bárány- (előtagként)

1. ’bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉’ ❖ ‖ báránybekecs fn 3B | A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta (1896 Bársony István C0844, 50) | oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs (1930 Fábián Dániel–József Attila C5464, 306) | Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel (1983 A nyelv és a nyelvek C5465, 40) ‖ báránybélés fn 4B | a zöld mente fehér báránybélését (1913 Laczkó Géza CD10) | A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen (1948 Falu Tamás 9133027, 31) ‖ báránybunda fn 6A | felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát (1855 Jókai Mór C2258, 2) | [perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja (1873 Keleti Károly 8233007, 160) | az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 503) ‖ báránysapka fn 6A | fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal (1807 Hazai Tudósítások C0188, 74) | Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején (1828–1829 Kisfaludy Károly CD01) | [az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből (1922 Krúdy Gyula CD54) ‖ báránysüveg fn 3B2 | három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva (1836 Gaal József C1790, 190) | az aranyos kaftány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget (1853 Jókai Mór CD18) | – Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám (1974 Rab Zsuzsa ford. 9539005, 11).

2. ’bárányhúsból készült 〈étel〉’ ❖ ‖ báránypaprikás fn 4A | Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől (1883 Lidérc naptár C0259, 86) | odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort (1978 Jung Károly 1073002, 155) ‖ báránypecsenye fn 6B | megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem (1861 Eredeti népmesék 8306003, 189) | annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom (1908 Móra Ferenc 9459051, 27) | Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ báránypörkölt fn 2C3 | berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ báránysült fn 2C1 | a báránysültet következőképen készité (1872 Hevesi Lajos C2086, 164) | [A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való (1991 Frank Júlia CD19) | A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel (1997 Magyar néprajz CD47).

bárány- ❖ (előtagként)
1.
bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉
▪ báránybekecs főnév ◦ 3B
A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta
(1896 Bársony István)
oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs
(1930 Fábián Dániel–József Attila)
Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel
(1983 A nyelv és a nyelvek)
▪ báránybélés főnév ◦ 4B
a zöld mente fehér báránybélését
(1913 Laczkó Géza)
A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen
(1948 Falu Tamás)
▪ báránybunda főnév ◦ 6A
felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát
(1855 Jókai Mór)
[perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja
(1873 Keleti Károly)
az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott
(1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹)
▪ báránysapka főnév ◦ 6A
fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal
(1807 Hazai Tudósítások)
Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején
(1828–1829 Kisfaludy Károly)
[az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből
(1922 Krúdy Gyula)
▪ báránysüveg főnév ◦ 3B2
három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva
(1836 Gaal József)
az aranyos kaftány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget
(1853 Jókai Mór)
– Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám
(1974 Rab Zsuzsa ford.)
2.
bárányhúsból készült 〈étel〉
▪ báránypaprikás főnév ◦ 4A
Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől
(1883 Lidérc naptár)
odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort
(1978 Jung Károly)
▪ báránypecsenye főnév ◦ 6B
megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem
(1861 Eredeti népmesék)
annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom
(1908 Móra Ferenc)
Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével
(2000 Magyar Hírlap)
▪ báránypörkölt főnév ◦ 2C3
berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt
(1995 Magyar Hírlap)
A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak
(1998 Magyar Hírlap)
▪ báránysült főnév ◦ 2C1
a báránysültet következőképen készité
(1872 Hevesi Lajos)
[A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való
(1991 Frank Júlia)
A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel
(1997 Magyar néprajz)

Beállítások