átkozás fn 4A

1. ’az átkoz igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás’ ❖ Az atyád’ sírása, és az anyád’ átkozása ostort fonyhat nyakadra (1790 Noszkó Alajos C3337, 21).

2. (/irod) ’indulatból(, bosszúból) mondott rossz kívánság, hogy vmi baj, szerencsétlenség érjen vkit, átok’ ❖ Átkozás, átok (1843 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 420) | mig az ördöggel szitkozódtak máshol, „Vigyen el a tatár!” nagyobb átkozás volt [ti. a tatárjárás idején] (1883 Jókai Mór C2232, 2) | Szorongok, mint vihar előtt a föld; lapulok, bújok, pislogok csönded szemébe – minden dörgésnél rémesebb, ijesztőbb minden cifra átkozásnál (1943 Csorba Győző 9091017, 3).

Vö. CzF.

átkozás ❖ főnév ◦ 4A ◦
1.
az átkoz igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás
Az atyád’ sírása, és az anyád’ átkozása ostort fonyhat nyakadra
(1790 Noszkó Alajos)
2. (/irod)
indulatból(, bosszúból) mondott rossz kívánság, hogy vmi baj, szerencsétlenség érjen vkit, átok
Átkozás, átok
(1843 Gaál Dániel ford.–Wagner²)
mig az ördöggel szitkozódtak máshol, „Vigyen el a tatár!” nagyobb átkozás volt [ti. a tatárjárás idején]
(1883 Jókai Mór)
Szorongok, mint vihar előtt a föld; lapulok, bújok, pislogok csönded szemébe – minden dörgésnél rémesebb, ijesztőbb minden cifra átkozásnál
(1943 Csorba Győző)
Vö. CzF.

Beállítások