szerbi l. szerb

szerb mn és fn  szerbi (rég) , szerbl (rég) , szerbli (rég) , szerv (rég v. nyj)

I. mn

1. ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő 〈nép(csoport)〉’ ❖ a’ Sláv nép, melly Serbli, és Szerbi, vagy Szervi nemzetnek-is hivatik, Matzedóniai Basilius Tsászárnak Leo attyának idejében költözött a’ Dunántúl-való lakó helyéröl oda, a’ hol most lakik. Keresztyénné lett, és Görög szokásokat vállalt-fel (1780 Benkő József C0290, 429) | [Bog:] az Isten neve, a’ külömb féle, oroſz, Slav-Tót, Slav-Horváth, Slav-Rátz máskép’ Serb, Slav-Tseh, Slav-Vind, Slav-Lengyel ’s más népeknél (1804 Molnár János C0310, 94) | a’ Szultán Hatti-Serifet [= szultáni rendeletet] küldött a’ Belgrádi Basához, mellyben a’ Szerb nemzet’ privilegiumai foglaltatnak (1830 Hazai és Külföldi Tudósítások C8282, 407) | [a 9.-10. század fordulóján a] hol a bizánci császárnak, hol meg a bolgár cárnak hódoló szerb törzsek még egészen laza politikai kapcsolatban, egymástól független törzsfők, zsupánok uralma alatt éltek (1928 Hóman Bálint CD42) | Koszovóban az albán többség az ottani szerb kisebbség ellen lépett fel igen agresszív, durva módon (2004 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ tsak egy Török Aga fog itt maradni 200 Török katonával, kik a’ várbeli szolgálatot felváltva a’ Szerb katona-seregekkel fogják végbevinni (1831 Hazai és Külföldi Tudósítások C8283, 32) | A’ Serb, vagy Serbl nemzetségüek északi napkeletre tartván, Adrius és Scardus hegyeken tul, Drinus vizéig, terjedtek először ki (1840 Fejér György C7331, 20) | A szerb származású Csernovics Péter a „Budapesti Visszhang”-ban megütközött azon, hogy előkelő férfiifjúságunk […] nem beszél magyarul (1922 Berzeviczy Albert 8053004, 401) | Apámtól jobbra-balra a hívei sorakoznak: tarka délszláv népi szőttesekbe öltözött parasztasszonyok, […] szénfekete tekintetű, hüvelykujjukat a zsebükbe akasztó szerb férfiak (1974 Galsai Pongrác 9171001, 8) | bezárt a Virág [cukrászda Szegeden]. Egy férfi, aki a Szervánszkyék [ti. az üzemeltetők] baráti köréhez tartozik, úgy tudja, hogy a szerb maffia áll az ügy mögött (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’E néppel v. Szerbiával kapcs.’

2a. ’e nép által v. Szerbiában létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉’, ill. 〈vmely dolognak〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete, származása〉’ ❖ a’ porta az 1812ik évig szerb igazgatás alatt állott [...] kerületeket ismét a’ szerbeknek adta által (1834 Jelenkor C0227, 56) | szerb sertészsir tavaszkor nagy mennyiség vitetett ki (1847 Hetilap CD61) | [Szenttamás] kettős tornyú nagy szerb temploma a harmadik faluig is ellátszik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A szerb kultúrának benyomása nem harmonikus (1915 Déznai Viktor CD10) | a későbbi moszkvai évkönyvek Nikon féle kéziratában közölt Szent László legenda voltaképpen szerb eredetű (1985 László Gyula¹ 2007011, 331) | Szerbiában az elmúlt egy év alatt befejeződött a privatizáció jogi hátterének kidolgozása [...]. Maga a privatizáció is megindult a szerb gazdaság minden területén (2002 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Szerbiában szokásos, ill. 〈vmely dolognak〉 e népből való 〈eredete, származása〉’ ❖ Gibárt és Irma, [...] rege, szerb modorban (1837 Figyelmező C6730, 117) | [Lipp Vilmos 1856-ban a Vasárnapi Újságban] négy levélben a szerb szokásokat ismertette (1900 Magyar írók élete CD27) | egy csomó karácsonyi, pünkösdi s főleg Szent Iván-napi szokás szerb eredetű (1928 Szász Zoltán CD10) | Biljana Plavsicot, Radovan Karadzic egyik fő támogatóját 1992 és ’95 között, mindenki a szerb nacionalizmus kiemelkedő és olykor kegyetlen szószólójának tartotta (2001 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e néppel v. Szerbiában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ A’ király [ti. Imre] színokúl használta [...] a’ szerb zavaros ügyeket (1838 Athenaeum C0017, 399) | szerb fölkelés (1884 Hunfalvy János 8191005, 229) | Temesvár, jan 4. [...] Zmejanovits Gábor verseczi gör. kel. püspök f. hó 7-én este érkezik meg városunkba és a szerb karácsonyi ünnepeket, mint Popovits Nikanor püspök vendége itt fogja tölteni (1897 Délmagyarországi Közlöny 8612001, 4) | A monarchiába irányuló szerb bevándorlás a XVII. század végén, 1673-ban Dél-Magyarországon meglehetősen zárt területen élő egységes szerb tömeget hozott létre (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | szerb etnikai tisztogatás (2000 Figyelő CD2601).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló 〈nyelv(járás), nyelvváltozat〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉’ ❖ a’ Sclavin ſzóknak (Bolgár, Szerv, Oroſz ſzóknak) eredete-is Zsidó (1801 Molnár János C0303, 413) | A szerencsétlen ifju szerb kiejtéssel beszélte a magyar nyelvet (1884 Pesti Hírlap nov. 14. C5632, 6) | [a román nyelvben] mintegy 10.45% egyházi ószláv eredetű szón kívül nagyjából két százalék a szerb elemek száma (1947 Gáldi László 9167002, 18) | a sokácok szerb dialektust beszélnek (1976 Paládi-Kovács Attila CD30) | szerb nyelv: a nyelvészeti szempontból egy nyelvnek tekintett szerb-horvát nyelvnek szerbek és Crna Gora-iak (montenegróiak) által használt, cirill betűs változata (2003 MagyarNagyLex. C7365, 700).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ a magyar kótyavetye szó csak szerb eredetű lehet (1896 Zolnai Gyula C5844, 503) | XII. századi tulajdonneveink közt […] nem egy olyan van, a mely szerb eredetre vall (1909 Melich János C5851, 387) | a Délvidéken a magyarok között is a szerb eredetű Vajdaság (Vojvodina) elnevezés vált általánossá (2002 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Stephanovics Wuk (Farkas) az ő derék szerb szótárában (Sepszki Rjecsnjk, Bécs 1818) a’ 4ik lapon [a hajdú szó jelentéséről ír] (1833 Hasznos Mulatságok C8339, 191) | [Stojan Novakovićot] 1876. a belgrádi főiskolán a szerb nyelvészet tanárává nevezték ki (1916 RévaiNagyLex. C5710, 531) | 1905-ben Stefanovics még a Velencei kalmárt olyan szerb versekben adta vissza, amelyek a szerb népdalban gyökereznek (1929 Hevesi Sándor CD10) | Érdekes, a Palics–Szeged vonatjegyen csak szerb és német szöveg olvasható. Nem értem, [...] miért nem írja magyarul is (2007 Tolnai Ottó 3320002, 97).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ A’ szeretet’ neve […] tótul és csehűl lubost, ráczúl vagy szerbűl lyub, dalmatúl ljubav’ (1835 Hasznos Mulatságok C8343, 383) | mi szerbűl […] nem tudunk (1841 Pesti Hírlap CD61) | Mit jelent angolul alma, németül körte, törökül szilva, szerbül barack? (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 178) | Milosevic szerbül kérdezi a tanút, aki albánul válaszol (2002 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ Vraniczany Antal, a kereskedelmi minisztérium által egyetértőleg a külügyminiszterrel, a cs. k. belgrádi főconsulságnál alkanczellárrá és szerb tolmáccsá neveztetett ki (1853 Pesti Napló jún. 21. C8635, [4]) | S. St-nál. Csendes, ősz ember, Madách harmadik szerb fordítója, azt mondják, a legjobb (1939 Cs. Szabó László CD10) | [A magyar helyesírás szabályainak 1984-es, tizenegyedik kiadásából készült 1994-es lenyomat] Karadžic nevét Bălcescu-éval cserélte fel – talán abból a meggondolásból, nehogy valaki a jó öreg szerb folklorista és nyelvtudós helyett a boszniai tömeggyilkos pszichiáterre gondoljon (2000 Szloboda János C6050, 166).

4. (tulajdonnév részeként is) ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Szerbiához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ Mezſik, Peru, Spanyol világ: Iſabella melljén virág: Léópold-gyürü gyöngy! Magyar, Horváth, Kintses Erdély, Moldva, Bosnya, Szerv, Lodomér, Királyné-Fülü-gyöngy! (1790 Molnár János C1505, 301) | A’ Szerb határokról (1831 Hazai és Külföldi Tudósítások C8283, 246) | a Szerb földrengés iránya határozottan déli volt (1879 Pesti Hírlap dec. 4. C5627, 4) | [Aleksandar Belić] 1909 nyarán a pestvármegyei szerb falvakban tartózkodott, hogy e legészakibb szerb nyelvterület sajátságaival megismerkedjék (1911 RévaiNagyLex. C5699, 49) | a muzulmán erők a Palét és Szarajevó szerb negyedeit összekötő útvonalat lőtték tüzérséggel (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Dinári-hegység bauxitvagyona és a Szerb-érchegység reze európai viszonylatban is jelentős (2005 Probáld Ferenc 3265001, 125).

4a. (kötött szókapcsolat részeként faj-, alfaj- és fajtanévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen (ős)honos, ill. onnan származó, ott kitenyésztett 〈állat, ritk. növény〉’ ❖ [Hamburgban és Londonban] nem igen voltak megelégedve a magyar és szerb sertésekkel (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Kondor sertés gyüjtőnév alá azon sertésfajták tartoznak, melyek göndör szőrrel födöttek; ilyenek vannak a Balkán félszigeten és nálunk. Nevezetesebbek a szerb sumádia és a hazai kondor sertés v. u. n. mangalica (1895 PallasLex. CD02) | [A sarplaninai juhászkutya] ősi szerb pásztorkutya, azt tartják, az ókori molosszusoktól származik (1996 Szinák János–Veress István CD59) | szerb juhar A. [= Acer] heldreichii subsp. visianii (1998 Növényneveink C6120, 130) | szerb luc (Picea omorika) ívesen felálló ágaival (2004 Természet Világa CD50).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Szerbia területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ a’ szerb fejdelemségnek joga van saját szerb katonasággal bírni (1835 Jelenkor C8301, 824) | Az egyesült Szerb-Horvát-Szlovén királyság új alkotmánya 1921 július 28. kelt (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 20) | [Nagy Lajos uralkodása idején] az egyetlen, viszonylag számottevő balkáni hatalom, a szerb királyság is szétesett Dušan István halála (1355) után (1994 Engel Pál CD58) | egyet kell értenünk itt, e Ház falai között, hogy Szerbia, a Szerb Köztársaság belső állapotai ma nem sok reményre adnak okot [a vajdasági magyarok elleni atrocitások kivizsgálásával kapcsolatban] (2005 Országgyűlési Napló CD62).

5a. (tulajdonnév részeként is) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ [a szultán] előre meghatározta a’ napokat, mellyeken Budát, Bécset, Rómát, és Párist meghodítandja. Nagy készületének hírét egy szerb követség hozta meg a’ győri gyülésnek (1832 Czuczor Gergely ford. C1248, 166) | Othmár, Bardancs, Serv hadak vezérei (1835 Bárány Boldizsár C0781, 32) | a katonai zenekar rákezdett a szerb himnuszra (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 6) | szerb vajda (1928 Szekfű Gyula CD42) | A Budai Szerb ortodox egyházmegye központja Szentendre (1998 Tények könyve CD37) | A szerb kormányfő szerint a Vajdaság Belgráddal együttműködve, s nem szembenállással szerezheti vissza autonómiáját (2002 Magyar Hírlap CD09).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ A’ világtalan dalnok Sárosytól, poétái beszély szerb modorban és szerb tárgygyal (1838 Figyelmező C0152, 889) | A budapesti egyetemi szerb ifjúság február hó 19 én a fő- és székvárosi Vigadó termeiben a „St. Majka Angelina” czimű görögkeleti szerb kulturális nőegylet leánynöveldéje javára tánczczal egybekötött dalestélyt rendez (1899 Magyarország febr. 7. C0361, 8) | [Dušan Bandić könyvével] a szerb és egyben a jugoszláv etnológia olyan művel gazdagodott, amelyet a néprajzkutatók a jövőben megkerülhetetlen alapműként fognak használni és emlegetni (1982 Jung Károly C7115, 344) | A hetedik európai szerb folklórfesztiválra érkező, népviseletbe öltözött táncosok mellett bárki beállhatott a falu főterén kialakított körbe (2002 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő nép(csoport)’ ❖ a’ Slovenekböl valók a’ fejér Chorvátok, és Serbek (1783 Molnár János C0292, 506) | A’ Szerbleknél – ennél a’ Szarmátiából származott Tót nemzetségnél [...] Herakliusz Császár – ki azt nékik engedte volt, letelepedésökkel mindgyárt sürgette hirdettetni az Evangyéliomot (1817 Horváth János⁴ C5486, 46) | azon várakat, mellyeket a’ Szervek akármiképen elfoglaltak a’ Magyaroktól, nevezetesen Belgrádot, tartozik nekik viszszaadni (1833 Holéczy Mihály C7251, 16) | K. sz. u. 640-dik évben a Chrobátok Lengyelországból és Sziléziából, a Serblik Serbik Csehországból, Miszniából és Morvából Heraclius görög császár engedelméből elfoglalták azon földet, melly Horvátországnak, Szerviának és Bosniának neveztetik (1849 Pesti Hírlap C8017, 190) | [Mihály] szeretne újra magyar huszár lenni s verekedni a szerb ellen. De a németet éppúgy gyűlöli, mint a szerbet (1920 Kuncz Aladár CD10) | A bosnyákokat csupán mohamedán vallásuk különbözteti meg a szerbektől és a horvátoktól (2005 Probáld Ferenc 3265001, 128).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Milos születésénél foga valóságos Szerb (Servianus.) Annyának neve volt Vísinja (1830 Hasznos Mulatságok C8332, 251) | vannak szerbek, kik nem ködképekért, hanem szabadságukért harczolnak (1876 A Hon 8600002, 1) | Ük maguk, a katonák, vagy harmincan löhettek, az iskolába voltak bekvártélyozva, az lött vóna a dóguk, hogy a szervöket [!] vigyázzák a demakráciás vonalon (1927 Móra Ferenc C3205, 165) | [József Attila Párizsban] balkáni diákszállóban vett szobát. Szerbekkel, románokkal, bolgárokkal, törökökkel lakott egy fedél alatt (1944 Németh Andor 9480003, 89) | Clinton megbízott valakit [Björck meggyilkolására]. Nem tudom pontosan, kit, de az biztos, hogy két szerbet (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321005, 524).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló nyelv’ ❖ [az indoeurópai nyelvcsalád szláv csoportjába tartozik:] a’ porosz (ó porosz), a’ litván (kis orosz), a’ szláv, az orosz, a’ szerb, a’ cseh, a’ lengyel (1837 Figyelmező C6730, 70) | [Gyurkovics György] szerbből sokat fordított németre (1913 RévaiNagyLex. C5705, 243) | a Zündhölzchen a horvátban palidrvce, a magyarban gyufa, de a szerbben mašina (1947 Gáldi László 9167002, 21) | nemcsak a magyart és a szerbet, hanem angolt vagy németet beszélő, [...] az európai kultúrára nyitott [vajdasági] fiatalok (2000 Országgyűlési Napló CD62).

ÖE: ~barát, ~ellenes.

Sz: szerbség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.