bög (3C) l. bog

bog fn 3A  bög (rég v. nyj)

1. (átv is) ’〈kötélen, fonálon, szalagon stb.:〉 csomózás, hurkolás v. hurkolódás által létrejött csomó’ ❖ ? a’ hetes szám majd minden dolgoknak egyben-foglaló bogja (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 162) | a’ feltételek alá kötözött hüség’ bogját feloldoztatván (1787 Magyar Kurír C0312, 215) | A has’ idegei […] helyenként össze-bonyolódván bogokat formálnak (1839 Filozófiai antropológia C2802, 41) | Bököt kötöttem […] s nem csünghet nagyon le [a kantár] (1860 Ágai Adolf–Zilahy Károly ford.–Gerstäcker C0551, 129) | elegáns világfi, kinek kabátjának szabását és nyakkendőinek bogját utánozza a nagyvilág egész erősebb fele (1887 Wohl Stefánia 8530006, 87) | Ha bog akad a pamuton, azt Iluska nagyon ügyesen ki tudja bontogatni (1891 Kemechey Jenő C2585, 80) | Kiterített fagyos hálóm az ég, ragyog – jeges bogai szikrázón a csillagok (1932 József Attila CD01) | igyekszik cipőjétől megszabadulni, de a bog nem enged reszkető ujjainak, végtére befűzve rántja le és a sarokba hajítja (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 549) | [volt] egy darab kötele, de nem volt ez elég hosszú ahhoz, hogy hurkot is csináljon, meg bogot, és különben se talált semmit, ahová fölerősíthette volna (1986 Nádas Péter 9466005, 529) | Einstein azt remélte, hogy a részecskéket úgy vehetjük, mint bizonyos lokális „bigyókat” – hurkokat, bogokat, csomókat, göböket, görcsöket stb. – az ominózus szövedéken (1998 Természet Világa CD50).

1a. (rég) ’ember, állat testében levő kidudorodás v. csomó(s megvastagodás)’ ❖ A térgy […] úgy jó, ha laposs, kopár, ha a természetes bogokon kívül nintsenek rajta semmi tsomózások (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 22) | Kezének üterei kiemelkedtek, s majdnem bogot formálának (1850 Kemény Zsigmond C1271, 511) | A szarvasborju élete első esztendejének végén a homlokcsont a bőr alatt sarjadzásnak indul, kidudorodik és bog, buga vagy gomb keletkezik rajta (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 12).

1b. ’növény szárán, ágán rendsz. az elágazásoknál levő v. a szárat ízekre tagoló megvastagodás, bütyök, ill. fa, deszka stb. sima felületén levő görcs, csomó’ ❖ Göts [=] tsög, bög, bog (1784 Kisded szótár C0815, 30) | A’ t leg-alsó bogától fogva a’ törzsöknek leg-végs ágatskájáig bogarakkal van meg-rakva (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 93) | Az oltás’ helyén vastag bök nő (1842 Mentor C3078, 28) | termőrügyek mutatkoznak a bogokon (1886 Jókai Mór CD18) | Az edények faragását vájásnak is mondják. […] Az anyagot feldarabolták, a kérgét lehéjalták, a bogokat lefaragták, majd a mélység függvényében hosszan vagy keresztméretben vágták (2000 Természet Világa CD50).

1c. (rég, Hajó) ’〈a tengerhajózásban haszn. mértékegységként:〉 annak a dolognak a sebessége, amely egy óra alatt egy tengeri mérföldet tesz meg, ill. ezzel a sebességgel egy óra alatt megtett távolság, vagyis egy tengeri mérföld; csomó’ ❖ kedvező északkeleti széllel 8-10 bogot haladva óránként, végre a „Washington” Caprerába érkezett (1881 Teleki Sándor C4110, 170).

2. (irod) ’fa v. más növény (levágott, lehullott) ágainak sűrű, kusza szövedéke’ ❖ ha a’ sok bogok le nyesetnek, A’ fák tsinyosabbak, jobban is nylhetnek (1796 Péteri Takáts József C3496, 29) | Száraz fák bogait viszi hátán a nyomorúlt (1847 Vachott Sándor C4177, 130) | a fák sötét bogán (1885 Ábrányi Emil 8002006, 169) | Átintve vadszőlők bogán S indázó vadrózsák sokán (1920 Tóth Árpád ford.–Milton CD10) | Lomb mögött, bog között, odu felett kakukkolok (1938 Weöres Sándor 9788052, 33).

2a. (Növ) ’bogas virágzat’ ❖ Bogvirágzat (bog, bogas virágzat […]), olyan virágzat, melynek főtengelét magános virág zárja be, alatta pedig a főtengelnek ugyanazon magasságából egy, két v. ritkán több ág nő ki, mely megint virággal záródik s többnyire még tovább ismétlődve hasonló módon ágazik el (1893 PallasLex. CD02) | A bog ágai is sokszor igen rövidek, és a bogvirágzatok a két átellenes levél hónaljában úgy helyezkednek el, hogy örveknek látszanak (árvacsalán) (1902 Wagner János CD35).

2b. (rég) ’szarvasfélék (hímjének) többágú agancsa, ill. annak egyik ága’ ❖ Bog […], az állatoknál sokágú türök [= tülök] (1815 Kazinczy Ferenc 7163070, 350) | a vastagon ezüstözött kengyelek […] óriási szarvas-szarvak bogaira valának aggatva (1861 Fáy András¹ C1720, 253) | Nagyságodnak olyan szarvasokat s őzeket hajtatok, […] hogy deákot kell állítani, szarvának bogát számba-szerbe venni! (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 133) | [az ún. pampaszarvas] agancsa emlékeztet a mi őzünkre, hatágú, de vékonyabb, finomabb és a bogaik is hosszabbak, az alsó bog mélyebben beillesztett (1929 Az állatok világa ford. CD46).

3. (vál) ’bonyolult, szövevényes helyzet, probléma, es. ellentmondás’ ❖ meg-válik, mellyik Frantzia Minister fogja most meg-óldani ezen bogot (1787 Magyar Kurír C0312, 601) | Ezen dolognak mindég lesznek jobbról-is, balról-is óldozni való bogai (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 369) | az okoskodás bogait hamarabb fejti meg életrevaló tapintattal (1858 Erdélyi János² 8131105, 200) | egy tragikusnak tetsző logikai bog támad (1931 Kardos László CD10) | a kérdés boga bizony politikai. Kár, hogy ilyen össznemzeti ügy [ti. a határon túli magyar televíziózásé] is beleroskad a pártpitiánerségbe (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé rég, vál) ’vmely bonyolult, szerteágazó jelenség, ismeretanyag, feladat részlete(inek összessége)’ ❖ mélyen elmélázott, mint a ki valami hálózatos terv bogait szedegeti össze (1860 Jókai Mór C2253, 224) | Ki kell derítned e bog szálait (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 202) | Vér és szokás unt szálait, Ezer bogát elszaggatom (1892 Komjáthy Jenő C2724, 289) | [A hegedűművész] előbb megmutatta, hogy mennyit tud, most azt kell megmondania, hogy kicsoda. Előbb a technika bogait kellett széjjeloldania, most érzéseinek súlyáról és arról, amit átélt, megértett, kell számot adni (1910 Bálint Aladár CD10).

3b. (kissé rég, vál) ’〈irodalmi műben, történetben:〉 a cselekmény szálainak szövevénye, ill. a bonyodalom, a cselekmény fordulata, ill. csomópontja’ ❖ Szóljunk most, mint épen a compositiora vonatkozó tárgyról a csomóról – Knoten – vagy bogról [a regény cselekményében] (1858 Jósika Miklós C2423, 100) | a mese bogát nem feloldani, csak szét kell fujni (1873 Athenaeum C0028, 86) | nem hallgathatom el a darab egy fontos fordulójának, úgyszólván a bonyolítás utolsó bogjának erőszakolt voltát (1881 Beöthy Zsolt C1021, 102) | lássuk tovább, hogy mi fejlődik ebből a bogból; talán megleshetünk valamit a szerző titkából (1914 Ambrus Zoltán 9006007, 119) | [a történetben] a részletek mind egy bogba futnak (1940 Németh László² 9485072, 37).

J: ág-bog.

Ö: ág-~.

Fr: gordiuszi.

ÖU: csög-~.

Vö. CzF. ~, bög¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bog, bög; ÚMTsz. bog¹