amorális mn 15A2

1. ’erkölcsi érzék, ítélőképesség híján levő 〈személy〉’ ❖ [a művész zseni] teljesen amorális, nem ismer erkölcsi, sem társadalmi korlátot, szeretetet, ragaszkodást, hálát, irgalmasságot, semmit, ami az embert képessé teszi arra, hogy emberek társaságában éljen (1930 Schöpflin Aladár CD10) | hiába fújja [valaki] betéve az erkölcsi kódexet, s ért egyet vele esze legapróbb rekeszében, attól még lehet amorális vagy immorális (1984 Bodor Pál 1019052, 47) | hogyan bízhatja a társadalom felnövekvő nemzedékeit egy ilyen megbízhatatlan, gyökeresen amorális, […] szakadatlanul védekezésre kényszerülő társaságra? (1988 Beke Kata 1012001, 49) | még nem találkoztam olyan amorális emberrel, aki át ne érezte volna a saját morális igazát, sőt fölényét (1992 Kertész Imre² CD41).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈viselkedés, megnyilatkozás, tevékenység stb.〉’ ❖ [Wilde] nem a lassú faji javulás eredményeként akarta az egyéniséget diadalra juttatni, hanem az egyén rögtönös, amorális könyörület nélkülisége által (1908 Szász Zoltán CD10) | a szenvedély mindig amorális (1934 Schöpflin Aladár CD10) | [Nadine Hauer] a vele beszélgető fiataloknak soha nem mondta, hogy tévesek, amorálisak, rosszak a gondolataik, csak azt, hogy nem ért velük egyet (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’erkölcsi értékeket, ill. normákat (meg)sértő, megszegő v. tagadó, tisztességtelen, erkölcstelen v. erkölcsellenes 〈személy, dolog〉’ ❖ amorális kéjenc (1908 Szász Zoltán CD10) | [a gazember] képmutató, cselszövő, lelkiismeretlen, uralomra-vágyó, bosszúálló, szívtelen, vérengző Amorális lény, akinek gonosz tulajdonságai nem fokozhatók (1931 Kárpáti Aurél CD10) | mind alább és alább csúszik a konszolidáció züllesztő amorális lépcsőin, könnyűvérű prosti lesz (1989 Kovács Dezső² 2046005, 12) | a mostani felállás […] amorális is abban az értelemben, hogy megfosztja az egyént döntési jogától (1998 Figyelő CD2601).

3. (Fil is) ’morális mércével nem mérhető, az erkölcs(i fogalmak) körén kívül eső, attól független, es. afölött álló 〈személy, dolog〉’ ❖ Mikor a művészek alkotnak, […] a művészi tárgyilagosság szempontjából sem nem morálisak, sem nem immorálisak, hanem mintegy amorálisak, vagy legalább is azoknak látszanak (1908 Ferenczi Zoltán CD44) | Nietzschét, a híres rapszodikus, amorális bölcset nem ugyanez a szellem jellemzi-e? (1911 Babits Mihály CD10) | Krúdy a megsavanyodó mikszáthi derűből olyan társadalmon kívüli, félhomályos peremterületre költözött át törvényen kívüli barangolónak, amorális álmodozónak, ahol műve akaratlanul s mindenesetre tudtán kívül irodalmi szomszédságba került az 1920-as évek eseménytelen, asszociációs kísérleti regényeivel (1984 Cs. Szabó László 9093006, 536) | Jób szerint Isten amorális. Elihu válasza: Isten nem mérhető emberi mértékkel. Ő se nem erkölcstelen, sem nem erkölcsnélküli, hanem erkölcs feletti (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

amorális melléknév 15A2
1.
erkölcsi érzék, ítélőképesség híján levő 〈személy〉
[a művész zseni] teljesen amorális, nem ismer erkölcsi, sem társadalmi korlátot, szeretetet, ragaszkodást, hálát, irgalmasságot, semmit, ami az embert képessé teszi arra, hogy emberek társaságában éljen
(1930 Schöpflin Aladár)
hiába fújja [valaki] betéve az erkölcsi kódexet, s ért egyet vele esze legapróbb rekeszében, attól még lehet amorális vagy immorális
(1984 Bodor Pál)
hogyan bízhatja a társadalom felnövekvő nemzedékeit egy ilyen megbízhatatlan, gyökeresen amorális, […] szakadatlanul védekezésre kényszerülő társaságra?
(1988 Beke Kata)
még nem találkoztam olyan amorális emberrel, aki át ne érezte volna a saját morális igazát, sőt fölényét
(1992 Kertész Imre²)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈viselkedés, megnyilatkozás, tevékenység stb.〉
[Wilde] nem a lassú faji javulás eredményeként akarta az egyéniséget diadalra juttatni, hanem az egyén rögtönös, amorális könyörület nélkülisége által
(1908 Szász Zoltán)
a szenvedély mindig amorális
(1934 Schöpflin Aladár)
[Nadine Hauer] a vele beszélgető fiataloknak soha nem mondta, hogy tévesek, amorálisak, rosszak a gondolataik, csak azt, hogy nem ért velük egyet
(1995 Magyar Hírlap)
2.
erkölcsi értékeket, ill. normákat (meg)sértő, megszegő v. tagadó, tisztességtelen, erkölcstelen v. erkölcsellenes 〈személy, dolog〉
amorális kéjenc
(1908 Szász Zoltán)
[a gazember] képmutató, cselszövő, lelkiismeretlen, uralomra-vágyó, bosszúálló, szívtelen, vérengző Amorális lény, akinek gonosz tulajdonságai nem fokozhatók
(1931 Kárpáti Aurél)
mind alább és alább csúszik a konszolidáció züllesztő amorális lépcsőin, könnyűvérű prosti lesz
(1989 Kovács Dezső²)
a mostani felállás […] amorális is abban az értelemben, hogy megfosztja az egyént döntési jogától
(1998 Figyelő)
3. (Fil is)
morális mércével nem mérhető, az erkölcs(i fogalmak) körén kívül eső, attól független, es. afölött álló 〈személy, dolog〉
Mikor a művészek alkotnak, […] a művészi tárgyilagosság szempontjából sem nem morálisak, sem nem immorálisak, hanem mintegy amorálisak, vagy legalább is azoknak látszanak
(1908 Ferenczi Zoltán)
Nietzschét, a híres rapszodikus, amorális bölcset nem ugyanez a szellem jellemzi-e?
(1911 Babits Mihály)
Krúdy a megsavanyodó mikszáthi derűből olyan társadalmon kívüli, félhomályos peremterületre költözött át törvényen kívüli barangolónak, amorális álmodozónak, ahol műve akaratlanul s mindenesetre tudtán kívül irodalmi szomszédságba került az 1920-as évek eseménytelen, asszociációs kísérleti regényeivel
(1984 Cs. Szabó László)
Jób szerint Isten amorális. Elihu válasza: Isten nem mérhető emberi mértékkel. Ő se nem erkölcstelen, sem nem erkölcsnélküli, hanem erkölcs feletti
(1995 Jubileumi kommentár)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások