bedumál ts ige 1a (biz)

bedumál vkinek vmit ’vmit, ami nem igaz, (hosszasan mondva, magyarázva) elhitet vkivel; bebeszél’ ❖ ma már nehezen tudnak nekem bármiféle hülyeséget bedumálni (1972 Jókai Anna C6245, 170).

Vö. ÉKsz.

bedumál ❖ tárgyas ige ◦ 1a ◦ (biz)
bedumál vkinek vmit
vmit, ami nem igaz, (hosszasan mondva, magyarázva) elhitet vkivel; bebeszél
ma már nehezen tudnak nekem bármiféle hülyeséget bedumálni
(1972 Jókai Anna)
Vö. ÉKsz.

Beállítások