éhség fn 3B8 

1. ’az az állapot, hogy vki, vmi éhes v. éhezik, ill. ennek következtében fellépő testi érzet v. evési vágy’ ❖ kérte öket, hogy enni, és inni néki adnának, minthogy máskép bádjadsága, és erötlensége miátt tovább nem ſzólhatna, melly kérésére a’ Kapitány azonnal minden ſzükségeseket néki adatott, a’ kinek jó voltából éhségét, és ſzomjúságát alkalmasint le-tsendesitette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 207) | [A farkas] mindeniket megtámodja házi állataink közül, még a’ bikát is; ereje nagy van és nagyobb a’ bátorságánál. Néha döggel él; éhségében földet, nádot stb. is eszik (1834 Garasos Tár 8625001, 71) | Apám az éhség fáj, adj kenyeret, Vagy csak mutasd meg, az is jólesik (1848 Petőfi Sándor 8366401, 109) | gyötrő éhségemet valamivel elcsillapítám (1885 Görgey István 8160006, 608) | Hirtelen rátört az éhség. Puliszkáját kihántotta az alsóruhák közül. Nesztelenül rágta kesernyés, vizenyős eleségét (1941 Nagy István⁴ 9471006, 146) | Az első három héten sokat szenvedtem az éhségtől. Néha úgy kínzott, hogy éjszaka nem bírtam aludni, fel-felriadtam, és ételről képzelődtem (1968 Déry Tibor 9107013, 425) | éhségtől elpusztult lovakból (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’éhínség’ ❖ [Isten] látá, a’ gyujtó menyköveket, a’ puſztitó árvizeket, gyúlladáſokat, az oſtorozó peſtiſt, háborút, éhséget, nyavalyákat (1777 Molnár János C3195, 111) | 1817-ben Erdélyben éhség volt, nem ujság egyébiránt! – a gabona ára annyira felszökkent, még pedig többnyire számitó speculánsok révén, hogy 60–80 forint volt egy köböl gabona (1865 e. Jósika Miklós 8212024, 47) | [A vadon élő ún. tülkösszarvúaknak] az emberen kívül sok más ellenségük is van, de valamennyi ellenségük együttvéve sem korlátozza oly erősen szaporodásukat, mint az éhség, nélkülözés s ezek nyomában járó pusztító járványok (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A zsidó háború idején] legtöbbet talán a főváros szenvedett, amelyet bekerítettek, és ostrom alá vettek, s ahol az éhség és betegség is pusztított (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 20).

2. ’mohó, sóvárgó (testi, fizikai) vágy, kívánás’ ❖ Új éhsége támad telhetlenségének (1774 Dugonics András C1484, 151) | azok, kik az aranynak szent éhségétl emésztdnek, talám igen is sokra fogják betslleni [az aranycsinálásról szóló írást] (1809 e. Báróczi Sándor 7031012, 8) | Én is kerestem, de mégis csak ő találta meg leginkább az alkalmat a csókolódzásra. Egy cuppanás, ez volt az egész nap egyetlen eseménye, az erős, nyugtalanító, tüzes éhségnek (1899 Bródy Sándor 8068001, 80) | Szellemi éhségem kielégíthetetlen volt. Az iskolában megismertem a betűt s attól kezdve úgy éreztem, a betűben van az igazság, amire én olyan nagyon áhítoztam (1940 Veres Péter 9771020, 12) | [a vállalati rendszer] a növekedési hajszában és beruházási éhsége révén az erőforrások minél szélesebb körének megszerzésében érdekelt (1989 Lengyel László 1093001, 27).

Ö: farkas~; az -éhség címszó alatt: föld~, információ~, nikotin~, profit~, szenzáció~, szeretet~.

ÖU: pénz~.

ÖE: ~menet.

Vö. CzF. ehség, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-éhség (utótagként) (pejor is)

’〈vmely dolognak〉 a mohó, sóvárgó vágya, kívánása’ ❖ ‖ földéhség fn 3B8 | a svábok azelőtt könnyü szerrel kielégíthették földéhségüket gazdaságilag kiskoru szerb és román szomszédjaik rovására (1902 Budapesti Hírlap máj. 29. C4690, 1) | Hogy a parasztságot nem annyira az úrbéri rendszer nyomta, mint inkább az az ellen elkövetett visszaélések és a jogorvoslásnak a nagyurakkal szemben teljességgel kilátástalan volta, erre bizonyíték, hogy kisnemesek ellen egyáltalában nem léptek fel panaszokkal, sőt földosztási szándéknak, de még földéhségnek sincs nyoma sem (1931 Szekfű Gyula CD42) | A magyarországi kivándorlók 75%-a teljesen nincstelen vagy pár hold földdel bíró mezőgazdasági munkás volt. Ezt az 1 millió agrárproletárt – még a hivatalos közegek is kénytelenek voltak megállapítani – földéhsége és nagy nyomorúsága hajtotta ki Amerikába (1938 Kovács Imre 9360002, 70) | A martonvásáriak földéhségét csillapítandó, az uradalom 1921-ben átengedett hatvan holdat haszonbérbe […], további negyven holdat pedig részesművelésre (2000 Hornyák Mária CD36) ‖ információéhség fn 3B8 | [a három sportrovatvezető] nem érezte az olvasók különös mérvü információéhségét, mert nem kapott olyan leveleket, amelyek több tájékoztatást sürgettek volna (1985 Jakab Zoltán 1070002, 57) | Külön olvasói kasztot képviselnek a számítógép- és Internet-megszállottak, akik kielégíthetetlen és gyógyíthatatlan információéhségben szenvednek (1996 Figyelő CD2601) | Közismert a bulvársajtó fokozott, szenzációhajhász információéhsége (1998 Országgyűlési Napló CD62) ‖ nikotinéhség fn 3B8 | azzal álltattam magamat: […] le tudok mondani a dohányzásról. Mikor azután jelentkezni kezdett bennem az úgynevezett nikotinéhség, […] elhatároztam, hogy egy kis ideig még állom a sarat (1936 Budapesti Hírlap dec. 16. C4724, 5) | Minden dohányos ismeri az ébredést követő nikotinéhséget és az első slukk „jótékony”, szinte kéjes hatását (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ profitéhség fn 3B8 | [a bank] nagy profitéhségében egyszerüen kivándorolt az országból, […] és idegen részvényekre, értékpapirokra vetette magát (1911 Pogány József 9535002, 21) | az üzemanyag-forgalmazó társaságok féktelen profitéhsége (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ szenzációéhség fn 3B8 | Teleki Pál a szenzációéhség ellen (1925 Budapesti Hírlap dec. 1. C4713, 3) | Remélem, fenti álhírek teljesen kielégítik az olvasó szenzációéhségét (1967 Örkény István 9500026, 141) | a sajtó csillapíthatatlan szenzációéhsége odavezet, hogy tények helyett pletykák és feltételezések, tájékoztatás helyett a véleménybefolyásolás válik vezérmotívummá (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ szeretetéhség fn 3B8 | Egy-egy pártfogót, támogatót is majd mindig talál [ti. József Attila], nemcsak nagy tehetsége, hanem vonzó lénye, gyermekiességének, szeretetéhségének kihangsúlyozása révén (1940 József Jolán C2453, 357) | az otthonról hozott érzelmi bizonytalanság és a túldédelgetés egyaránt kiválthat erős szeretetéhséget (1997 PedagógiaiLex. C6811, 134).