kellett csinálnom pár villanybekötést – a profi villanyszerelők olyan szarul csinálták meg neki, hogy szökött az áram, rázott a fal (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 21) | A zár nem engedett. – Szarul nyílik – mondta, és most vállal is rásegített, de az ajtó kitartott (2003 Háy János 3138001, 23).
1a. ’kedvezőtlen, nem megfelelő v. nem kellemes 〈hely, időjárás, ill. munka〉’ ❖ Tíz évig, csupa szar vidéki helyen [dolgoztam], képzeld, csupa porfészekben (1963 Rónay György 9573001, 278) | – Micsoda szar idők járnak – ismétli hangosabban a köpcös kis ember –, igaz-e, Béluskám? […] – Béluskám! – nyögi el halón Fábián, a sárban bukdácsolva Marik Béla felé – nem gondolja? (1993 Népszabadság nov. 20. C7843, 8) | itt a fehérek vannak otthon, […] rendet és jólétet teremtettek maguknak, aminek a pénz az alapja, ezt kár is lenne tagadni, miközben a szar munkát velük [ti. a színes bőrűekkel] végeztetik (2006 Népszava aug. 12. C7469, melléklet 8).
1b. ’(betegségre valló,) előnytelen, rossz 〈kinézet, megjelenés〉, ill. rossz benyomást keltő, csúnya 〈látvány〉’ ❖ Irtó szarul nézett ki, sárga volt, mint egy citrom, a tekintete tompa, fáradt (1989 Bólya Péter 1023008, 139) | Ötödikén nekiindult a WWF Magyarország igazgatója, hogy Dunakilititől Brezdánig végiggyalogoljon a Duna magyarországi szakaszán, megnézte, hogyan is fest most a nemzeti élettér gerincét képező [...] Duna-kultúrtáj. Elárulom: szarul fest, például ott éktelenkedik a közepén egy Budapest nevű szemétlerakó- és szennyvíztelep (2006 Népszabadság jún. 7. C7854, 5) | érdekes módon, nem fogynak az aggodalmak. Vagy egyre szarabbul nézek ki, vagy az emberek jók (2008 Szabad Föld jan. 18. C8394, 35).
1c. ’nagyon kínos, gyötrő v. kellemetlen 〈(fizikai) állapot, helyzet, történés stb.〉, ill. ilyen állapot, helyzet, történés stb. által kiváltott rossz 〈érzés, élmény〉’ ❖ szar volt mindegyik tél, mindig fűtetlen szobákban (1971 Csörsz István 9092001, 126) | Te emberekkel foglalkozol, bazmeg, ez benne a legszarabb, úgyhogy tudjál kussolni (1985 Spiró György 1143003, 481) | Szar lehet vonat mellett lakni (2003 Egressy Zoltán 3092002, 194) | [gyógyszereken] élek, és egyre szarabbul vagyok (2008 Szilánkokra hullva 3333002, 78).
2. ’hitvány, jellemtelen, ill. gyenge teljesítményt nyújtó 〈személy〉’ ❖ [bajusza] taktusra járt szája mozgásával. Szar őhozzá képest Eszlári [ti. a nagy bajuszú kapus] ennyibe (1795 Nagy István³ CD01) | Fa-szari ember: [...] Som-fa rágó szar ember (1833 Magyar–diák szókönyv C5404, 152) | megszólalt [a lidérc] ilyeténképpen: – Mit kivánsz? mit kivánsz? – Sz... ebadta! – követem alásan – felelt a leány. […] De a Lidércz alig volt oda annyi ideig, míg az ember kettőt pillant s már ekkor ott állt a leány előtt legényképében. A szegény leány házát – követem alásan – izével egészen környös körül hordta, még pedig annyira, hogy még az ajtót se lehetett volna kinyitni (1861 Eredeti népmesék C3086, 139) | Szar kapitány vagy! (1958 Jankovich Ferenc C6879, 331) | felkapta [a kést] és beleszúrta ebbe a szar emberbe (1986 Nádas Péter 9466003, 198) | „Mindannyian szarok vagyunk.” Rubens Barrichello legalább önkritikusan értékeli a pilótaválogatott tagjainak focitudását (2006 Nemzeti Sport dec. 31. C8075, 11).
Ö: kutya~, ló~, ördög~; a -szar címszó alatt: galamb~, tehén~, tyúk~.
ÖU: disznó~, egér~, ember~, kecske~, légy~, liba~, macska~, madár~, medve~.
ÖE: ~bogár, ~kupac, ~légy, ~rakás.
Vö. CzF. szar²; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.