beidegzettség fn 3B8

1. (rendsz. birtokszóként) ’vmely cselekvésre, működésre való reflexszerű, automatikus készség, képesség v. beállítódás, ill. cselekvések, működések ilyen volta’ ❖ a mennyei birodalom művészei már a ködös ókorban is a teljes beidegzettségre törekedtek [a festészetben] (1914 Felvinczi Takáts Zoltán CD10) | ama belső támasztékok […], melyeket nekünk, polgári sorból kerekedetteknek az iskola, a szellemi munka gyermekkor óta megszakítás nélküli beidegzettsége adott (1932 Schöpflin Aladár CD10) | Az írómozgást és az ember egyéb lokomóciós [= mozgásos] készségeit, szokásait tükröző ismérvek az emberi pszichikus tevékenységen keresztül jutnak ugyan kifejezésre, de éppen nagyfokú beidegzettségük miatt a tudati funkciók megkerülésével (1972 Kertész Imre¹ 1079001, 109) | a távol-keleti tradicionális zene kutatásával is foglalkozó professzor a felhangképzésre próbálja megtanítani az európai beidegzettséggel éneklő hallgatókat (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’mélyen gyökerező, reflexszerűen működő(, megrögzött) elképzelés, gondolat’ ❖ Az a beidegzettség ugyanis […] éppen ezeknek [a festményeknek] megrajzolásánál nyilatkozott meg a leghatározottabb formában (1913 Felvinczi Takáts Zoltán CD10) | A művészet hatása, mint a nyelvé, asszociációkon sarkallik s az asszociáció már mindig ősi hagyományszerű beidegzettségeket feltételez (1917 Babits Mihály 9014159, 254) | A gyilkost nem találják meg, már nem is keresik, és a történet nem ott végződik, ahol beidegzettségeink szerint elvártuk volna (1982 Radnóti Zsuzsa 1128003, 184).

Vö. ÉKsz.

beidegzettség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦
1. (rendsz. birtokszóként)
vmely cselekvésre, működésre való reflexszerű, automatikus készség, képesség v. beállítódás, ill. cselekvések, működések ilyen volta
a mennyei birodalom művészei már a ködös ókorban is a teljes beidegzettségre törekedtek [a festészetben]
(1914 Felvinczi Takáts Zoltán)
ama belső támasztékok […], melyeket nekünk, polgári sorból kerekedetteknek az iskola, a szellemi munka gyermekkor óta megszakítás nélküli beidegzettsége adott
(1932 Schöpflin Aladár)
Az írómozgást és az ember egyéb lokomóciós [= mozgásos] készségeit, szokásait tükröző ismérvek az emberi pszichikus tevékenységen keresztül jutnak ugyan kifejezésre, de éppen nagyfokú beidegzettségük miatt a tudati funkciók megkerülésével
(1972 Kertész Imre¹)
a távol-keleti tradicionális zene kutatásával is foglalkozó professzor a felhangképzésre próbálja megtanítani az európai beidegzettséggel éneklő hallgatókat
(1998 Magyar Hírlap)
2.
mélyen gyökerező, reflexszerűen működő(, megrögzött) elképzelés, gondolat
Az a beidegzettség ugyanis […] éppen ezeknek [a festményeknek] megrajzolásánál nyilatkozott meg a leghatározottabb formában
(1913 Felvinczi Takáts Zoltán)
A művészet hatása, mint a nyelvé, asszociációkon sarkallik s az asszociáció már mindig ősi hagyományszerű beidegzettségeket feltételez
(1917 Babits Mihály)
A gyilkost nem találják meg, már nem is keresik, és a történet nem ott végződik, ahol beidegzettségeink szerint elvártuk volna
(1982 Radnóti Zsuzsa)
Vö. ÉKsz.

Beállítások