🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

lengyelke fn (kissé rég)

1. (Tánc is) ’〈Lengyelországban szokásos, ill. onnan származó (népi) táncok vmelyikének, kül. a mazurkának a megnevezéseként〉’ ❖ Mert ha a lengyel lengyelke el lehet fogadva a világ minden viaszszal surolt padlóján, miért ne lehetne a csárdás is? (1876 Hevesi Lajos 8184005, 95) | [Az 1830-as években] a körmagyarral és a koszorúval egyidőben lejtették a füzértáncot is, de a keringő, a lengyelke (polka) és quadrille valamennyiüket leszorította a táncesték műsoráról (1915 RévaiNagyLex. C5709, 274) | mazurka, lengyelke, mazur: a 18. sz. végén Európa-szerte elterjedt sajátos ritmusú (3/4 […]) polgári társastánc, mely hatással volt nemzeti táncstílusunk kialakulására is a reformkorban (1980 NéprajziLex. CD47).

1a. (Zene is) ’vmely ilyen tánc ritmusában írt tánczene v. zenedarab’ ❖ Farsangi zenedarabjaink száma kettővel szaporodott; az egyik Lesniewska-polka, (miért nem lengyelke?) Kneifel Antaltól, a másik „Éljenek ők” csárdás Lichtenstein Gyulától (1854 Budapesti Hírlap C7812, 1815) | Chopin: Andante spianátó és lengyelke zongorára és zenekarra (1934 Pesti Hírlap szept. 14. C5682, melléklet 7) | 1907. szeptember 22-én írja a Vasvár és Vidéke című újság, hogy a falubeli legények azon verekedtek össze: „lengyelkét avagy csárdást húzzon-e a kisbéri cigány” (2002 Zágorhidi Czigány Balázs CD36).

2. (kissé rég) ’〈kül. női viseletben:〉 derékban szabott, felül testhez simuló, alul harang alakú, zsinóros gombolású, rendsz. rövid kabát’ ❖ [A lengyel lányt alakító] Dériné öltözete volt: minden fényeség [!] nélkül egy fehér alsó köntös, melly gazdag ránczokba folyt le: kék atlasz ismét gazdagon ránczolt felső lengyelke, sarkig lefüggő ujjakkal, csak derekon öszve kapcsolt fekete prémzet aranyozott csattal, és két oldalt a’ mellén-is, egyébkint nyitva (1833 Honművész C6067, 203) | [Kaszperekné] fekete selyemszoknyája ingerlőn suhogott. Hát még hogy illett rá a kis zsinóros lengyelke (az is fekete, mert gyászban volt), mely annyira testhez tapadt, hogy a lélegzetet meg lehetett róla olvasni a keble táján (1892–1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Lengyel ulánosok önkénytes csapatja. Rövid lengyelke fehér posztóból. Ugyanilyen mente veres gallérral és zsinórzattal a mellen (1896 Gracza György CD45) | [a Kunságban a ködmön] a férfiakon majdnem bokáigérő hosszú és lengyelke a neve (1936 Budapesti Hírlap jan. 12. C4724, 11).

3. (rég v. nyj) ’〈a Tagetes nemzetségbe tartozó bársonyvirág, büdöske megnevezéseként〉’ ❖ Lengyenke v. lengyel rósa (Hegyaljai szó). Ennek más hason neve: büdöske (1834 Magyar–diák szókönyv C5405, 282) | Lengyenke: tagetes nana lutea (1884 Magyar Nyelvőr C5951, 235).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
lengyelke főnév (kissé rég)
1. (Tánc is)
〈Lengyelországban szokásos, ill. onnan származó (népi) táncok vmelyikének, kül. a mazurkának a megnevezéseként〉
Mert ha a lengyel lengyelke el lehet fogadva a világ minden viaszszal surolt padlóján, miért ne lehetne a csárdás is?
(1876 Hevesi Lajos)
[Az 1830-as években] a körmagyarral és a koszorúval egyidőben lejtették a füzértáncot is, de a keringő, a lengyelke (polka) és quadrille valamennyiüket leszorította a táncesték műsoráról
(1915 RévaiNagyLex.)
mazurka, lengyelke, mazur: a 18. sz.század végén Európa-szerte elterjedt sajátos ritmusú (3/4 […]) polgári társastánc, mely hatással volt nemzeti táncstílusunk kialakulására is a reformkorban
(1980 NéprajziLex.)
1a. (Zene is)
vmely ilyen tánc ritmusában írt tánczene v. zenedarab
Farsangi zenedarabjaink száma kettővel szaporodott; az egyik Lesniewska-polka, (miért nem lengyelke?) Kneifel Antaltól, a másik „Éljenek ők” csárdás Lichtenstein Gyulától
(1854 Budapesti Hírlap)
Chopin: Andante spianátó és lengyelke zongorára és zenekarra
(1934 Pesti Hírlap szept. 14.)
1907. szeptember 22-én írja a Vasvár és Vidéke című újság, hogy a falubeli legények azon verekedtek össze: „lengyelkét avagy csárdást húzzon-e a kisbéri cigány”
(2002 Zágorhidi Czigány Balázs)
2. (kissé rég)
〈kül. női viseletben:〉 derékban szabott, felül testhez simuló, alul harang alakú, zsinóros gombolású, rendsz. rövid kabát
[A lengyel lányt alakító] Dériné öltözete volt: minden fényeség [!] nélkül egy fehér alsó köntös, melly gazdag ránczokba folyt le: kék atlasz ismét gazdagon ránczolt felső lengyelke, sarkig lefüggő ujjakkal, csak derekon öszve kapcsolt fekete prémzet aranyozott csattal, és két oldalt a’ mellén-is, egyébkint nyitva
(1833 Honművész)
[Kaszperekné] fekete selyemszoknyája ingerlőn suhogott. Hát még hogy illett rá a kis zsinóros lengyelke (az is fekete, mert gyászban volt), mely annyira testhez tapadt, hogy a lélegzetet meg lehetett róla olvasni a keble táján
(1892–1893 Mikszáth Kálmán)
Lengyel ulánosok önkénytes csapatja. Rövid lengyelke fehér posztóból. Ugyanilyen mente veres gallérral és zsinórzattal a mellen
(1896 Gracza György)
[a Kunságban a ködmön] a férfiakon majdnem bokáigérő hosszú és lengyelke a neve
(1936 Budapesti Hírlap jan. 12.)
3. (rég v. nyj)
〈a Tagetes nemzetségbe tartozó bársonyvirág, büdöske megnevezéseként〉
Lengyenke v.vagy lengyel rósa (Hegyaljai szó). Ennek más hason neve: büdöske
(1834 Magyar–diák szókönyv)
Lengyenke: tagetes nana lutea
(1884 Magyar Nyelvőr)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások