brilliáns (I. 4A3 II. 15A6) l. briliáns

briliáns fn és mn  briliánt (rég) , brilliáns

I. fn 4A3

1. (átv is) ’különlegesen megmunkált, a fénytörési és -visszaverődési felületek lehető legnagyobb száma, ezáltal a benne áthaladó fénysugár leghosszabb útja miatt tökéletes fényhatásúra csiszolt gyémánt, es. egyéb átlátszó drágakő’ ❖ [ha] drágább Kristállyköveket talál, ezekböl Briliántot [készíttethet] (1784 Benkő Ferenc C0959, 12) | Milliom brilliántok villogtak a’ fagyos hónak kérgén (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 19) | az erkölcs olly drága kincs, hogy azzal fel nem ér a’ világnak minden aranya és briliántja! (1832 Cserna János 8496001, 21) | [a marapurai gyémántcsiszoldákban] a csiszolás módja különbözik az európai csiszolástól, mert nem állitják elő az itten szokásos brilliánsokat és prózsagokat, hanem más formákat (1885 Földtani Intézet évkönyve C0283, 178) | [szerelmének Károly herceg] egy 100 ezer font értékű briliánsokkal és smaragdokkal kirakott karkötőt adott (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen drágakő a foglalatával együtt mint ékszer’ ❖ gyönyörű brilliánt volt, kivált annak a hófehér kéznek a legkisebbik ujjára húzva (1880 Jókai Mór CD18) | megdörzsölte a füleit, hogy rózsásabbak legyenek, míg a nagy brilliánsokat felrakta (1911 Tóth Wanda CD10) | Catherine Deneuve Chaumet briliánsaiban csillogott (1999 Figyelő CD2601).

1b. (Ipar) ’ilyen drágakövet létrehozó, csonkolt csúcsú oktaéderre emlékeztető, a csiszolási lapocskák, az ún. fazetták változó száma és elhelyezkedése szerint többféle változatú, jellegzetes csiszolási forma’ ❖ Angol kétszeres briliánt, a gyémántnak egyik köszörülési módja, vagy az olyan kétszeres briliant […], ahol a csillagos lapocskák egy csillag sugarait alkotják (1893 PallasLex. CD02) | briliáns […] a síklapú drágakőcsiszolásnak a gyémántoktaéderből kiinduló legfontosabb csiszolási alakja, amely a fénysugárnak a kövön belüli leghosszabb útját és a legjobb visszaverő felületet (a kő maximális „tüzét”) biztosítja (1964 TermészettudományiLex. C5475, 622).

2. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’vmiben kimagaslóan tehetséges, ügyes, remeklő személy (mint vmely közösség kiválósága, büszkesége, ékköve)’ ❖ Óh te, aki nemes rendünk Brilliántja lenni fogsz (1798 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [a lány] felserdülve a fejedelmi udvari hölgyek brilliántja volt (1859 Dózsa Dániel C1436, 40) | Brilliánt vagy öcsém, áldom a tanítómesteredet! (1899 Vay Sarolta C4394, 397).

2a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (rég, ritk) ’〈kedveskedő megszólításként〉’ ❖ Azt ne gondold ám valahogy, drága briliántom, hogy a nyers gyökérevés a hitágazatunkhoz tartozik (1877 Jókai Mór CD18).

3. (ritk) ’értékes művészi alkotás, remekmű’ ❖ [sikerült] elérhetővé tenni a mögöttünk lévő nagy korszak számos briliánsát. Legutóbb a Darvas Ivánnak és Ruttkai Évának írt portrélemezek láttak napvilágot egyazon [korongon] (1996 Magyar Hírlap CD09).

II. mn 15A6

1. ’különlegesen megmunkált, tökéletes fényhatásúra csiszolt drágakővel díszített 〈ékszer, dísztárgy〉’ ❖ brilliánt fülönfüggőkkel (1818 Fáy András¹ C1718, 17) | [a báróné az ékszertokból] egy remek briliáns nyakéket vett ki (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 265) | gonoszul villogó brilliáns kézelő-gombbal (1923 Ungvári Nagy Márta CD10) | Az idős Madame Petuhova a forradalmi időkben a szalongarnitúra egyik székébe varrta briliáns ékszereit (1999 Új Könyvek CD29).

1a. (rég, Ipar) ’ilyen drágakövet létrehozó, csonkolt csúcsú oktaéderre emlékeztető, a csiszolási lapocskák, az ún. fazetták változó száma és elhelyezkedése szerint többféle változatú, jellegzetes 〈csiszolási forma〉’ ❖ Sarkcsillag a neve egy hires, 40 karátos, Indiából származó, brilliántra köszörült gyémántnak az orosz császári kincstár birtokában (1897 PallasLex. CD02).

2. (ritk) ’ragyogó, káprázatosan fénylő’ ❖ a sejttestben különböző szemcsék (sporogén szemcsék) mellett kicsiny, pontszerü szemecske lép fel, mely gyorsan igen erősen fénytörő, brillians, hosszukás testecscsé nő (1893 PallasLex. CD02) | A haja csupa fehérség. Az arca … csupa pirosság. Csupa szin az az ember! Brilliáns szinek! (1898 Gárdonyi Géza C1830, 54).

3. (vál) ’vmiben kimagaslóan tehetséges, ügyes, remeklő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ a legbrilliansabb ezredes (1865 e. Jósika Miklós 8212021, 164) | Jókainak is küzdenie kellett. Briliáns tulajdonai mellett közömbösen mentek el az olvasók eleinte (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | brilliánsul játszik [ti. kártyázik] (1927 Szép Ernő 9665043, 84) | briliáns eszű szélhámos (1994 Magyar Hírlap CD09) | egy Fülöp-szigeteki, nem túl briliáns tinédzser, megír egy nem különösebben bonyolult programot, ami […] keresztüljut az összes vírusvédelmen (2000 Byte Magazin CD38).

3a. ’a maga nemében kiváló, nagyszerű, tökéletes’ ❖ nézzük csak minő brilliant elveket állapitattunk meg a §. elején (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | téved, ha azt hiszi, hogy valami briliánsan mulattam (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | távol előadásai termétől, amelyben olyan brilliáns sikerei voltak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | briliáns alkalom lett volna (1995 Országgyűlési Napló CD62) | briliáns marketingfogással (1999 Figyelő CD2601).

J: brillant.

ÖE: ~csat, ~függő, ~kő.

Vö. CzF. briliánt; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. briliáns · briliánt; IdSz.