artézi mn 1A3ártézi

1. ’nagy mélységben vízzáró rétegek között nyomás alatt levő, ill. innen természetes úton felszínre törő 〈(gyógy)víz〉’ ❖ egy erős kőréteg átfurása után érték el a 300 méternyi mélységet és nedves homoktalajra találtak, tehát valószinü, hogy az ott is nagyon régen várt artézi viz valahára felbuggyan (1892 Határőr 8631001, 2) | a kút, ami neki van, az közel van a Dunához, […] nem tud abból inni, neki artézi víz kell (1982 Géczi János 1058001, 304).

2. ’ebbe a vízrétegbe nagy mélységbe lefúrt 〈kül. kút〉’ ❖ robotbul kezde artézi kutat fúratni (1832 Jelenkor C0223, 130) | artoizi kút, melyet Afrika pusztáin ásasz (1858 Jósika Miklós C2368, 77) | vajjon egy ártézi csővel lehetne-e olvadt anyagot szívni a föld gyomrából? (1882 Bartalus István C0845, 127) | Az első európai ártézi kutat 1126. a franciák fúrták Artois grófságban, ahonnan elnevezése is keletkezett (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 267) | csak az artézi csap tócsájánál áll meg (1971 Mészöly Miklós 9439003, 746).

2a. ’ilyen vizet adó, ilyen vízzel működő 〈forrás, fürdő〉’ ❖ [a Margitsziget] kőgyógyfürdője […] egy kis hévízforrás, melyből József főherceg fejedelmi bőkezűsége, Zsigmondy Vilmos mérnök szakértő munkálata által a kontinens egyik legnevezetesebb ártézi forrását idézteté elő (1893 Jókai Mór CD18) | asszonyok, leányok jártak a park egyik sarkában szökő ártézi forráshoz, kristálytiszta vízért (1902 Gozsdu Elek 8159003, 233) | Az Artézi-fürdő körül két „szendvics-ember” ballagott a város felé (1951 Sándor Kálmán 9583001, 14).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994 artézi kút; IdSz. 2002 artézi kút, artézi víz.

artézi ❖ melléknév ◦ 1A3 ◦
ártézi 1A3
1.
nagy mélységben vízzáró rétegek között nyomás alatt levő, ill. innen természetes úton felszínre törő 〈(gyógy)víz〉
egy erős kőréteg átfurása után érték el a 300 méternyi mélységet és nedves homoktalajra találtak, tehát valószinü, hogy az ott is nagyon régen várt artézi viz valahára felbuggyan
(1892 Határőr)
a kút, ami neki van, az közel van a Dunához, […] nem tud abból inni, neki artézi víz kell
(1982 Géczi János)
2.
ebbe a vízrétegbe nagy mélységbe lefúrt 〈kül. kút〉
robotbul kezde artézi kutat fúratni
(1832 Jelenkor)
artoizi kút, melyet Afrika pusztáin ásasz
(1858 Jósika Miklós)
vajjon egy ártézi csővel lehetne-e olvadt anyagot szívni a föld gyomrából?
(1882 Bartalus István)
Az első európai ártézi kutat 1126. a franciák fúrták Artois grófságban, ahonnan elnevezése is keletkezett
(1926 TolnaiÚjLex.)
csak az artézi csap tócsájánál áll meg
(1971 Mészöly Miklós)
2a.
ilyen vizet adó, ilyen vízzel működő 〈forrás, fürdő〉
[a Margitsziget] kőgyógyfürdője […] egy kis hévízforrás, melyből József főherceg fejedelmi bőkezűsége, Zsigmondy Vilmos mérnök szakértő munkálata által a kontinens egyik legnevezetesebb ártézi forrását idézteté elő
(1893 Jókai Mór)
asszonyok, leányok jártak a park egyik sarkában szökő ártézi forráshoz, kristálytiszta vízért
(1902 Gozsdu Elek)
Az Artézi-fürdő körül két „szendvics-ember” ballagott a város felé
(1951 Sándor Kálmán)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz. 1994 artézi kút; IdSz. 2002 artézi kút, artézi víz

Beállítások