bennlakó mn és fn 1A 

I. mn

1. (kissé rég, átv is) ’a szóban forgó helyen őslakóként élő, lakó 〈személy〉’ ❖ igazgatásoknak [ti. az erdőkének] módja […] ben lakó földes ur tettes, nztes, vitézlő Ludányi Baji György dexteritására [= ügyességére] bizattatnak (1776 A surányi erdők rendtartása 7473001, 313) | ben lakó, vagy bévándorló idegen Nemzetek (1806 Teleki László¹ 8472004, 109) | [a reformáció terjedését] főleg a bennlakó magyar, székely és szász népelem érettségének köszönhetjük (1873 Orbán Balázs 8340022, 245) | csak akkor lehet igazán fölmérni [a különbséget], ha módunkban áll két keresztmetszetet összehasonlítani, például: Győr 1902. és Győr 1933. Ezt az öszehasonlítást idegen jobban megteheti, mint bennlakó (1933 Nagy Lajos 9472017, 63).

1a. ’a szóban forgó lakásban, lakóhelyiségben, odúban stb. (huzamosabb ideig) benne lakó 〈személy, állat〉’ ❖ néhol egy nyílt odúba siet menekülni a lihegő róka, s ismét visszaszökik onnan, visszariasztva a bennlakó borz tűzszemei által (1851 Jókai Mór CD18) | az állam lehetővé tette, hogy a bennlakó bérlő vételárengedménnyel és részletfizetéssel vehesse meg bérlakását (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’diákotthonban v. a munkahelyén lakó(, ott lakrésszel rendelkező) 〈személy〉’ ❖ a’ fából nem lészen szabad másnak, […] egyedül a’ bennlakó Krankenwarternek [= betegápolónak] részesülni (1806 Hazai Tudósítások C0187, 341) | [az igazgató mellett] 3–10 rendszerint benlakó tanitók munkálkodnak (1836 Szemere Bertalan C3942, 59) | Minden bennlakó tanítványnak külön ruhaszekrénye van a nevével (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | az (új) gazdag házaknál számolnak a bennlakó személyzettel, hiszen nem egy villa épül önálló lakrésszel (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’bennlakásos (tan)intézményre jellemző, azzal kapcs., ahhoz tartozó’ ❖ A tanulók sétái rendes és kötelezett időtöltések a franczia középiskolákban, hol a benlakó és igen zárt élet miatt kétszeresen szükségesek (1891 Budapesti Szemle 8673001, 384).

II. fn

1. (kissé rég) ’a szóban forgó helyen őslakóként élő személy’ ❖ A benlakók [Indonéziában] ezen nedvvel szokták nyilaikat megkenni, hogy elleneiken halálos sebet ejtsenek (1845 Hanák János 8180003, 135) | Az idegenek ezt az országot nevezik Circassiának [= Cserkeszországnak], a miről a benn lakók nem tudnak semmit, mert ők magukat nem igy nevezik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A régi athéni bennlakók, az eugeneis osztály hanyatlásának kisérő jelensége ez [ti. a görög dráma virágkora] (1911 Lukács György² 9405024, 64) | az utcákon járók – nyilván e tájak bennlakói – csinos, jólöltözött, ápolt emberek (1935 Nagy Lajos CD10).

1a. ’a szóban forgó lakásban, lakóhelyiségben, odúban stb. (huzamosabb ideig) benne lakó személy, állat’ ❖ rendszerint feláldoztatik a házbirtokos vagy legalább a bennlakó az „architektúrának”, s nem az látszik a fő feladás [= feladat] lenni, hogy a házban lévő dicsérje lakját, de azt inkább az utcán álló s azt kívülről tekintő bámulja (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | háziuraknak és benlakóknak (1876 Hevesi Lajos C2087, 132) | A házak falai szétáztak, megdőltek, kettőből ki is kellett költöztetni a bennlakókat (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’bennlakásos tanintézményben, kollégiumban, diákotthonban lakó diák’ ❖ [Csokonai] elvégezvén a gimnáziumi osztályokat, a teologiai tanfolyam hallgatója s mint u. n. tógatus deák, a kollégium bennlakója lett (1893 PallasLex. CD02) | Első időkben, míg még tanult és vizsgákra készült, az öreges Kunigunda mellé volt beosztva a bennlakók helyettes felügyelőjéül (1917 Kaffka Margit 9290048, 17) | éveken keresztül egy francia tanárnő lakott a Kollégiumban, jelenleg egy angol és egy német tanárnő foglalkozik a bennlakókkal (1935 Magyar Női Szemle 2134001, 31) | [az intézetben] 22 fiú és 15 leány bennlakó (1947 Szabad Föld febr. 23. C1537, 2).

J: bentlakó.

ÖE: ~ház, ~szoba.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.