bárd² fn 3A1

1. (Tört is) ’vmely népnek v. kiemelkedő hőseinek tetteit megéneklő (hivatásos) énekmondó, dalnok’ ❖ A bárdok vagy bárdusok olyan különös rendbéli emberek voltak az északi népeknél, kik hívataljok szerént, azoknak jeles cselekedeteiket énekelve magasztalták (1789 Batsányi János ford.–Macpherson C0883, 189) | olvassuk, hogy Attilának asztalánál Bardok éneklettenek (1826 Élet és Literatúra C5247, 39) | Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd (1857 Arany János 8014087, 274) | Izráelnek is lehettek bárdjai és regősei, akik előadták és énekelték a legendákat és meséket a régi hősök nagy cselekedeteiről (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az irodalom ősi formáinak korában a próféta, a bárd, a regős […] elválaszthatatlan volt a közönségtől (1956 Irodalmi Újság aug. 25. C5231, 2) | James Macpherson […] angol költő találta ki Ossziánt, a kelta bárdot (1998 Új Könyvek CD29).

2. (ritk, irod) ’költő’ ❖ a’ német új Literatúrának Bárdjai (1826 Élet és Literatúra C5247, 35) | Hol mérföldre sír terül a lápban. Földdel együtt elmerül a bárd? […] Mért keresni sírját? szobra itt van! Él Petőfi! nincs a föld alatt (1856–1871 Jámbor Pál 8204004, 12) | [Vajda János] magyarnak, bárdnak, poétának termett (1908 Ady Endre 9003178, 41) | milyen archaisztikus a bárd szó használata ott, ahol Kassák uj költőkről beszél! (1924 Gáspár Endre 9175001, 27) | [Byron] a bárd – aki a Két Foscarit és Marino Falierit írta (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

Vö. ÉrtSz. bárd²; TESz. bárd²; ÉKsz. bárd²; IdSz.

bárd² főnév 3A1
1. (Tört is)
vmely népnek v. kiemelkedő hőseinek tetteit megéneklő (hivatásos) énekmondó, dalnok
A bárdok vagy bárdusok olyan különös rendbéli emberek voltak az északi népeknél, kik hívataljok szerént, azoknak jeles cselekedeteiket énekelve magasztalták
(1789 Batsányi János ford.Macpherson)
olvassuk, hogy Attilának asztalánál Bardok éneklettenek
(1826 Élet és Literatúra)
Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd
(1857 Arany János)
Izráelnek is lehettek bárdjai és regősei, akik előadták és énekelték a legendákat és meséket a régi hősök nagy cselekedeteiről
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az irodalom ősi formáinak korában a próféta, a bárd, a regős […] elválaszthatatlan volt a közönségtől
(1956 Irodalmi Újság aug. 25.)
James Macpherson […] angol költő találta ki Ossziánt, a kelta bárdot
(1998 Új Könyvek)
2. (ritk, irod)
a’ német új Literatúrának Bárdjai
(1826 Élet és Literatúra)
Hol mérföldre sír terül a lápban. Földdel együtt elmerül a bárd? […] Mért keresni sírját? szobra itt van! Él Petőfi! nincs a föld alatt
(1856–1871 Jámbor Pál)
[Vajda János] magyarnak, bárdnak, poétának termett
(1908 Ady Endre)
milyen archaisztikus a bárd szó használata ott, ahol Kassák uj költőkről beszél!
(1924 Gáspár Endre)
[Byron] a bárd – aki a Két Foscarit és Marino Falierit írta
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
Vö. ÉrtSz. bárd²; TESz. bárd²; ÉKsz. bárd²; IdSz.

Beállítások