babonáz ts ige 4a

1. ’(babonás eljárással, varázslással) igéz, bájol, (vhova, vmilyenné) bűvöl, ill. gyógyít vkit, es. vmit’ ❖ a’ méhekkel rend szerént bánnak, ’s azokat nem sokat babonázzák, és orvosolják (1816 Kaló Péter C2485, 76) | a szép fiatal lányok vannak hivatva sziveket – babonázni (1860 Fekete leves naptár C1748, 34) | [Tisza István] az egész magyarságot szeretné egy táborba babonázni (1913 Ady Endre CD0801) | Teljes szótlanságba voltam babonázva (1923 Kürti Pál CD10) | nagy szál, csodamódon szelíddé babonázott farkassal járó legény (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 209) | [Berci] élő szemrehányásként babonázza az ablakot, hadd érezzék rosszul magukat a [családi] fészek bitorlói (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tárgy n. is) ’félelmet v. csodálatot keltve erősen(, bénítóan) hat vkire, megigéz vkit vmi’ ❖ Nagy dolgoknak, ’s háborúknak leg-többször az okai … egy szép száj, ’s pár szép szemnek tüzes pillantásai, A’ szép Nemnek babonázó ki-sugározásai (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 85) | vak buzgóság lelked’ babonázta (1803 Nagy Sámuel² C3292, 55) | Ez a borzalom zene! Babonáz, mint a vén hajós tekintete a nászvendéget, akinek rémmeséjét elmondja (1934 Babits Mihály 9014135, 69) | úszik a légben, dübörög, kalapál, muzsikál e bartóki mű, Rihter [!] varázslatos ujjai alatt, babonázva és igézve, székhez láncolva és moccanás nélküli hallgatóivá téve bennünket (1958 Magyar Nemzet okt. 7. C0354, 4).

2. (rég, ritk) ’babonás képzetekkel, babonával magyaráz vmit’ ❖ Azokat meg-ſzokta inteni [Diogenész], kiknek az álom-látás félelmet okoz, hogy ébren létekben való gondolkodáſokra nem vigyáznak, és hogy tsak azt babonázzák, a’ mi képzeléſekben ötldik, midn aluſznak (1782 Kónyi János C2730, 156).

Ö: meg~.

Sz: babonázás, babonázat.

Vö. CzF. ~, babonázó, babonázott; TESz. babona; SzT. ~, babonáztat

babonáz ❖ tárgyas ige ◦ 4a ◦
1.
(babonás eljárással, varázslással) igéz, bájol, (vhova, vmilyenné) bűvöl, ill. gyógyít vkit, es. vmit
a’ méhekkel rend szerént bánnak, ’s azokat nem sokat babonázzák, és orvosolják
(1816 Kaló Péter)
a szép fiatal lányok vannak hivatva sziveket – babonázni
(1860 Fekete leves naptár)
[Tisza István] az egész magyarságot szeretné egy táborba babonázni
(1913 Ady Endre)
Teljes szótlanságba voltam babonázva
(1923 Kürti Pál)
nagy szál, csodamódon szelíddé babonázott farkassal járó legény
(1937 Szentiványi Jenő)
[Berci] élő szemrehányásként babonázza az ablakot, hadd érezzék rosszul magukat a [családi] fészek bitorlói
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (tárgy n. is)
félelmet v. csodálatot keltve erősen(, bénítóan) hat vkire, megigéz vkit vmi
Nagy dolgoknak, ’s háborúknak leg-többször az okai … egy szép száj, ’s pár szép szemnek tüzes pillantásai, A’ szép Nemnek babonázó ki-sugározásai
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
vak buzgóság lelked’ babonázta
(1803 Nagy Sámuel²)
Ez a borzalom zene! Babonáz, mint a vén hajós tekintete a nászvendéget, akinek rémmeséjét elmondja
(1934 Babits Mihály)
úszik a légben, dübörög, kalapál, muzsikál e bartóki mű, Rihter [!] varázslatos ujjai alatt, babonázva és igézve, székhez láncolva és moccanás nélküli hallgatóivá téve bennünket
(1958 Magyar Nemzet okt. 7.)
2. (rég, ritk)
babonás képzetekkel, babonával magyaráz vmit
Azokat meg-ſzokta inteni [Diogenész], kiknek az álom-látás félelmet okoz, hogy ébren létekben való gondolkodáſokra nem vigyáznak, és hogy tsak azt babonázzák, a’ mi képzeléſekben ötldik, midn aluſznak
(1782 Kónyi János)
Sz: babonázás, babonázat
Vö. CzF. ~, babonázó, babonázott; TESz. babona; SzT. ~, babonáztat

Beállítások