bénító mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → bénít.

II. mn 17A2

1. ’testrészt, szervet, ill. embert, állatot (fokozatosan) bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tevő 〈hatás〉, ill. ilyen hatású 〈szer〉’ ❖ [a berberin és a hydrastin] az idegrendszerre ható, bénító méreg (1895 PallasLex. CD02) | [a közönséges varangy hasoldali mirigyeinek] váladéka bénítólag hat (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a csíkbogár lárvája] a rágóival megragadott zsákmányba bénító folyadékot lövell (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | gumibottal, könnygázzal és bénító sprével verték szét a békésen felvonuló húszezres sereget [Bukarestben] (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Strychnos toxifera [= kuráre nevű kúszónövény] (s más rokon növények) alkaloidját tartalmazó folyadék csak a vérkeringésbe jutva fejtheti ki bénító hatását (2000 Természet Világa CD50).

2. ’vmely folyamatot, tevékenységet, működést gátló 〈állapot, érzelem, hatás stb.〉’ ❖ iparja sükertelen, ha undok bénító, sutító [= eltorzító] hájbél zavarító düh dulná bögyét (1833 Megyeri Károly C4141, 18) | a királyi tábla lassúságának bénító hatása a jogszolgáltatásra (1880 Mikszáth Kálmán 8312092, 139) | unalmas nyugalom, bénító egyhangúság nehezedik ilyenkor [ti. novemberben] az egész világra (1894 Bársony István 8029002, 243) | egy irtózatos, bénító félelem nem engedett mozdulni az ágyamból (1913 Babits Mihály C0694, 223) | a nagy német példaképek bénító tekintélye (1973 Poszler György 1124001, 104) | [a felsőházra] ennél is bénítóbban hatott, hogy a rendszer megőrzésének esélyei a [világ]háború előrehaladtával egyre jobban csökkentek (1997 Püski Levente CD17).

bénító ❖ melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenév → bénít
II. melléknév ◦ 17A2
1.
testrészt, szervet, ill. embert, állatot (fokozatosan) bénává, mozgásra v. működésre képtelenné tevő 〈hatás〉, ill. ilyen hatású 〈szer〉
[a berberin és a hydrastin] az idegrendszerre ható, bénító méreg
(1895 PallasLex.)
[a közönséges varangy hasoldali mirigyeinek] váladéka bénítólag hat
(1933 Az állatok világa ford.)
[a csíkbogár lárvája] a rágóival megragadott zsákmányba bénító folyadékot lövell
(1993 A magyarság kézikönyve)
gumibottal, könnygázzal és bénító sprével verték szét a békésen felvonuló húszezres sereget [Bukarestben]
(1995 Magyar Hírlap)
A Strychnos toxifera [= kuráre nevű kúszónövény] (s más rokon növények) alkaloidját tartalmazó folyadék csak a vérkeringésbe jutva fejtheti ki bénító hatását
(2000 Természet Világa)
2.
vmely folyamatot, tevékenységet, működést gátló 〈állapot, érzelem, hatás stb.〉
iparja sükertelen, ha undok bénító, sutító [= eltorzító] hájbél zavarító düh dulná bögyét
(1833 Megyeri Károly)
a királyi tábla lassúságának bénító hatása a jogszolgáltatásra
(1880 Mikszáth Kálmán)
unalmas nyugalom, bénító egyhangúság nehezedik ilyenkor [ti. novemberben] az egész világra
(1894 Bársony István)
egy irtózatos, bénító félelem nem engedett mozdulni az ágyamból
(1913 Babits Mihály)
a nagy német példaképek bénító tekintélye
(1973 Poszler György)
[a felsőházra] ennél is bénítóbban hatott, hogy a rendszer megőrzésének esélyei a [világ]háború előrehaladtával egyre jobban csökkentek
(1997 Püski Levente)

Beállítások