bábor (I. 14A1 II. 4A1) l. bajor¹

bajor¹ mn és fn  bábor (rég) , bájor (rég) , bojár (rég) , pajor (rég)

I. mn 14A1

1. ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán 〈nép(csoport)〉’ ❖ Bajor. Bavarus (1813 Mondolat C3202, 54) | látok egy végtelenül szomorú és lehetetlen szituációt, amelyben a bajor nemzet van (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Bajor. E népet Sándor István 1793-ban […] bábornak nevezi (1905 Magyar Nyelv C0357, 40) | [II. Lajos király] az 1870-es évektől kezdve csupán romantikus várainak, kastélyainak építésével volt elfoglalva, óriási adóterhekkel sújtva a bajor népet és csődbe juttatva az államot (2000 Soós István CD17).

1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e népcsoporthoz tartozó 〈személy〉’ ❖ vajon egy ezentúl csupán reménylett nyugodalomért vissza tudná-é aztat [ti. a királyi hatalmat] vetni? Te? Zsófia? A bajor Zsófia? (1813 Katona József 8226002, 108) | bajor lovas fiú (1857 Széchenyi István CD1501) | [Nagy Károly] az erdőket és a völgyeket […] bajor és frank szerzetesekkel népesítette be és bőkezűen támogatta őket templomaik építésében (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | karintiai vagy bajor származásu polgári család sarja (1895 PallasLex. CD02) | privilégiumot kap a betelepedésre az osztrák és a bajor lakosság (1926 Ballagi Aladár 8025003, 572) | Gizella, István [király] ifjú bajor felesége (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 155) | [az érsekek] hívtak Börzsönybe bajor eredetű bányászokat (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

2. ’E népcsoporttal v. Bajorországgal kapcs.’

2a. ’e népcsoport által v. Bajorországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ a müncheni konyhánál csak még egy rosszabb dolog van a világon: a bajor szivar (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | A táblafestészet a XV. és XVI. században, a kölni, németalföldi, frank és bajor iskolák követésében, a Dürer- és Holbein-féle irányok elemeiben kimutatható (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | régi bajor építészet (1913 RévaiNagyLex. C5704, 773) | A minden ízében bajor kelyhen (1964 Bóna István CD52) | bajor mezőgazdaságról (1996 Magyar Hírlap CD09) | [egy litográfia szerint] Ferenc József Erzsébettel, még mint jegyesével bajor parasztöltözetben kereste a népszerűséget (1997 Magyar néprajz CD47) • bajor sör ’e területen előállított, (az 1516-os sörtisztasági törvény előírásainak megfelelően) speciális technikával készült sörfajta’ ❖ olcsóbb a bajor gabona, bajor sör (1835 Széchenyi István CD1501) | a bajor sör annyira azonítva van a német nép mindennapi gondolatával, s annyira összeforrt izlésével, hogy a borivásnak igen sokkal nagyobb elterjedésére számítani aligha lehet (1842 Kossuth Lajos CD32) | Lesz honi bajor sör. Budapesti tőkepénzesek Budán a vizivárosban szándékoznak részvények utján egy nagy sörházat épiteni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | helyben főzött bajor sörrel (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Bajorországban szokásos’ ❖ a’ hoszasságnak mérésere a’ régi Bajor láb szolgáljon (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 213) | bajor, frankfurti, hamburgi, brémai stb nemzeti szellem (1845 Irinyi József 8200001, 38) | széles, pocakos bajor humor (1910 Nádai Pál CD10) | Bajor szokásokat követve (1961 Kölkedi István CD52) | a bajor mintára kidolgozott duális építőipari szakképzés (1995 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e népcsoporttal v. Bajorországban megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ 1428-ban a bajor örökösödési ügy elintézése végett tartott birodalmi törvényszéken (1860 Horváth Mihály 8189004, 315) | a kitörendő bajor válsággal (1878 Schwicker János Henrik CD57) | A 900. évi bajor hadjárattal hosszú háborúskodás kezdődött (1928 Hóman Bálint CD42) | A Wittelsbachok eleinte Scheyern grófjai néven váltak ismertté a bajor történelemben (2000 Soós István CD17).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvcsoportba tartozó 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, mű〉’ ❖ a bajor nyelvjárás – jóllehet frank és sváb testvérével egyetemben a nyugati germán törzsnek egyik ága – némi keleti germán bélyeget nyert vala (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | sajátszerű bajor szólásmód (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Schmeller-féle bajor szótár (1937 Házi Jenő CD52) | [a szalvéta szó] vándorszó, amely előfordul angol, német, bajor, osztrák, orosz variációkban is (1981 Sergő Erzsébet 2206040, 50).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelvjárásban’ ❖ Lewera ófelnémetül, Lewer v. Löwer bajorul = határdomb (1997 Boronkai Szabolcs ford. [!] CD52) | Európában föltámadnak a nemzeti nyelvek, a nemzeti kultúrák; a bajorok hirtelen kijelentik, hogy ők bajorul beszélnek az igazgatóságban, még csak nem is németül (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’e népcsoport által lakott, ill. Bajorországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő’ ❖ [az Inn folyón] a’ moſtani Bábor határt a’ hidnak közepe teſzi (1793 Sándor István 7287039, 394) | nem emlékszem élvezetesebb napokra, mint melyeket az osztrák s bajor Alpok ritkán látogatott részeiben tölték (1861 Eötvös József C1597, 141) | [a hercegleány] a bécsi Burg komor termeiben is a bajor erdők zúgását hallgatta (1914 Oláh Gábor 9487064, 93) | Az 1620-as évekre bajor földön is megerősödött a katolikus ellenreformáció (1994 Kovács József László CD52).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e népcsoport által szervezett, Bajorország területén működő 〈állam〉’ ❖ Az ugynevezett köztörvényen, Code Napoleonon, porosz köztörvényen és Maximilian codexén kivül van még az egész bajor királyságban 50 külön törvényrendszer (1843 Pesti Hírlap ford. CD61) | [I. Miksa József király] reformjaival és a Bajor Királyság létrehozásával lerakta a modern bajor állam alapjait (2000 Soós István CD17).

5a. ’ezen állam v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ [Nürnberg] a’ Bábor Hertzegnek kerített derék egy Várasa (1793 Sándor István 7287025, 230) | a’ Bajor koronaörökös (1840 Márton József¹ 8298001, 79) | Podewils bajor követ (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 6) | A bajor országgyűlés rendkivüli biztonsági intézkedések közt ma ült össze. Végleges elnökké Schmidt Hans szociáldemokratát, első alelnökké pedig a bajor néppárt egyik tagját választották meg (1919 Világ 2115001, 5) | a XVI. század második negyedében újból jelentkezett a bajor pénz Magyarországon (1972 Huszár Lajos CD52) | A [pozsonyi] vár alatt 907-ben erős harcok folytak a magyar s a bajor seregek között (1980 Szombathy Viktor 1149004, 42) | az 1956-os forradalom kirobbanása után a bajor rádió mikrofonja elé állított egy magyart (1985 Borbándi Gyula 9811004, 58).

II. fn 4A1

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán nép (vmely csoportja)’ ❖ Bojárok […] Hertzege engemet viszsza nyért (1790 Gvadányi József C1938, 42) | 877 év után mi adunk Gizelát a bajoroknak (1872 Rónay Jácint 8396011, 159) | Dieuz előtt esett el [a gróf], mert ő vezette a bajorokat (1915 Szomory Dezső 9683002, 112) | A svábok, a bajorok és az osztrákok jelentik az elmúlt évtizedek legdinamikusabban fejlődő németségét (1985 Kopátsy Sándor 1093002, 88).

1a. ’ehhez a népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ Henrik, a’ Bojár (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 150) | végtelen soru rezes sisaku bajorok, dübörgő ágyuk, konyhaszekerek s ujból német katona (1919 Szabó Dezső 9623004, 261) | Vegyest éltek itt [ti. a Kárpát-medencében a honfoglaláskor] szlávok, morvák, gótok, gepidák, herulok, kuturgurok, frankok, bajorok, az avarok maradékai (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 538).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvjárás(csoport)ba tartozó nyelvjárás’ ❖ A sváb tájszólás mindemellett mégis sok tekintetben jóval közelebb áll a bajorhoz, mint a tiszta alamann (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m. a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14) | A ferslóg elnevezés a bajorból származik és az asztalosok használatával jutott el hozzánk a 18. században (1999 Magyar néprajz CD47).

Sz: bajoros.

Vö. CzF. bajor¹, bajorul; ÉrtSz. bajor¹; TESz. bajor¹; ÉKsz. bajor¹