🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

ütőgardon fn (Zene)

’〈a csíki székelyeknél és a csángóknál:〉 a hegedű kísérőhangszereként haszn., csellóra emlékeztető, négy v. ritk. három húrral ellátott, rendsz. D D D d hangolású népi ritmushangszer, amelynek húrjait ütővel ütve, ill. ún. csípőhúrjának csipkedésével szólaltatják meg; gardon’ ❖ gardon, ütőgardon: a csellóhoz hasonló, házi készítésű, négyhúrú ütőhangszer (1979 NéprajziLex. CD47) | [a Monarchia Zenekar hangszerarzenáljában] többféle duda, koboz, tambura, töröksíp, tekerőlant és ütőgardon mellett a hegedű, a nagybőgő vagy a népzenében szokatlan hárfa is megfér (2000 Magyar Hírlap CD09) | [A népihangszer-készítők] tekerőből (tekerőlantnak is hívják, helytelenül) húsz-huszonötöt, dudából tízet, ütőgardonból harminc-negyvenet tudnak eladni, úgy, hogy ez utóbbiak egy része nem is itt készül, hanem szülőföldjén, Gyimesben (2010 Népszabadság aug. 13. C7858, [17]).

a. ’ennek hangja, ill. az általa játszott szólam’ ❖ a hegedűt kísérő ütőgardon aszimmetrikus ritmusai teszik rendkívül archaikussá ezt a [ti. a gyimesi] zenét (1990 Magyar néprajz CD47) | A hangszerek közül a dudát, az ütőgardont, a hegedűt, a brácsát és a bőgőt mutatja be a hangkazetta (1998 Új Könyvek CD29) | A jazz és a népzene fúziójával kísérletező Ágoston Béla új lemezének érdekessége, hogy a dob, a szaxofon és a bőgő mellett ezúttal egy ütőgardon és egy szájharmonika jelenik meg a szerzeményekben. (2003 Népszava dec. 5. C7466, 6).

Vö. ÚMTsz. ütőgordon

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
ütőgardon főnév (Zene)
〈a csíki székelyeknél és a csángóknál:〉 a hegedű kísérőhangszereként haszn., csellóra emlékeztető, négy v. ritk. három húrral ellátott, rendsz. D D D d hangolású népi ritmushangszer, amelynek húrjait ütővel ütve, ill. ún. csípőhúrjának csipkedésével szólaltatják meg; gardon
gardon, ütőgardon: a csellóhoz hasonló, házi készítésű, négyhúrú ütőhangszer
(1979 NéprajziLex.)
[a Monarchia Zenekar hangszerarzenáljában] többféle duda, koboz, tambura, töröksíp, tekerőlant és ütőgardon mellett a hegedű, a nagybőgő vagy a népzenében szokatlan hárfa is megfér
(2000 Magyar Hírlap)
[A népihangszer-készítők] tekerőből (tekerőlantnak is hívják, helytelenül) húsz-huszonötöt, dudából tízet, ütőgardonból harminc-negyvenet tudnak eladni, úgy, hogy ez utóbbiak egy része nem is itt készül, hanem szülőföldjén, Gyimesben
(2010 Népszabadság aug. 13.)
a.
ennek hangja, ill. az általa játszott szólam
a hegedűt kísérő ütőgardon aszimmetrikus ritmusai teszik rendkívül archaikussá ezt a [ti. a gyimesi] zenét
(1990 Magyar néprajz)
A hangszerek közül a dudát, az ütőgardont, a hegedűt, a brácsát és a bőgőt mutatja be a hangkazetta
(1998 Új Könyvek)
A jazz és a népzene fúziójával kísérletező Ágoston Béla új lemezének érdekessége, hogy a dob, a szaxofon és a bőgő mellett ezúttal egy ütőgardon és egy szájharmonika jelenik meg a szerzeményekben.
(2003 Népszava dec. 5.)
Vö. ÚMTsz. ütőgordon

Beállítások