birkás mn és fn (/ritk)

I. mn 2A

1. ’birkát, kül. az ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó 〈(haszonbérlő) pásztor〉’ ❖ Én birkás legénynek fjtök, Tejet, vajat, sajtot gyjtök, Ezer Birkát is megfejek (1818 Pálóczi Horváth Ádám 7257028, 6) | [a juhtenyésztést] nagybérlők, úgynevezett birkás urak űzték (1887 Baksay Sándor C0736, 129) | A merinó terjedésével a 19. század első felében a Dunántúlon és a Duna–Tisza között is megjelentek a birkás vállalkozók (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’birka (részes) tartásához való, arra szolgáló, ahhoz haszn.’ ❖ négy különös birkás majorokat … arendába botsáttat (1784 Magyar Hírmondó C0272, 8) | Mások, tsak trágya kedvéért is ki szokták az íllyen főldet minden 3-4 esztendőben hordani, mint én 1798 ban egy egész birkás udvart és szint, egy talp mélységnél lejjebb, valami 600 szekér trágyáig (1805 Pethe Ferenc 8364004, 145) | Birkás hám (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 334).

II. fn 4A

’kül. ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó (haszonbérlő) pásztor’ ❖ Tovább menvén feles nyájra, birkásokra, juhász leányokra … akadott (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 154) | abban a’ Birkások nagyon meg-megegyeznek; hogy … leg-tanátsosabb Skorpió Havának utóljára, vagy Nyilas Havának eleire tenni a zelkedésnek üdejét (1792 Német Mihály C3324, 54) | mégis birkásoknak adták a pusztát árendába (1887 Abonyi Lajos C0498, 193) | A 19. században megkülönböztették a magyar juhot őrző juhászt és a nyugati fajtákat, főként merinói juhot őrző birkást (2000 Magyar néprajz CD47).

Sz: birkásné.

Vö. CzF. birkás[¹], birkás[²], birkés; ÉrtSz.; TESz. birka; ÚMTsz.

birkás ❖ melléknév és főnév (/ritk)
I. melléknév ◦ 2A
1.
birkát, kül. az ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó 〈(haszonbérlő) pásztor〉
Én birkás legénynek fjtök, Tejet, vajat, sajtot gyjtök, Ezer Birkát is megfejek
(1818 Pálóczi Horváth Ádám)
[a juhtenyésztést] nagybérlők, úgynevezett birkás urak űzték
(1887 Baksay Sándor)
A merinó terjedésével a 19. század első felében a Dunántúlon és a Duna–Tisza között is megjelentek a birkás vállalkozók
(1999 Magyar néprajz)
2.
birka (részes) tartásához való, arra szolgáló, ahhoz haszn.
négy különös birkás majorokat … arendába botsáttat
(1784 Magyar Hírmondó)
Mások, tsak trágya kedvéért is ki szokták az íllyen főldet minden 3-4 esztendőben hordani, mint én 1798 ban egy egész birkás udvart és szint, egy talp mélységnél lejjebb, valami 600 szekér trágyáig
(1805 Pethe Ferenc)
Birkás hám
(1872 Magyar Nyelvőr)
II. főnév ◦ 4A
kül. ún. merinó juhot tenyésztő, annak (részes) tartásával foglalkozó (haszonbérlő) pásztor
Tovább menvén feles nyájra, birkásokra, juhász leányokra … akadott
(1778 Faludi Ferenc ford.)
abban a’ Birkások nagyon meg-megegyeznek; hogy … leg-tanátsosabb Skorpió Havának utóljára, vagy Nyilas Havának eleire tenni a zelkedésnek üdejét
(1792 Német Mihály)
mégis birkásoknak adták a pusztát árendába
(1887 Abonyi Lajos)
A 19. században megkülönböztették a magyar juhot őrző juhászt és a nyugati fajtákat, főként merinói juhot őrző birkást
(2000 Magyar néprajz)
Sz: birkásné
Vö. CzF. birkás[¹], birkás[²], birkés; ÉrtSz.; TESz. birka; ÚMTsz.

Beállítások