szervus l. alakváltozatként az alábbi szócikkben

szerbus mn és fn (rég)  szerblus, szervus

I. mn

1. ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő, ortodox vallású 〈nép(csoport)〉’ ❖ Mind a’ két elsknek [ti. a karlócai gimnázium első két igazgatójának] köszönettel tartozik a’ Serblus nép (1817 Tudományos Gyűjtemény C5482, 152) | Vagynak nyelvünkben igen sok szavak, mellyek ezen, még dicső Árpádunk előtt itt lakott, ’s az óta is sok helyeken itt lakó tót, rácz vagy serbus nemzet nyelvéből vétettek (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 383).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ Szent Endre, ennek lakossai szerbus eredetek (1818 Batthyány Vince utazása ford. C0890, 4) | [Oroszország lakossága II. Katalin] uralkodása alatt, 36 milliomra ment, ide számlálván 7 milliom Lengyelekből, és harmadfél milliom Serbusokból, mintegy 60,000 a’ Bánátból, és Horváth országból, Új Serviába letelepedett, Serbus Familiáknak maradékaiból álló, új szerzeményt (1824 Tudományos Gyűjtemény C5567, 126) | A szerbus nő charakterében az első és fő vonás a szerelemben való hűség és hév; a második a takarékosság, szorgalom a házi munkák végrehajtásában, s a csínosság (1827 Toldy Ferenc 8481036, 210) | [Vitkovics Mihály] épen a’ban helyheztette fő kintsét ’s boldogságát, hogy ő Serblus Magyar, ’s ollyan Serblus Magyar, ki sok született Magyart háta megett hagyott (1829 Horvát István C4938, 716) | Ez [ti. a Trebnik, azaz az egyházi szertartáskönyv] igen régi könyvük a’ ráczoknak; némelly arra kiválasztott tudós serbus papok által van görögből az anyai tót nyelvre fordítva (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 384).

2. ’E néppel v. Szerbiával kapcs.’

2a. ’e nép által v. Szerbiában létrehozott, készített v. haszn., ill. művelt, folytatott 〈dolog, tevékenység stb.〉’ ❖ a szerbus népköltésben a szlávság, hellenség és napkeletiség olvadtak össze, úgy mindazáltal, hogy az elsőbbik mindég karvezérként tűnik ki (1827 Toldy Ferenc 8481036, 198) | Ha látnátok a híres Ravanicát Dreszavába, Paratyin alatt […]; És a többi szerbus klastromokat; Ha látnátok és csudálnátok Milyenek és mely nagyok: Mi ahhoz képest a ti szent Demeter-templomtok! (1838 e. Kölcsey Ferenc ford. CD01) | [Székács József] korszakalkotó jelentőségű műfordításkötete (Serbus népdalok (1966 Fried István CD52).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Szerbiában szokásos 〈sajátosság, jellemző dolog〉’ ❖ Serblus szokásnak (1826 Tudományos Gyűjtemény C5590, 7).

3. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló 〈nyelv(járás), nyelvváltozat〉, ill. e nyelvhez tartozó, abból származó v. arra jellemző 〈elem, sajátosság〉 v. e nyelv lejegyzésére való 〈betű, írás〉’ ❖ Ráczúl, (az az: Szerbus, Cyrillus betűkkel) csupán csak az [ti. a budai egyetemi nyomda] nyomtathat, mert egész Magyar Országban erre és minden Katholikus Oskolás Könyvekre Kirekesztő Szabadságjok (Exclusivum Privilegium) vagyon (1817 Trattner János Tamás C5491, 80) | de hogy az asztal is, az áz-tár-ból származzék, és nem a’ tót stol-ból vagy a’ serbus stál-ból […], és hogy e’ szerint az asztal, még asiai magyar szó lenne, nem hihetem (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 382) | Említett [Jovicsics Pál] jeles orvos hazánkfia […] maga orvoslási bánását szerbus nyelven leirván, e’ munkáját Szervia fejedelminek Milosh herczegnek elküldötte (1838 Erdélyi Híradó C5300, 145).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉’ ❖ se a’ Furmint se a’ Fürmint igazán Serblus eredet szovak nem lehetnek (1817 Tudományos Gyűjtemény C5487, 158).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű〉’ ❖ Letopise (serbus folyóirás) 29–31d. füzet (1834 Tudománytár 0000000, 206) | minden lépten nyomon forgathatok tót ’s serbus nyelven írt templomi könyveket a’ legrégibb időkből, mellyeket egy, mind a’ magyar, mind a’ tót, mind a’ serbus nyelveket alaposan értő született rácz barátommal, tót és serbus lexiconok útmutatása szerint magyaráztathatok (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 381).

3c. (-ül raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ a’ Sirmium-hegyi, magyarúl Formint, Serbusúl Fürmint, vagy Furmint Szől nevének eredetét és származását nem szükség az Olasz Országi Formiótól venni (1817 Tudományos Gyűjtemény C5487, 130) | Liptsében 1822, 1823 és 1824-ik esztendő folytában a’ Serbusi Népdalok három kötetben németül és Szerbusúl kiadattak (1824 Hasznos Mulatságok C8321, 348).

3d. ’e nyelvvel, ilyen nyelvű szövegekkel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ [fordításbeli] hiba hogy Solarisch Serblus Philologusnak mondódik. Solarisch tsak szerzje a’ Geographiának (Gaspari szerént) Serblus nyelven (1817 Tudományos Gyűjtemény C5491, 133).

4. (tulajdonnév részeként is) ’(jellemzően) e nép, e nyelv beszélői által lakott v. Szerbiához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő 〈helység, földrajzi alakulat stb.〉’ ❖ még szükséges a’ Serbus részen észrevehet útat emlitenem, melly a’ Duna szorúlat hoszszán egy ölnyi magasságra a’ kfalba ki van vájva (1833 Bene Ferenc² C7248, 15) | A’ serbus határokról […] ezeket írják: Örvendetes nap volt a’ Serbusoknak Máj. 25ke (Jun. 6.) midőn fejedelmük által hivatalosan tudósítanak, hogy a’ porta visszaengedte Serbiának azon kerületeit, mellyek 1812ig serbus igazgatás alatt voltak (1834 Hazai és Külföldi Tudósítások C8289, 54) | Nándorfejérvár a’ török birodalom’ határvára egyszersmind és serbus város (1834 Tudománytár 0000000, 206).

5. ’e nép által szervezett, Szerbia területén működő 〈állam(alakulat)〉’ ❖ Valahány viszonos érintő pontjai voltak a szerbus birodalomnak más elnyomott, vagy magokat védlő népségekkel, ugyanannyi nagyobb vagy kisebb hézagok is választják el ezektől (1827 Toldy Ferenc 8481036, 199).

5a. (tulajdonnév részeként is) ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó 〈dolog〉, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, csoport〉’ ❖ Uj-Vidéken (Neoplanta) mult esztendőben új ó hít Serblus Gymnásium állíttatott fel (1817 Tudományos Gyűjtemény C5484, 146) | a’ Belgrádi vám jövedelme ez után nem a’ basáé, hanem a’ serbus kormányé lesz (1834 Hazai és Külföldi Tudósítások C8289, 28) | Akkor Milos apró levelet íra, Az ő ipájának szerbus fejedelm Lázárnak (1838 e. Kölcsey Ferenc ford. CD01) | szerbus minisztereknek (1890 Budapesti Hírlap jún. 18. C4737, 5).

II. fn

1. (rendsz. hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’többségében Szerbia, Bosznia-Hercegovina és a környező országok területén élő, déli szláv nyelvet beszélő nép (vmely csoportja, közössége)’ ❖ A’ Slávuſok (Tótok) jövén a’ Duna-felöl, el-foglalák Bosniát, Dálmátziáig terjedtek, a’ Horvátoktól el-ragadák a’ Dráva, és Sáva-közt lévö Pannóniát […] ’s azt Sclavoniának nevezték. […] A’ Tótok-után a’ Serbluſok (Szerviuſok) következtek (1783 Molnár János C0292, 493) | a’ Nagy Vezér, a’ Nagy Táborral a Moraván által megyen, és a’ Szervusokat még jobban bé fogja keríteni (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 258) | A szerbusok sokszor próbálták igájokat [ti. a török elnyomást] lerázni, de jobbára sikeretlenűl (1827 Toldy Ferenc 8481036, 203) | Ha alkotmányunkban […] nyolcszáz és annyi esztendeig éppen semmi nem javíttatott ’s változtatott volna […], akkor teljes meggyőződésem szerint most már nem is volna polgári létünk, ’s tán még mélyebb helyre süllyedve nézné a’ világ a’ Magyart, mint a’ Bolgárt, Serbust (1831 Széchenyi István C3901, 5).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Gondechár 15000 Németbl álló [keresztes] sereget vezetett e’ tartományonn kereſztl, ’s a’ Serbusoknak barátságos vendéglését erſzakoskodásokkal és útálatos erkllcstelenségekkel jutalmazta meg (1812 Verseghy Ferenc ford. C4440, 32) | E’ Magyar Hazát sok idegen nemzetek, és külömböz nyelvüek lakják; Németek, Totók, és ezeknek számos elágazásaik, úgymint Csehek, Oroſzok, Lengyelek, Vendek, Serblusok, Bolgárok (1824 Pucz Antal C3540, 128) | Karadgich szerént ritka szerbus az, ki a guzlét (lantot) ne játszaná, s mivel ének nélkül az soha sem játszatik, világos, mi nagy becsben állanak a hősénekek is Szerviában (1827 Toldy Ferenc 8481036, 207).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágához tartozó, a horváttal és a bosnyákkal közeli rokonságban álló nyelv’ ❖ szerbus népdalok egy Karloviczi literátor által egyenesen szerbusból fordítva (1830 Toldy Ferenc C6500, 104) | Nékem szerencsém van ez idő szerint olly helyen lakni, hol minden lépten nyomon hallhatom azon nyelvet (tót, rácz, vagy serbust értem) melly a’ szoros egybeköttetésnél fogva, a’ mi nyelvünkből is vett a’ magáéhoz, ’s viszont a’ mi nyelvünkhöz is adott a’ magáéból szavakat (1835 Hasznos Mulatságok 8629002, 381).

J: szerb.

Sz: szerbusi.

Vö. TESz. szerb