árkány fn 4A (nyj)

’〈állatok kifogására haszn.〉 kenderből v. lószőrből készített (hosszú, vastag) kötél v. zsineg, amely gyakr. (csúszó) hurokban végződik; pányva’ ❖ nyárban az árkány volt a’ tenyésztés körűl egyik fő mívszer (1829 Wesselényi Miklós 8528002, 30) | Az árkány végére, a karikán át hurkot készítenek, ezt a megközelített állat fejére, a szarvasmarháknál a két szarvra dobják (1977 NéprajziLex. CD47).

a. (átv is) ’ez mint vadász-, ill. harci eszköz; lasszó’ ❖ torkon kapja ellenſégét, ’s a’ földre teriti, de ennek máſok ſegittségére érkezvén, Makrantzit árkánnyal el-fogják (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419005, 23) | Jobb, sokkal jobb vén leánynak lenni, mint oly férjnek neje, kit ugyszólván árkánynyal fogtunk (1863 Jósika Júlia 8210001, 73) | Sok nyergen meg árkányt lehetett látni, szőrből font zsineget, amely arra való, hogy a futó ellenséget lerántsák vele a nyeregből (1901 Gárdonyi Géza C1824, 200).

Vö. TESz.; ÚMTsz.

árkány főnév 4A (nyj)
〈állatok kifogására haszn.〉 kenderből v. lószőrből készített (hosszú, vastag) kötél v. zsineg, amely gyakr. (csúszó) hurokban végződik; pányva
nyárban az árkány volt a’ tenyésztés körűl egyik fő mívszer
(1829 Wesselényi Miklós)
Az árkány végére, a karikán át hurkot készítenek, ezt a megközelített állat fejére, a szarvasmarháknál a két szarvra dobják
(1977 NéprajziLex.)
a. (átv is)
ez mint vadász-, ill. harci eszköz; lasszó
torkon kapja ellenſégét, ’s a’ földre teriti, de ennek máſok ſegittségére érkezvén, Makrantzit árkánnyal el-fogják
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Jobb, sokkal jobb vén leánynak lenni, mint oly férjnek neje, kit ugyszólván árkánynyal fogtunk
(1863 Jósika Júlia)
Sok nyergen meg árkányt lehetett látni, szőrből font zsineget, amely arra való, hogy a futó ellenséget lerántsák vele a nyeregből
(1901 Gárdonyi Géza)
Vö. TESz.; ÚMTsz.

Beállítások