árnyék fn 3A8

1. (átv is) ’megvilágított térben a fényt elfogó test mögött látható sötétebb folt, felület’ ❖ Egy Szarvas, ivása között egy tiszta patakbul, sokáig a vizbe ütközött arnyékában hivalkodik (1777 Németh Antal¹ ford.–Aiszóposz C3321, 149) | kisérteties árnyékot (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 12) | Dél felé járt az idő, mert az árnyék mindig összébb zsugorodott, s a gyermek is átugorhatta volna, ha tudniillik árnyéka is egyet nem ugrott volna vele (1857 Boross Mihály 8065001, 3) | Az árnyékok egyre nyúltak, egyre tömörebbek lettek. Egyre inkább érzett a virágillat is a kertben, valami kezdődő kis hűssel (1963 Rónay György 9573001, 236) | [az örökkévalósággal való] kapcsolat láncszeme ez a fénykép; mint az idő elmúltával minden felvételre, erre is visszavonhatatlanság árnyéka vetül (1985 Földényi F. László 1053003, 96) előreveti az árnyékát vmi ’〈rendsz. vmely kellemetlen, nemkívánatos eseménynek〉 mutatkoznak az előjelei, bekövetkeztét sejteni lehet’ ❖ a jövendőnek oly árnyékát látom előrevetve az európai helyzet tükrére, mely azt gyanittatja velem, hogy a szabadságszerető brit nemzet a közelgő események mérlegébe közvéleményének sulyával belenehezedni nemsokára hivatva leend (1881 Kossuth Lajos 8250003, 217) | Már a télen előre vetette árnyékát az árvízveszély. Jelentéktelen patakok hatalmassá duzzadtak a zajlás idején (1992 Huszár János 2012004, 141) árnyékot vet vkire, vmire a) ’kedvezőtlen színben tüntet fel vkit v. vmit’ ❖ A’ bill [= törvény, törvényjavaslat] vádat hárít őseinkre ’s Árnyékot vet az előbbi kormányokra (1832 Jelenkor C0223, 218) | minden oly dolog, mely bár közvetlenül csak egy esetet bélyegez, közvetve visszahat és árnyékot vet az egész nemzetre is (1864 Magyar Sajtó 8648001, 557) | Arra az évre azért van szükség, mert árnyékot vetne a nevemre, ha a feleségem … tőlem mingyárt az egybekelés után elválna (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 181) | [az ukrán Sevcsenko] hagyatékának mélyreható népi radikalizmusa némi árnyékot vethetett volna Puskin szalon-demokratizmusára (1991 Balla László 2038006, 50) b) ’vminek az élvezetét, örömét, szépségét megrontja’ ❖ egy éktelen Íge Olly árnyékot vet bár melly szép versre gyakorta, Mint egy durva vonás a’ legszebb képre (1816 Ungvárnémeti Tóth László C1232, 9) | az asszony olyan férjet csalt meg miatta, a ki sorsát semmikép se érdemelte meg, s az árulás, melyet az asszony elkövetett, árnyékot vetett a szerelmükre (1906 Ambrus Zoltán 9006010, 161) | [krónikus betegségnél] a rémült félelem a legderűsebb pillanatokra is árnyékot vet (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044002, 24).

1a. (átv is) ’vkinek állandó, elválaszthatatlan kísérője, társa’ ❖ Én galambom hű árnyéka lészek. Követője minden lépésének (1845 Petőfi Sándor CD01) | Hat esztendeig voltam istentül, embertül elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom… (1847 Petőfi Sándor 8366456, 65) | Árnyéka vagyok, fenség, s kisérni fogom (1867 Lévay József ford.–Shakespeare C3737, 165) | az öreg Emel ur nem csekély csodálkozására kijelentette, hogy árnyékául szegődik (1922 e. Gárdonyi Géza C1838, 38).

2. ’napsütéstől védett, hűvösebb, árnyas hely’ ❖ Az erdk kzt-lév tſendes árnyékokba Jártak a’ dán-vadak [!], legelve magokba (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | [a szárnyék] egyik oldala nyugatnak, másik oldala keletnek néz s ilyformán hol egyik, hol másik oldalán árnyék van, ahol meghüsölhet a gulya (1898 Tömörkény István 8493016, 60) | kimenve a városból Jónás, ül vala szembe, a város ellenébe, napkeletnek, árnyékban, mert egy nagylevelü töknek indái ott fölfutva egy kiszáradt, hőségtől sujtott fára, olyan árnyat tartottak, ernyőt eltikkadt fejére, hogy azalól leshetett Ninivére (1938 Babits Mihály 9014106, 25) | Az árnyékban olasz jelzésű kocsi, hátsó ülésén ledobott laméblúz, mellette loknis műhaj, párnán egy törpe uszkár alszik (1970 Mészöly Miklós 9439002, 728).

2a. ’az időjárás viszontagságaitól, kül. széltől védett hely’ ❖ midn a’ gyenge plántátska ki kel, annak a’ nap hévsége, és a’ szelek’ s id viszontagságai ellen oltalom kell: azért is, legjobb az illyen erdt árnyékba, az az, mentt helyre ültetni (1828 Cserna János 8496011, 88) | Aggastyánok isszák az újbort október harmincadikán hajadonfőtt, rókaluk-langyos présház előtt, szél árnyékában az utolsó darázs zeneszavában (1968 Illyés Gyula 9274237, 37).

2b. (rég) ’vmit védő, vminek oltalmat nyújtó, ill. árnyat tartó dolog’ ❖ midn a héſég kezddött, már akkor olly árnyékot tſináltak a ſzántó fldeknek, hogy a Nap ſúgárjaitúl annyira el-takarták, hogy minden nedvesſégek ki-nem gzölhetett (1782 Magyar Hírmondó 7444032, 602) | meszszeterjedtt büszke Tölgy, Menedéke és árnyéka sok Vándornak (1814 Kisfaludy Sándor 8243048, 41) | Egy gödröt ás árnyék alá, S hivét letészi ott, Mohot virággal hint reá, Rak földet s pázsitot (1823 Kölcsey Ferenc 8253017, 116) | Semmi viz, semmi fa vagy sziklabog nem kinálkozik itt védelemmel és árnyékul (1834 Fillértár 8623001, 102).

2c. (nyj)(nyitott oldalú) szín, fészer’ ❖ Árnyék, árnyék-alja, árnyék-szín a neve a kocsiszínnek, félszernek, mindenféle limlomnak való nyitott kamarafélének (1941 Néprajzi Múzeum Értesítője C6099, 74) | [Jakab] kihúzta a király legnagyobb egész vágás szekerét [= széna, gabona hordására haszn., széles nyomtávú, nagy szekerét] az árnyék alól (1955 A szegény ember vására C6100, 80).

2d. (/nyj) ’árnyékszék’ ❖ Szag nélküli legyen a ház. És ezt legolcsóbban és -sikeresebben azáltal eszközölhetni, ha mind konyha, mind árnyék távol esik (1837 Széchenyi István CD1501) | Jelentéstapadás útján jöttek létre: nyakravaló (kendő), fekvő (beteg), félábas (cipő), árnyík (szék) (1930 Túri Károly C6141, 21).

2e. (rég) ’börtön, fogság’ ❖ mikor bilintsbe vernék, ’s a’ szekérre kötöznék, hogy Szebenben az árnyékba bé-tennék, érkezik edgy attya-fija (1786 Magyar Hírmondó C0274, 303) | négyen el fogattattak … a’ tolvajok közzl; mind ollyanok, kik nem most elsször próbállyák az árnyékban való lakást (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0174, 362) | [a levelet Sári Andrással] magával ketté ſzakaſztatták, vele egyik felét tűzbe vetették [!], másikat vele megétették, magát pedig a’ több[i] levél hozókhoz árnyékra tették (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 553).

3. (birtokszóként) ’vminek, ritk. vkinek védelmező, biztonságot adó, ill. nyomasztó v. fenyegető közelsége’ ❖ Oh vajha fejemet az hajatlanság és ortzámot az halálnak sárga árnyéka boritaná-el! (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 170) | ne bántsátok azon ártatlanokat kik most Isten árnyékában nyugodtan szunnyadnak (1852 Jókai Mór C2240, 88) | Volt a hatalmas úr árnyékába sereglett törökség között egy nagysüvegű vándordervis is (1897 Tóth Béla¹ 8485004, 10) | akasztófa árnyékában (1932 Szathmári Sándor 9641003, 234) | Hogy mindkét előadás mégis az igazi és meleg siker jegyében áll s hogy a mi kedves remekírónk nem tünt el a nagy angol árnyékában, az elsősorban a rendező érdeme (1938 Korunk Szava 2131001, 430) | Az emberek most is nevetnek a gúnyiratok olvasásakor. Ám a száguldó orosz tankok árnyékában más csengése van a nevetésnek (1981 Dénes Tibor 9812004, 204).

3a. (birtokszóként) (átv is) ’vminek a takarása, fedezéke’ ❖ a félelem mindig a bátorságot taszítja a veszedelem közt előre, hogy magát árnyékába húzhassa (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 18) | ott ült a jól lefüggönyözött kaszinóban, egy-egy lepedő ujság árnyékában (1886 Tolnai Lajos C4195, 39) | Kosztja egy fa árnyékában húzódott meg, onnan lesett a szemközti járdára (1967 Kahána Mózes 9291001, 180).

3b. ’a nyilvánosságtól elzárt helyzet, visszavonultság, háttér’ ❖ [Török Lajost] mint Bácót [ti. Roger Bacont], a’ philosophiai Árnyékban kell meglesni (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 337) | Ezek az ünnepeltetések oly férfiúnak szólottak, kinek munkás és gyötrelmes évei majdnem teljesen árnyékban és csöndben folytak le (1898 Budapesti Szemle C0064, 22) | Tudja, mi, Nyevzorov-grófok közeli rokonságban vagyunk az uralkodócsaláddal. Eddig árnyékban maradtunk (1955 Wessely László ford.–Tolsztoj¹ C4551, 29).

4. (átv is) ’sötétség, homály’ ❖ az ijesztő kapun túl Plutó kormos tartományja volna; […] a’ napnak világa tsak akkor jut ide, midőn az utjának felét már hátra hagyá; máskor borzasztó árnyék fedi ezt a’ vad helyet (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 317) | [a sötétkék felhők] elnyelik a fényt és árnyékba borítják a vidéket (1902 Gozsdu Elek 8159003, 241) | [A fordító] a könyv erényeit a fordításban, amennyire lehet, érvényesíti, hibáit árnyékban tartja (1953 Németh László² 9485053, 339) | [a szamár] jött engedelmesen a holdfényre, de akkor meglátta a füle hosszúra nyúlt árnyékát a fehér havon, megvetette lábát, és riadtan visszahátrált az árnyékba (1986 Gion Nándor 9190002, 29) árnyékba borít vmit ’〈vkinek, vminek a hírét, jelentőségét stb.〉 elhomályosítja, elfedi’ ❖ azt a dicsőséget, hogy a magyar nemzet a középkor alkonyán keleti Európa egyik legnagyobb világtörténeti eseményében játszhatott döntő szerepet, árnyékba borítja a szomorú kép, a mit az ország belállapotai tüntetnek fel (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Meglehet, hogy megmérhetetlen felfedezések küszöbén állunk s hogy ezek majd árnyékba borítják az eddigi szellemi eredményeket (1935 P. Berinkey Irma ford. CD10) | szelíd tekintete, bársonyos hangja és főképp géniusza olyan sugárzó volt külsőleg is, hogy minden mást árnyékba borított (1979 Gyergyai Albert 9202006, 53).

4a. ’rossz hangulat, ború, szomorúság, komorság’ ❖ engem az aggódás és a siralom beborított Bús árnyékával (1796 k. Fazekas Mihály 8138013, 47) | ő nem gyanitja e sötét Árnyékot lelkemen. A szomoru Kedvest hamar megunná […]. Könnyelmü jó kedvet kell szinlenem (1865 Szigligeti Ede 8446013, 75) | Míg a gond nem távozik el a szemetekből, addig árnyék borul az én szívemre is… (1966 Sánta Ferenc 9585005, 83).

4b. ’baj, gond, örömöt megrontó rossz’ ❖ Még él az ember, árnyéka, nyomorúsága mindég leszsz (1794 Kovács Pál¹ C2763, 191) | De ez a szép élet sem volt árnyékok nélkül: … voltak meg-megtérő testi fájdalmai (1863 Toldy Ferenc C4180, 94) | ebben az én határtalan boldogságomban igenis meg-megjelent egy árnyék (1902 Gárdonyi Géza C1829, 141).

4c. ’vminek az előnytelen oldala, ill. hátrányos vonása, hátulütője; árnyoldal’ ❖ Lehet az igazat elevenen le-festeni, minden erő-szakkal oda-hordott árnyékok nélkül (1790 Dugonics András C1468, 140) | Még a szabadságnak is megvan [az] árnyéka (1864 Eötvös József C1603, 211) | Jókai úri származású; nem csoda, ha az ő népi alakjai elégedettek, derűsek. Még Gárdonyi falujának sincsenek árnyékai (1943 Juhász Géza¹ 9283001, 6).

4d. ’erkölcsi folt, hiba, bűn’ ❖ Azt hiszi, anyám képesebb volna, mint én, elfogadni oly jótéteményeket, melyek önnek egy hazugság árnyékába kerülnének? (1863 Greguss Ágost ford.–Sand C1916, 136) | Ha a nőkhöz némi árnyék nem hatolna, A föld nem föld, hanem mennyország volna (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 347) | Az író sok fényes tulajdonsága […] nincsen árnyék nélkül (1934 Pintér Jenő CD44).

4e. ’〈kimerültségtől, bánattól stb.〉 sötétebb folt, karika a szem alatt v. körül’ ❖ [kismama] szép rózsás arca lefogyott s kedves, szelid szeme körül árnyékok támadtak (1890 k. Szalay Fruzina 8418015, 14) | szeme környékén a bú kékes árnyéka (1907 Gárdonyi Géza C5321, 158) | előrehajolt s aggódva vizsgálta a sötét árnyékokat a szeme alatt. Hiába, nem volt gyerek már (1911 Tóth Wanda CD10) | [Aranka] arca megviselt, szeme alatt árnyékok mutatják, hogy nem sokat alhatott éjszaka (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 548).

5. (irod) ’árny, árnyalak, szellem, kísértet²’ ❖ Árnyék jár krltem; érte gytrettetem (1772 Bessenyei György¹ C1076, 96) | mit kisirteſz, Meg-hólt férjem árnyéka? (1792 Szalkay Antal ford.–Blumauer 7306001, 124) | [Merkur] az alvilág árnyékit már a mélybül Előidézte (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164003, 80) | haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék! (1935 József Attila 9282129, 277) | Démonok, ártó szellemek csatlakoznak az ember árnyékához, ahogy távozik a világból (1940 Scheiber Sándor ford. [!] 9588001, 231).

6. (birtokszóként) (vál) ’vkinek, vminek halvány, gyenge mása, ill. vkinek, vminek az eredeti mivoltára alig hasonlító alakja’ ❖ ſokan vagynak, kiknek az idegen nyelvek tudásában én, ki midn ezen munkámhoz fogtam, hazámnak határán kivl még nem-is léptem volt, árnyéka ſem lehetnék (1774 Báróczi Sándor 7031007, [X]) | Minékünk a szabadság Árnyéka nem kell, Maga a szabadság kell minékünk, Teljes szabadság minden áron! (1848 Petőfi Sándor 8366349, 46) | Csak árnyéka egykori önmagának (1973 Balla László 1010012, 115).

6a. (birtokszóként) ’vminek a legcsekélyebb foka, mértéke’ ❖ A’ vétkeknek már minden nyomai benne vagynak, ’s az erkltsi tudományok’ ’s virtusoknak még tsak árnyékát ſem látta (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193002, 85) | róla [ti. a vádlottról] a’ gyanunak még árnyéka is letörültetvén, előbbi szenyetlen és becsületes állását a’ társaságban egészen visszanyeri (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 94) | [a test] félig zsákba van varrva, nem torz és árnyéka sincs rajta a halálos kínok nyomainak (1937 Kassák Lajos 9314013, 63) | Olyan arcot vágott, hogy a gúnyolódásnak még az árnyéka se férhessen hozzá (1969 Csurka István 9096005, 201).

6b. ’múlékony dolog, tünékeny jelenség, (csalóka) látszat’ ❖ gazdaság, titulus, tiſztelet, Ditsség, fényesség, nagy hír, név, tekíntet, Melylyekkel az ember környl vétettetett, Tsak füst, múló árnyék, melyly hamar enyéſzhet (1782 Révai Miklós 7283009, 85) | kéj, gyönyör csak köd, csak árnyék A földi harczban itt (1881 Hegedűs István C2048, 127) | sehol sincs másutt igazi élet, mint ahol a halál pengeti kaszáját soha nem látott aratásra. Minden más csak látszat és árnyék (1914 Schöpflin Aladár CD10) | életünk csak árnyék a földön (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

6c. ’vminek az előjele, előrevetülése’ ❖ Nem volt akkor jó jel a’ nagy égen, Nem világolt hajnal’ csillaga. De setétlő gyilkos táborával, ’S a’ halálnak undok árnyékával Bűnös éjfél nyomta a’ napot (1825 Vörösmarty Mihály 8524159, 285) | Itt sem volt még a veszély, csak az árnyéka (1912 Móricz Zsigmond C3211, 119) | A háború árnyéka borult mindenre, baljós közelsége azt sugallta, hogy sietni kell, élvezni az életet (1992 Pálfalvi Lajos ford.–Gombrowicz 2016027, 413).

6d. ’vminek, es. vkinek a (rossz) emléke, (kellemetlen) hatása’ ❖ Emlékezet! te is gyötörsz: Az elveszett napok’ Árnyéka reszket képeden (1823 Vörösmarty Mihály 8524141, 262) | Náluk az egész házon rajta volt nagytata árnyéka (1956 Németh László² 2005002, 14) | [Kossuth] a helyszínen kénytelen volt belátni, hogy Dembinski mögött csak saját kudarcának árnyéka áll; Görgei mögött viszont az egész tisztikar (1995 Hermann Róbert CD17).

Ö: fél~, szél~.

UB: -tűrő.

ÖE: ~adó, ~alak, ~folt, ~föld, ~fű, ~hal, ~játék, ~király, ~színház, ~vonás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

árnyék főnév 3A8
1. (átv is)
megvilágított térben a fényt elfogó test mögött látható sötétebb folt, felület
Egy Szarvas, ivása között egy tiszta patakbul, sokáig a vizbe ütközött arnyékában hivalkodik
(1777 Németh Antal¹ ford.Aiszóposz)
kisérteties árnyékot
(1855 e. Obernyik Károly)
Dél felé járt az idő, mert az árnyék mindig összébb zsugorodott, s a gyermek is átugorhatta volna, ha tudniillik árnyéka is egyet nem ugrott volna vele
(1857 Boross Mihály)
Az árnyékok egyre nyúltak, egyre tömörebbek lettek. Egyre inkább érzett a virágillat is a kertben, valami kezdődő kis hűssel
(1963 Rónay György)
[az örökkévalósággal való] kapcsolat láncszeme ez a fénykép; mint az idő elmúltával minden felvételre, erre is visszavonhatatlanság árnyéka vetül
(1985 Földényi F. László)
előreveti az árnyékát vmi
〈rendsz. vmely kellemetlen, nemkívánatos eseménynek〉 mutatkoznak az előjelei, bekövetkeztét sejteni lehet
a jövendőnek oly árnyékát látom előrevetve az európai helyzet tükrére, mely azt gyanittatja velem, hogy a szabadságszerető brit nemzet a közelgő események mérlegébe közvéleményének sulyával belenehezedni nemsokára hivatva leend
(1881 Kossuth Lajos)
Már a télen előre vetette árnyékát az árvízveszély. Jelentéktelen patakok hatalmassá duzzadtak a zajlás idején
(1992 Huszár János)
árnyékot vet vkire, vmire
a)
kedvezőtlen színben tüntet fel vkit v. vmit
A’ bill [= törvény, törvényjavaslat] vádat hárít őseinkre ’s Árnyékot vet az előbbi kormányokra
(1832 Jelenkor)
minden oly dolog, mely bár közvetlenül csak egy esetet bélyegez, közvetve visszahat és árnyékot vet az egész nemzetre is
(1864 Magyar Sajtó)
Arra az évre azért van szükség, mert árnyékot vetne a nevemre, ha a feleségem … tőlem mingyárt az egybekelés után elválna
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
[az ukrán Sevcsenko] hagyatékának mélyreható népi radikalizmusa némi árnyékot vethetett volna Puskin szalon-demokratizmusára
(1991 Balla László)
b)
vminek az élvezetét, örömét, szépségét megrontja
egy éktelen Íge Olly árnyékot vet bár melly szép versre gyakorta, Mint egy durva vonás a’ legszebb képre
(1816 Ungvárnémeti Tóth László)
az asszony olyan férjet csalt meg miatta, a ki sorsát semmikép se érdemelte meg, s az árulás, melyet az asszony elkövetett, árnyékot vetett a szerelmükre
(1906 Ambrus Zoltán)
[krónikus betegségnél] a rémült félelem a legderűsebb pillanatokra is árnyékot vet
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
1a. (átv is)
vkinek állandó, elválaszthatatlan kísérője, társa
Én galambom hű árnyéka lészek. Követője minden lépésének
(1845 Petőfi Sándor)
Hat esztendeig voltam istentül, embertül elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom…
(1847 Petőfi Sándor)
Árnyéka vagyok, fenség, s kisérni fogom
(1867 Lévay József ford.Shakespeare)
az öreg Emel ur nem csekély csodálkozására kijelentette, hogy árnyékául szegődik
(1922 e. Gárdonyi Géza)
2.
napsütéstől védett, hűvösebb, árnyas hely
Az erdk kzt-lév tſendes árnyékokba Jártak a’ dán-vadak [!], legelve magokba
(1772 Bessenyei György¹)
[a szárnyék] egyik oldala nyugatnak, másik oldala keletnek néz s ilyformán hol egyik, hol másik oldalán árnyék van, ahol meghüsölhet a gulya
(1898 Tömörkény István)
kimenve a városból Jónás, ül vala szembe, a város ellenébe, napkeletnek, árnyékban, mert egy nagylevelü töknek indái ott fölfutva egy kiszáradt, hőségtől sujtott fára, olyan árnyat tartottak, ernyőt eltikkadt fejére, hogy azalól leshetett Ninivére
(1938 Babits Mihály)
Az árnyékban olasz jelzésű kocsi, hátsó ülésén ledobott laméblúz, mellette loknis műhaj, párnán egy törpe uszkár alszik
(1970 Mészöly Miklós)
2a.
az időjárás viszontagságaitól, kül. széltől védett hely
midn a’ gyenge plántátska ki kel, annak a’ nap hévsége, és a’ szelek’ s id viszontagságai ellen oltalom kell: azért is, legjobb az illyen erdt árnyékba, az az, mentt helyre ültetni
(1828 Cserna János)
Aggastyánok isszák az újbort október harmincadikán hajadonfőtt, rókaluk-langyos présház előtt, szél árnyékában az utolsó darázs zeneszavában
(1968 Illyés Gyula)
2b. (rég)
vmit védő, vminek oltalmat nyújtó, ill. árnyat tartó dolog
midn a héſég kezddött, már akkor olly árnyékot tſináltak a ſzántó fldeknek, hogy a Nap ſúgárjaitúl annyira el-takarták, hogy minden nedvesſégek ki-nem gzölhetett
(1782 Magyar Hírmondó)
meszszeterjedtt büszke Tölgy, Menedéke és árnyéka sok Vándornak
(1814 Kisfaludy Sándor)
Egy gödröt ás árnyék alá, S hivét letészi ott, Mohot virággal hint reá, Rak földet s pázsitot
(1823 Kölcsey Ferenc)
Semmi viz, semmi fa vagy sziklabog nem kinálkozik itt védelemmel és árnyékul
(1834 Fillértár)
2c. (nyj)
(nyitott oldalú) szín, fészer
Árnyék, árnyék-alja, árnyék-szín a neve a kocsiszínnek, félszernek, mindenféle limlomnak való nyitott kamarafélének
(1941 Néprajzi Múzeum Értesítője)
[Jakab] kihúzta a király legnagyobb egész vágás szekerét [= széna, gabona hordására haszn., széles nyomtávú, nagy szekerét] az árnyék alól
(1955 A szegény ember vására)
2d. (/nyj)
Szag nélküli legyen a ház. És ezt legolcsóbban és -sikeresebben azáltal eszközölhetni, ha mind konyha, mind árnyék távol esik
(1837 Széchenyi István)
Jelentéstapadás útján jöttek létre: nyakravaló (kendő), fekvő (beteg), félábas (cipő), árnyík (szék)
(1930 Túri Károly)
2e. (rég)
börtön, fogság
mikor bilintsbe vernék, ’s a’ szekérre kötöznék, hogy Szebenben az árnyékba bé-tennék, érkezik edgy attya-fija
(1786 Magyar Hírmondó)
négyen el fogattattak … a’ tolvajok közzl; mind ollyanok, kik nem most elsször próbállyák az árnyékban való lakást
(1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a levelet Sári Andrással] magával ketté ſzakaſztatták, vele egyik felét tűzbe vetették [!], másikat vele megétették, magát pedig a’ több[i] levél hozókhoz árnyékra tették
(1802 e. Budai Ferenc)
3. (birtokszóként)
vminek, ritk. vkinek védelmező, biztonságot adó, ill. nyomasztó v. fenyegető közelsége
Oh vajha fejemet az hajatlanság és ortzámot az halálnak sárga árnyéka boritaná-el!
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
ne bántsátok azon ártatlanokat kik most Isten árnyékában nyugodtan szunnyadnak
(1852 Jókai Mór)
Volt a hatalmas úr árnyékába sereglett törökség között egy nagysüvegű vándordervis is
(1897 Tóth Béla¹)
akasztófa árnyékában
(1932 Szathmári Sándor)
Hogy mindkét előadás mégis az igazi és meleg siker jegyében áll s hogy a mi kedves remekírónk nem tünt el a nagy angol árnyékában, az elsősorban a rendező érdeme
(1938 Korunk Szava)
Az emberek most is nevetnek a gúnyiratok olvasásakor. Ám a száguldó orosz tankok árnyékában más csengése van a nevetésnek
(1981 Dénes Tibor)
3a. (birtokszóként) (átv is)
vminek a takarása, fedezéke
a félelem mindig a bátorságot taszítja a veszedelem közt előre, hogy magát árnyékába húzhassa
(1778 Bessenyei György¹)
ott ült a jól lefüggönyözött kaszinóban, egy-egy lepedő ujság árnyékában
(1886 Tolnai Lajos)
Kosztja egy fa árnyékában húzódott meg, onnan lesett a szemközti járdára
(1967 Kahána Mózes)
3b.
a nyilvánosságtól elzárt helyzet, visszavonultság, háttér
[Török Lajost] mint Bácót [ti. Roger Bacont], a’ philosophiai Árnyékban kell meglesni
(1805 Kazinczy Ferenc)
Ezek az ünnepeltetések oly férfiúnak szólottak, kinek munkás és gyötrelmes évei majdnem teljesen árnyékban és csöndben folytak le
(1898 Budapesti Szemle)
Tudja, mi, Nyevzorov-grófok közeli rokonságban vagyunk az uralkodócsaláddal. Eddig árnyékban maradtunk
(1955 Wessely László ford.Tolsztoj¹)
4. (átv is)
sötétség, homály
az ijesztő kapun túl Plutó kormos tartományja volna; […] a’ napnak világa tsak akkor jut ide, midőn az utjának felét már hátra hagyá; máskor borzasztó árnyék fedi ezt a’ vad helyet
(1796 Kisfaludy Sándor)
[a sötétkék felhők] elnyelik a fényt és árnyékba borítják a vidéket
(1902 Gozsdu Elek)
[A fordító] a könyv erényeit a fordításban, amennyire lehet, érvényesíti, hibáit árnyékban tartja
(1953 Németh László²)
[a szamár] jött engedelmesen a holdfényre, de akkor meglátta a füle hosszúra nyúlt árnyékát a fehér havon, megvetette lábát, és riadtan visszahátrált az árnyékba
(1986 Gion Nándor)
árnyékba borít vmit
〈vkinek, vminek a hírét, jelentőségét stb.〉 elhomályosítja, elfedi
azt a dicsőséget, hogy a magyar nemzet a középkor alkonyán keleti Európa egyik legnagyobb világtörténeti eseményében játszhatott döntő szerepet, árnyékba borítja a szomorú kép, a mit az ország belállapotai tüntetnek fel
(1904 Nagy képes világtörténet)
Meglehet, hogy megmérhetetlen felfedezések küszöbén állunk s hogy ezek majd árnyékba borítják az eddigi szellemi eredményeket
(1935 P. Berinkey Irma ford.)
szelíd tekintete, bársonyos hangja és főképp géniusza olyan sugárzó volt külsőleg is, hogy minden mást árnyékba borított
(1979 Gyergyai Albert)
4a.
rossz hangulat, ború, szomorúság, komorság
engem az aggódás és a siralom beborított Bús árnyékával
(1796 k. Fazekas Mihály)
ő nem gyanitja e sötét Árnyékot lelkemen. A szomoru Kedvest hamar megunná […]. Könnyelmü jó kedvet kell szinlenem
(1865 Szigligeti Ede)
Míg a gond nem távozik el a szemetekből, addig árnyék borul az én szívemre is…
(1966 Sánta Ferenc)
4b.
baj, gond, örömöt megrontó rossz
Még él az ember, árnyéka, nyomorúsága mindég leszsz
(1794 Kovács Pál¹)
De ez a szép élet sem volt árnyékok nélkül: … voltak meg-megtérő testi fájdalmai
(1863 Toldy Ferenc)
ebben az én határtalan boldogságomban igenis meg-megjelent egy árnyék
(1902 Gárdonyi Géza)
4c.
vminek az előnytelen oldala, ill. hátrányos vonása, hátulütője; árnyoldal
Lehet az igazat elevenen le-festeni, minden erő-szakkal oda-hordott árnyékok nélkül
(1790 Dugonics András)
Még a szabadságnak is megvan [az] árnyéka
(1864 Eötvös József)
Jókai úri származású; nem csoda, ha az ő népi alakjai elégedettek, derűsek. Még Gárdonyi falujának sincsenek árnyékai
(1943 Juhász Géza¹)
4d.
erkölcsi folt, hiba, bűn
Azt hiszi, anyám képesebb volna, mint én, elfogadni oly jótéteményeket, melyek önnek egy hazugság árnyékába kerülnének?
(1863 Greguss Ágost ford.Sand)
Ha a nőkhöz némi árnyék nem hatolna, A föld nem föld, hanem mennyország volna
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
Az író sok fényes tulajdonsága […] nincsen árnyék nélkül
(1934 Pintér Jenő)
4e.
〈kimerültségtől, bánattól stb.〉 sötétebb folt, karika a szem alatt v. körül
[kismama] szép rózsás arca lefogyott s kedves, szelid szeme körül árnyékok támadtak
(1890 k. Szalay Fruzina)
szeme környékén a bú kékes árnyéka
(1907 Gárdonyi Géza)
előrehajolt s aggódva vizsgálta a sötét árnyékokat a szeme alatt. Hiába, nem volt gyerek már
(1911 Tóth Wanda)
[Aranka] arca megviselt, szeme alatt árnyékok mutatják, hogy nem sokat alhatott éjszaka
(1974 Galgóczi Erzsébet)
5. (irod)
Árnyék jár krltem; érte gytrettetem
(1772 Bessenyei György¹)
mit kisirteſz, Meg-hólt férjem árnyéka?
(1792 Szalkay Antal ford.Blumauer)
[Merkur] az alvilág árnyékit már a mélybül Előidézte
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék!
(1935 József Attila)
Démonok, ártó szellemek csatlakoznak az ember árnyékához, ahogy távozik a világból
(1940 Scheiber Sándor ford.)
6. (birtokszóként) (vál)
vkinek, vminek halvány, gyenge mása, ill. vkinek, vminek az eredeti mivoltára alig hasonlító alakja
ſokan vagynak, kiknek az idegen nyelvek tudásában én, ki midn ezen munkámhoz fogtam, hazámnak határán kivl még nem-is léptem volt, árnyéka ſem lehetnék
(1774 Báróczi Sándor)
Minékünk a szabadság Árnyéka nem kell, Maga a szabadság kell minékünk, Teljes szabadság minden áron!
(1848 Petőfi Sándor)
Csak árnyéka egykori önmagának
(1973 Balla László)
6a. (birtokszóként)
vminek a legcsekélyebb foka, mértéke
A’ vétkeknek már minden nyomai benne vagynak, ’s az erkltsi tudományok’ ’s virtusoknak még tsak árnyékát ſem látta
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
róla [ti. a vádlottról] a’ gyanunak még árnyéka is letörültetvén, előbbi szenyetlen és becsületes állását a’ társaságban egészen visszanyeri
(1844 Tóth Lőrinc)
[a test] félig zsákba van varrva, nem torz és árnyéka sincs rajta a halálos kínok nyomainak
(1937 Kassák Lajos)
Olyan arcot vágott, hogy a gúnyolódásnak még az árnyéka se férhessen hozzá
(1969 Csurka István)
6b.
múlékony dolog, tünékeny jelenség, (csalóka) látszat
gazdaság, titulus, tiſztelet, Ditsség, fényesség, nagy hír, név, tekíntet, Melylyekkel az ember környl vétettetett, Tsak füst, múló árnyék, melyly hamar enyéſzhet
(1782 Révai Miklós)
kéj, gyönyör csak köd, csak árnyék A földi harczban itt
(1881 Hegedűs István)
sehol sincs másutt igazi élet, mint ahol a halál pengeti kaszáját soha nem látott aratásra. Minden más csak látszat és árnyék
(1914 Schöpflin Aladár)
életünk csak árnyék a földön
(1995 Protestáns Biblia ford.)
6c.
vminek az előjele, előrevetülése
Nem volt akkor jó jel a’ nagy égen, Nem világolt hajnal’ csillaga. De setétlő gyilkos táborával, ’S a’ halálnak undok árnyékával Bűnös éjfél nyomta a’ napot
(1825 Vörösmarty Mihály)
Itt sem volt még a veszély, csak az árnyéka
(1912 Móricz Zsigmond)
A háború árnyéka borult mindenre, baljós közelsége azt sugallta, hogy sietni kell, élvezni az életet
(1992 Pálfalvi Lajos ford.Gombrowicz)
6d.
vminek, es. vkinek a (rossz) emléke, (kellemetlen) hatása
Emlékezet! te is gyötörsz: Az elveszett napok’ Árnyéka reszket képeden
(1823 Vörösmarty Mihály)
Náluk az egész házon rajta volt nagytata árnyéka
(1956 Németh László²)
[Kossuth] a helyszínen kénytelen volt belátni, hogy Dembinski mögött csak saját kudarcának árnyéka áll; Görgei mögött viszont az egész tisztikar
(1995 Hermann Róbert)
UB: -tűrő
ÖE: árnyékadó, árnyékalak, árnyékfolt, árnyékföld, árnyékfű, árnyékhal, árnyékjáték, árnyékkirály, árnyékszínház, árnyékvonás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások