barnul tn ige 1a1
1. ’fokozatosan barnává, ill. barnássá válik’ ❖ [amikor a nőstény sáskák] barnúlni kezdenek, … repléshez foghatnak (1787 Mátyus István C3069, 263) | [ha] a’ magva-is barnúlni kezd, akkor bizonyos, hogy a’ komló meg-érett (1796 Plessing József C3524, 184) | nyárson a’ szarvas’ … czombjai forogtak … sült szinüvé pirulva és barnulva (1836 Gaal József C1789, 29) | [a fekete rigó fiatal hímjének csőre] feketés, később mindinkább barnul és sárgul (1899 Chernel István CD34) | fák zöld, erősen ritkuló és barnuló lombja (1915 Móricz Zsigmond CD10) | Gyermekkorában szőke volt. A házasságunk után azonban haja barnulni kezdett (1977 Végh Antal 9768002, 39).
2. ’〈világos(abb) alapszínű anyag, dolog〉(környezeti hatás miatt) fokozatosan sötét(ebb) lesz, barnás színezetűvé válik’ ❖ Ha a’ Scorbutus öregbedik, akkor a’ beteg nehezen lélekzik, lehelléſe büdös, lábai dagadnak, ábrázattya barnul, imitt amott a’ teſtén ſetét veres, ſzederjes vagy feketés foltok támadnak (1778 Milesz József ford.–Störck 7227003, 52) | [az ilyen fajtájú körte] alíg érik meg, már kezd a’ magház körűl barnúlni, aszalni jó (1805 Pethe Ferenc 8364015, 230) | Szepesvárnak barnult falán Regét susog a rom szele (1846 Tompa Mihály 8484086, 140) | még a barnult, szinte a háttérbe húzódott régi szentképek is előbbre jöttek rámáik között, hogy az új magyar királynét megcsodálják és megáldják (1929 Krúdy Gyula CD54) | grillsütőben addig pirítom, amíg a teteje szépen megpirul, de még nem barnul (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’〈vki(nek a bőre v. vmely testrésze)〉(nap)fénytől egészségesen barna árnyalatú lesz’ ❖ Dávid fel-serdlt ifjúságában lévén … ábrázatjában nagyon barnúlhatott (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C5363, 80) | a’ barnult arató víg dalköztt hoszszu kepét rak (1799–1802 Berzsenyi Dániel 8054019, 28) | arca naptól barnult, s oly csodálatosan ép, hogy semmi korosság nyoma sem látszik rajta (1851 Jókai Mór CD18) | [Az ún. mediterrán rassznál] a haj sötétbarna, a bőr is sötétebb, könnyen barnul, tehát a napsugaraknak is könnyen ellenáll (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 42) | [aki] mindenáron barnulni akar, annak is ajánlható, hogy napozás közben feltétlenül vigyázzon a szemére (1996 Magyar Hírlap CD09).
2b. (kissé rég, irod) ’〈ég, idő, táj stb.〉 napnyugtakor fokozatosan sötétebbé válik, sötétedik’ ❖ a nap az ellátás szélére lejutván Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla A már barnúló erdőkre veresses arany színt Leggyent, azzal elűl (1796 k. Fazekas Mihály 8138013, 47) | Immár hajlik az est, ’s szomorún barnulnak az ormok (1819–1825 Vörösmarty Mihály C4685, 39) | fiam, megállj! legyen elég Mai utunk, ugy is barnúl az ég, S mindenfelől felhő tornyosodik (1830 e. Kisfaludy Károly CD01) | kis házak előtt, ha vasárnap alkonya barnul, Ülnek a jó öregek (1918 Juhász Gyula¹ 9284448, 152) | Barnuló este volt (1935 Révész Béla CD10).
3. (irod) ’〈barna színű(vé vált) dolog〉 ilyen színfoltként látszik, mutatkozik, ill. van vhol; barnállik’ ❖ Mint a’ széllyel szort páva toll, Úgy barnula fürtözött Haja a’ kedves illattól Bals’amozott fű között (1804 Kováts József³ C2776, 69) | A zöld lombok között szarkafészek barnúl (1841–1853 Losonczy László 8277020, 103) | Friss szántás feketéllett, ugarnak hagyott tarló barnult a Ternován túl (1913 Laczkó Géza CD10) | A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba piros leányzók állnak illeteg. Várják az egyetlenke tehenet. Friss széna barnul már a jászolukba (1922 József Attila CD01).
3a. (rég, vál, átv is) ’sötétnek, ill. sötéten látszik vmi’ ❖ Délnyugat felől a Bogunčica […] csipkés csúcsai és gerinczei barnúlnak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A közönség, lenn, lenn, alig néhány padsort töltött be és köztem és a közönség között félelmetesen barnult nagy mélységeivel az üres kőlejtő (1913 Babits Mihály 9014130, 150) | Tóth Árpád fordító-művészete annyira ment, hogy az idegen költeménynek még hangszínezetét is vissza tudta adni; ahol mélyhangzós szavak barnulnak az eredetiben: magyarra is mélyhangzós szavakkal hozta át (1929 Oláh Gábor CD10).
Ö: le~, meg~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. barna; ÉKsz.; ÚMTsz.