ért¹ ige 4b3 

1. ts ’〈szót, beszédet, ill. beszélőt〉 pontosan, tisztán, felfoghatóan hall vki’ ❖ Ágistrat. Magyarázd Télónis férjednek titkodat, Ah haragos Egek! Kleombrotes, Télóniſnak. Hadd értſem ſzavadat (1772 Bessenyei György¹ C1076, 87) | Egy beszéljen hát, hiszen ily zajban saját szavatokat sem értitek (1861 Zlinszky István C4581, 95) | Számolok (kiált a hang) 1… 2… 3… 4… 5… Ha 6 óra 10 percig nem jövünk össze, úgy 300 méteren találkozunk… zavar van… nem értelek… Halló… Pista… végre… értelek… helyes… jó, azt lehet… (1929 Nemzeti Sport jan. 9. C7153, 12) | Amikor sikerült ráállni a megfelelő sávra, tisztán érthető volt a bombázni induló pilóták beszélgetése (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (határozói bővítménnyel) ’félrehall(va félreértelmez) vmit vki’ ❖ Mondám: botsásson meg  is; ha vétettem, […] Frantzia ſzavait hogy balúl értettem, E’ nyelvet nem tudván azzal nem véthettem (1788 Gvadányi József C1936, 56) | Nemrég kezdettek elöl az homlokra sokan vendéghajakat is kötözni, mely holmi felkondorított részekből áll, és snekli, vukli, bukli neve vagyon, ki mint érti a német szót (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 68) | – Ó, az én történetem hosszú, kacskaringós és tarka. – Hát a farka csakugyan hosszú és kacskaringós – mondotta Évike, aki ezt a szót, hogy tarka, úgy értette, hogy farka (1936 Kosztolányi Dezső ford.–Carroll 9359190, 27) | [tévesen] megjelent több megyei lapban az, hogy az adatvédelmi biztos az informális jogok érvényesüléséről beszélt […]. Az történt, hogy az újságíró az információs jogot informálisnak értette (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1b. (rég) ’〈információt, hírt〉 megtud, hall (vhonnan, vkitől v. vkiről, vmiről) vki’ ❖ Angyaltól értetted, Nagy rmmel vetted Az Úr’ teſteslését (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 110) | Mioltától fogva nem értettél rollok semmit is? (1791 Aranka György ford.–Fenouillot C0637, 64) | Kassa Városáról ſzomorúan értettük, hogy nagy réſze el-égett Sept. 13, 14, és 13-dik napjain (1793 Magyar Hírmondó C5811, 451) | Épen délutáni 4 órakor értjük, hogy a’ 9 hajónyi sereg már elvitorlázott Madeira felé (1832 Jelenkor C0223, 216).

1c. (hat ragozású igealak tárgy n.) (rég v. nyj) ’〈annak kif-ére, hogy vki értesül vmiről〉’ ❖ Mind a’ 2 Magyar Hazából jött Levelekbl úgy értjük, hogy azon rend-kivül való hideg után közönségeſen minden follyó-vizek meg-áradván, ſok helységeket vízzel öntöttenek-bé (1789 Magyar Kurír C0315, 148) | A’ Kémek által ugy értettük Vidinbl, hogy […] egy Török hajó, mely a’ mi ágyuinkhoz 900 lépésnyire közelitett vala, kereſztül lövetvén, a’ viz fenekére merittetett (1790 Magyar Kurír C0316, 201) | Ugy értjük Bétsben, hogy az idén Füreden igen ſok Magyar Uraságok jöttenek öſzve a’ ſavanyó vizzel való élésre (1791 Magyar Kurír C0318, 945) | A’ mint értjük, hol az árvizek nem jártak, a’ tavaszi vetések általjában szépek (1830 Hazai és Külföldi Tudósítások C8281, [1]) | Ugy ⁱértëttem tülö [= tőle] pintëkë^m Pápáro akar mënnyi (1906 Horváth Endre C6345, 92).

2. ts ’〈szót, beszédet stb. v. abból vmennyit〉 jelentéstartalmát felfogva, ill. 〈beszélőt〉 így megért’ ❖ Gibraltárban egynehány hónapig tartózkodván, [a kereskedő] törte az Ánglus nyelvet, de úgy hogy érthettük egymáſt (1802 Molnár János 7445028, 96) | Körültekint Ágnes asszony, Meggyőződni ép eszérül; Hallja a hangot, érti a szót, S míg azt érti: „meg nem őrül.” (1853 Arany János 8014059, 214) | hiába szabadkozik, hogy ő egy szót sem ért franciául, mert ő olasz (1872 Jókai Mór CD18) | Hogyan lehet ez: magyarul van írva, a betűket ismerem, a szavakat értem, egyes mondatokat is, az egészből pedig mégsem értek semmit? (1956 Kádár János 2051060, 45) | nem hall, nem beszél, a mutogatást se nagyon érti (1993 Népszabadság ápr. 22. C7843, 26) | Mindig dühített, ha valaki azt mondta egy előadás után, csodálatos volt, amit mondtál, biztos nagyon okos, mert egy kukkot sem értettem belőle (2001 Természet Világa CD50).

2a. ts ’〈kül. kijelentést, kérést, felszólítást nyomatékosító kérdésként, ill. arra adott válaszként v. visszajelzésként:〉 tudomásul vesz, önmagára, viselkedésére nézve elfogad vmit vki’ ❖ Én pedig azt mondom, értsed beszédemet: Hogyha akarsz élni boldogabb idket, Kérjed buzgón ’s gyorsan az Égi Felséget, Küldjön e’ világnak Jó Fejedelmeket (1772 Orczy Lőrinc C0794, [9]) | Anya.: A’ ládátskát hagyd itt az aſztalon, ’s fel ne nyisd addig, mig a’ Nevel aſzſzony haza nem j. Érted-e Juliska? Juliska.: Oh igen is értem édes anyám (1805 Kis János¹ ford. 8240034, 77) | Most hagyjon magamra, s jöjjön vissza két óra múlva, pontban két óra múlva, érti? Akkor meglássuk, hogy mit lehet önért tenni (1862 Jókai Mór CD18) | Idehallgasson. Én segíteni akarok magán, de magának azt kell tennie, amit én mondok és ha nem azt teszi, akkor megérdemli a sorsát, vagyis, hogy kidobják és egy vasat ne adjanak magának. Tetszik érteni? (1941 Békeffi László 9038001, 16) | – Ez titok, Marci, sem a Ricsiék, sem senki nem tudhatja meg – mondta, és Marci bólintott, hogy érti (2005 Bódis Kriszta 3148002, 788).

2b. tn (-ra/-re v. -ról/-ről ragos határozóval) (rég) ’〈ember, állat névre, megszólításra〉 hallgat, odafigyel, ill. 〈állat vezényszóra〉 szót fogadva, engedelmeskedve reagál’ ❖ [A madarak] szavamról jól értenek (1844 e. Kisfaludy Sándor C2696, 27) | [”]Menj, mutass meg mindent a követnek, Kádas!” Nagy kopasz ember volt, hajlott férfikorban, Ki e névröl értett s elvezetett sorban Megmutatva mindent (1848 Arany János C0649, 18) | A szekérkék elé két szelid jóképü jámbor ökörke volt befogva, melyeknek se cselő, se hajsz nem kellett, egyszerüen a brregetésre értettek; a brr-re hajszra, a brr-brr-re pedig cselőre tértek ki (1878 Abonyi Lajos C0500, 83) | Elveszett egy kicsiny, fehér selyempincs. A Panzerl névre ért (1891 Pesti Hírlap aug. 1. C5639, 16) | Bár Barnabás a becsületes nevem, de Bubóra jobban értek (1897 Krúdy Gyula C2846, 145).

2c. ts (msz-szerűen) ’〈fölérendelt helyzetű beszélő, kül. feljebbvaló parancsára adott szolgálatkész válaszként〉’ ❖ Boros: Ha [az íródeák] lerakodott, jőjön be; mondd neki. Inas: Értem, Uram (1819 Vörösmarty Mihály 8524389, 34) | – Ezt az urat elvezeted a szőlőbe, s ott hagyod a présházban. Aztán haza jösz rögtön. – Igenis, értem (1899 Rákosi Viktor 8387004, 220) | Kovács ur! Vigye, kérem, innen ezt a lomot! …Értem! Értem, méltóságos asszonyom! Bocsánatot kérek (1931 Pesti Hírlap jún. 12. C5679, 4) | [Breznay:] Ide is, még egy üveggel! Pincér: Értettem (1971 Karinthy Ferenc C6888, 1534) | – Kajcsos! Nézzék meg, mi van a karjával, aztán rendeződjenek be a sorba, maga pedig jelentsen. – Értettem, őrvezető elvtárs! – felelte Kajcsos honvéd (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 591).

2d. ts ’〈(fölérendelt helyzetű) beszélő részéről vmely indulatos(, fenyegető) kijelentésnek, utasításnak ellentmondást, vitát hárító lezárásaként〉’ ❖ én határozott Választ kivánok; vagy jön, vagy mi többé Nem látjuk egymást; érti? nem soha! (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 187) | – Legalább ne hazudna! Mondaná meg, nem akar kisegíteni, de mit hazudik? Tartsa meg a rongyos pénzit, kell a kutyának! Érti? (1912 Földi Mihály CD10) | De kettőnk közt többé nincs helye hazudozásnak. Értjük egymást? (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 41) | Ez repülőgép, nem kocsma! […] Hé, maga ott, ne húzza le a fejét; igen, igen, maga, kis külkereskedő simlis disznó, ha nem kapcsolja be magát rögtön, akkora frászt kap […] hogy a fal adja a másikat, értettük? (1979 Kornis Mihály 1082001, 11) | Most pedig le tetszik hajolni, és a miniszter bácsi előveszi a nádpálcáját, s huszonötöt ver arra a lottyadt kis fenekére kiskegyednek. Értve vagyok? (1999 Magyar Hírlap CD09).

2e. ts ’〈diskurzusszervező elemként furcsa, váratlan v. hitetlenkedést kiváltó kijelentés megerősítésére választ nem váró kérdésként, ill. a figyelem fenntartására〉’ ❖ De mi lesz aztán abból, ha a’ színpad’ emberei helyett, majd mi, állásunkat jól betöltő nézők, készülünk – tetszik érteni? – majd csak készülünk a’ szinházba, de nem megyünk a’ készületeket megnézni (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 36) | Megint egy uj nőegylet! Tetszik érteni. Itt, már mint Budapesten még egy uj nő-egylet (1881 Pesti Hírlap jan. 23. C5629, 4) | A szeretet az, érti, a legigazabb szeretet az, a mi elkerget gyakorta a családom köréből (1902 Wallesz Jenő 9785001, 10) | nagy nehezen felállítottuk a halott kengurut, nekitámasztottuk a dzsipnek, és feladtuk rá az én dzsekimet. Érted, a hecc kedvéért (2002 Népszabadság febr. 9. C7850, 33) | Na de jön az EU. Sanyikám! Érted. Már beadtam az állampolgárságira. Világútlevél! Érted. Körülutazhatom a világot (2009 Horváth Sándor³ 3244001, 73).

3. tn (határozói bővítménnyel, tárgyragos határozóval is) ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely (idegen) nyelvet ismer annyira, hogy a hallottak, olvasottak értelmét felfogja〉’ ❖ a’ más idegen nyelven nem ért Aſzſzonyságok, alig egy két ſzép könyvet tanálhatnak magyar nyelven, mellyel magokat olykor olykor mulathaſsák (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XI]) | igen jól ért, de még rosszul beszél magyarul, azonban nagyon tanul (1842 Sárosi Gyula 8404082, 393) | [Horn Payne] már utazott hazánkban s ért is egy kicsit magyarúl (1874 Fővárosi Lapok C8090, 934) | nemrégiben is egy franciának, mert a nyelvén nem értettem, kézzel-lábbal kellett magyaráznom, amikor egy szentistváni körmenetet végig nézett, hogy azok a falusiak, akik mindjárt a papok után mennek, nem a mieink, nem a magyarok, hanem a környéki németek (1940 Veres Péter 9771020, 34) | A nyelv elemeinek, eljárásainak, normáinak az a készlete, amely az adott nyelven értő és beszélő egyes ember tudatában elraktározódik, és amely a mindenkori beszéd (és ennek rögzítő jelrendszere, az írás) produkciójában és megértésében, tehát a nyelv konkrét használatakor működik, a nyelvtudás vagy nyelvi kompetencia (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3a. ts ’〈(idegen) nyelvet〉 a megértéséhez, az azon elhangzó v. írt szöveg (vmilyen mértékben való) értelmezéséhez szükséges mértékben ismer’ ❖ Törökül beſzélgetet Abdellával, gondolván, hogy Bojárdó azon nyelvet nem érti, de jaj igen-is meg-értette ez (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 247) | [Wolfgang Jaeger] a’ Spanyolt igen fundamentomossan értette, a’ mellyet láthatni az  Spanyol Chrestomathiájából és az ahoz ragaſztott világosításából (1806 e. Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228028, 275) | egy beteg és szerencsétlen oiha élt egyszer, akinek az volt a mániája, hogy tud a bullok-okkal beszélni és érti a nyelvüket (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 71) | elveszítette a hallását, de megbízhatóan olvas szájról, és természetesen érti a jelnyelvet is (2009 Népszabadság szept. 30. C7857, 5) | [Szabolcs] az angol nyelvvizsgát nem tudta megszerezni. Hiába érti a nyelvet és fordít jól, a vizsgán fogalmazni kell, és szituációt értelmezni, az pedig magyarul is nehezére esik (2010 Magyar Narancs 3220003, 27).

4. ts ’〈értetlenkedés jelölésére is: annak kif-ére, hogy (vmiből következtetve) tisztába jön, ill. tisztában van vmely dologgal, jelenséggel, annak mivoltával, okával, jelentőségével stb. vki〉’ ❖ Trvényét értitek a’ díts Egeknek; Még ſints zabolája dhſſégeteknek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 45) | A villám természetét értvén, belátjátok, hogy az elől elugrani lehetetlen (1843 Tarczy Lajos 8464005, 202) | – Elámultam, mikor Marci kitüntetését olvastam! Nem értem! Miért kapta? (1884 Gozsdu Elek 8159001, 70) | Sem Batthyányt, sem a 48-at nem érti a mai nemzedék (1910 Halász Imre CD10) | A fene érti az egészet. Soha életemben nem szerettem a verekedést. De ha rám támadnak, védem magam a végsőkig (1969 Fejes Endre 9139002, 175) | egymásra néztünk másodpercekig szótlanul, értettük egymás tekintetéből, a rémület cikázó visszfényéből, hogy itt van, itt vannak, el se mentek, itt vannak újra [az orosz tankok] (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 28) | A globalizációról már könyvtárnyi tanulmány született […]. Lényegét mégsem értjük pontosan (2007 Palánkai Tibor 3225001, 212).

4a. (tréfát, viccet, heccet tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy érintettként vmely élcelődő tréfát, viccet nem vesz rossz néven vki〉’ ❖ De nem ſzép ám, mindent olly nagyon fel-venni! A’ ki tréfál, annak tréfát kell érteni! (1788 Szentjóbi Szabó László ford.–Gellert 7320011, 124) | [Adél] a régi jólelkü, szives leánynak mutatkozott, a ki érti a tréfát, ha nem megy tul a határon (1888 Pesti Hírlap aug. 31. C5636, 13) | Nem értette a tréfát, – mindjárt zokon vett mindent (1909 Hatvany Lajos CD10) | – Legalább mérgelődjél, öreg! – kiabáltak neki megkönnyebbülten, ragyogó arccal a többiek, látva, hogy érti a heccet (1972 Népszava szept. 24. C7437, 9) | viccelődsz, mikor mindenki a pokolba kíván, de te magad aztán nem érted ám a viccet (1988 Népszabadság ápr. 16. C7838, 14).

4b. (ható képzős folyamatos mn-i alakban, kül. magától határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy vmi nem igényel magyarázatot, magától értetődik, nyilvánvaló〉’ ❖ A teremtésnek egész kerületibe két dolog van, mellyet tanitunk, nagyság, és kitsinség. Ezeket testbe gondolván, mi módon tészed öket magokba érthetökké? (1779 Bessenyei György¹ 7044006, 331) | Hogy pedig a’ köszépszerüség vagy épen hitványul vitt dolog valóban nevetségessé tenne bennünket, önként érthető (1830 Némethy József ford. 8333008, 160) | azon rendelkezés is, hogy ez osztályhoz „ahhoz értők neveztessenek ki” mint felesleges és önmagától érthető, kihagyassék (1844 Pesti Hírlap CD61) | A téli évszak alatt hirneves tudósok tartanak felolvasásokat, valamint magától érthetőleg tánczmulatságokban sincs hiány (1885 Seltmann Lajos 8649001, 244) | Otthon magától érthető, hogy szerettek, itt [ti. az iskolában] meg minden megbecsülést magamnak kellett kivívnom (1929 Marczali Henrik CD10) | – Mi történt? – Leszúrták a férjemet – nevetett fel, lehet, kicsit zavartan. – De hát hol? […] – A kocsmában! – válaszolta magától érthetően, majd hozzátette: – Ahogyan várható volt (2007 Takács Zsuzsa 3306002, 53).

5. ts ’〈értetlenkedés kif-ére is: személyt v. csoportot〉 annak szándékát, viselkedésének okát stb. felfogva (vmely gesztusából, megnyilvánulásából) megért, ill. személyisége, jelleme szempontjából (annyira) ismer(, hogy annak érzés- és gondolatvilágába képes belehelyezkedni) vki’ ❖ csak az értetheti magát mással, a’ ki érti önnön magát (1823 Tudományos Gyűjtemény C5560, 48) | Savojai Jenő azt hallotta magáról elmondatni, ami szívének legmélyebb titka volt: hogy ő, az idegen, ezt a megérthetetlen magyar fajt, melyet annyiszor látott maga mellett és maga ellen küzdeni, jobban érti, mint az maga magát, jobban szereti azt, mint a saját nagyjai (1884 Jókai Mór CD18) | A fene se érti Évát. Hencidától-Boncidáig dáridózik, minden valamirevaló nadrágossal vígasztaltatja magát (1947 Hunyady József 9265001, 12) | Az embert ki ismeri? Ki meri állítani, hogy érti a másikat? (1965 Magyar Nemzet nov. 14. C4802, 12) | Nem értelek muszáj ma okvetlen dönteni? (1989 Kemenes Géfin László 2001005, 19) | Fél szavakból és pillantásokból értettük egymást (2009 Mautner Zsófia 3232001, 146).

5a. • értik egymást a) ’〈annak kif-ére, hogy hasonló gondolkodásuk, érzésviláguk, érdekeik stb. miatt vkik (vmely dologban) összhangban vannak, ill. képesek összhangra, egyetértésre jutni〉’ ❖ Mert mi lehet felségesebb azon hármóniai gondolat-váltogatásnál, mellyre a’ Természetnek különös scénáinál két egymást értő lélek ingereltetik, és melly által a’ homályos ideák megvilágosodnak – az érzemények kifejtődnek? (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 230) | Nekünk mindkettőnknek egyenlően van féltenivalónk, s ha egymást nem értjük, egyikünk vagy másikunk elvesztheti a magáét (1851 Jókai Mór CD18) | De még sem szabad őket [ti. a futuristákat], mint betegeket és bolondokat egyszerűen félretenni. Sokan vannak és értik egymást (1912 Balázs Béla CD10) | Sok szakmai kérdésben értjük egymást, hiszen négy évig együtt dolgoztunk a parlament oktatási bizottságában (1998 Magyar Hírlap CD09) b) (kissé rég, szépítő) ’〈annak kif-ére, hogy vkik (titkolt) szerelmi kapcsolatban vannak〉’ ❖ [Gabriela:] Ön persze el van fogulva, de én biztosítom, hogy, ha más szemével nézné önmagát, e más szem azon észleletre hozná önt, hogy Kovács és Aranka – értik egymást! Aladár.: Ah, asszonyom, önnel Aranka jó hirnevéért való aggodalma rémképeket láttat (1872 Toldy István 8482002, 72) | [a kántor észrevette,] hogy a komorna és a rézöntőlegény értik egymást (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 154).

6. ts ’〈általánosabban, tágabban v. hiányosan megfogalmazott kijelentést, fogalmat szűkítő, pontosító v. kiegészítő (tag)mondat állítmányaként annak kif-ére, hogy mire, es. kire gondol vki〉’ ❖ [a szerelemről] azt kel meg mutatni […], hogy azon valoſágos rugo légyen, mely az egéſz világat mozgásba hozza. Nem értem azt a’ buja ſzerelmet, mely köz lévén az oktalan állatokkalis, gyakran az embernek meg aláztatáſára ſzolgál eſzközül; hanem értem azt a’ tiſzta ſzerelmet, mellyet a’ terméſzetnek Alkatoja öntvén az embereknek ſzivekben, még meg nem veſztegetettetett ártatlanſágában (1775 Báróczi Sándor 7031001, [XIV]) | Ollyik Paraſzt egy egéſz mázsát többet is ád el eſztendnként belle: értsed a’ fonatlan ſelyembl (1793 Sándor István 7287021, 162) | György az édesanyját hidegen köszönté, Bár ez a lelkét is majd elébe önté! „Hát a másik hol van?” fanyalogva kérdi. Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti (1846 Arany János 8014001, 105) | Midőn [Misard] dühösen ép az ágyat készült ismét rendbe hozni, Flóra visszatért Doinvilleből. „Szombaton, tizenegy órakor”, mondá. A temetést értette (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536005, 244) | A modern marokkói és aragoni hercegek (a kommentátorok nagy részét értem), annyi raffinériával, éleslátással és szőrszálhasogatással elemezték a Velencei Kalmárt, hogy fényesen bebizonyították a legképtelenebb ellenmondásokat (1914 Ambrus Zoltán 9006005, 17) | Ha kevésnek bizonyult a hely, odatelepedtek a szenvedélyes firmák a billiárdasztal mellé is, kitévén magukat a golyó általi halálnak. (Értem az elefántcsontgolyót, melyet Fluger bátyánk – Szolnok megye bajnoka – messzi kiugrat a dákójával.) (1979 Esterházy Péter 9129002, 317).

6a. ts (felsz módban, egysz 2. sz-ben) ’〈rendsz. a jegyzetben v. a szövegben közbevetőleg megjelenő, szűkítő, pontosító magyarázatot bevezető szóként〉’ ❖ a méltóságos ur menjen a kastélyba, vagy én hurczolkodom ki, – nagyobb igazságért még a levelemet (értsd: szerződés) is kihozom (1857 Vas Gereben 8514010, 8) | [a tulipános ládában vannak az asszony] ágyhuzatjai, kendői (értsd: törülköző), meg a ritkábban eléjáró fehérnemű, a jegyruha (értsd: jegykendő) (1909 Malonyay Dezső CD07) | [Jegyzetben az ébred szó szövegbeli jelentésének magyarázataként:] értsd: ráébred (1957 A magyar jakobinus mozgalom iratai 7033002, 180) | Anyámnak továbbra is magának kell fát csinálni (értsd: erdőben összeszedni a vastagabb ágakat, hazacipelni, felfűrészelni, fölhasogatni) (1983 Balla László 1010018, 116).

6b. ts (-on/-en/-ön ragos v. alatt, régen által nu-s határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy milyen (jelentés)tartalmat tulajdonít vminek vki, vmi〉’ ❖ Minden némü has rágáſt kznſéges névvel kólyikának ſzokták nevezni; de én itt e’ név alatt tſak azt értem, mellynek féſzke a’ gyomorban és bélekben vagyon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 305) | Kérd. Mit értünk a’ világon? Fel. Az eget, földet, ’s a’ mindenható Iſtenen kivöl mindent, a mi ezekben foglaltatik (1782 Molnár János 7232030, 3) | a’ törvény itt a’ biztosítás által nem mást ért, mint a’ 76 §ban érintett szabad ajánlatú biztositást (1846 Pajor István 8345029, 10) | valamely mennyiség 3/5 része alatt azt értjük, hogy azt a mennyiséget 5 egyenlő részre osztottuk és ilyen részt 3-at vettünk (1925 RévaiNagyLex. C5714, 429) | – Milyen [bizalmas] kapcsolatra gondolsz? […] – A képzeletedre bízom, mit szokás bizalmas kapcsolaton érteni (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 104) | [Plehanov] messzemenően hangsúlyozta a történelmi személyiség szerepét a tömegmozgásokkal szemben (tömegmozgás alatt értsd a munkásosztály párt által megszervezett hatalmát) (2005 Gyurkovics Tibor 3130007, 46).

6c. ts (módhatározóval) ’〈annak kif-ére, hogy a közlő hogyan gondol, ill. a befogadó hogyan értelmez vmit〉’ ❖ Hogy könyvem illy fellyül-való iráſt viſel: Faluſi nép oktatáſára irattattott [!] könyv; azt nem kell úgy érteni, mint ha e’ könyvemet minden tſelédes gazdának elkerülhetetlenül ſzükſégeſnek itélném lenni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 13) | El-neveti ö Felsége magát ezen roſzſzúl értett kérdésre tett feleleten, ’s monda: nem ugy értem én, mint kegyelmed gondolja (1789 Magyar Kurír C0315, 301) | Ajánlani fogja szolgálatát? Hogy értsem ezt, tisztelendő úr? (1884 Pálffy Albert C7585, 125) | Philón szerint az Írás számos kijelentése nem szó szerint értendő: ha az Írás pl. helyváltoztatást, mozgást tulajdonít Istennek, ezt képletesen kell fölfognunk, hiszen Isten, testetlen lévén, nem változtathatja helyét (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 68) | [Conford] épp fordítva érti a két mondatpár szerepét: szerinte (1) és (2) az egybefoglalást, (3) és (4) a felosztást írja le (2006 Bene László 3040002, 236).

6d. tn (módhatározóval) (rég) ’vhogyan gondolkozik, vélekedik (vmiről) vki’ ❖ az ö leg-közönségessebb tudományok abban áll, hogy külsöképen sokkal másképen mutassák a’ dolgokat, mint arról belsöképen értenek (1780 Szathmáry Király Miklós ford. C3854, 112) | Doctorok hagymáról nem egy aránt értnek (1789 Fekésházy György C1746, 125) | embertársadnak világi boldogságát illető eszközeihez ne nyúlj csak azért, hogy nem úgy ért, mint te (1804 Bessenyei György¹ C1097, 29) | Hát a’ Prépost Úr mit mond hozzá? nem úgy ért-e, mint én? (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 131).

6e. ts (-ra/-re, ritk. -ként, ill. régen -ról/-ről ragos határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy vmely kijelentésében gondol, utal, ill. azt vonatkoztatja vmire, vkire vki〉’ ❖ [a törvényt] mindazáltal a’ ló-fö Nemessekröl, és darabantokról értvén (1782 e. Cserey Farkas¹ C1290, 82) | A’ neveket bé-fejez ő ſem változik-meg, ha vé, vel, höz ſzótagok ragaſztattnak hozzája. Kővé változni, kőhöz ütöm, kővel hajtani. – Ezt más magánn hangzókról-is kell érteni. F-vé, -vel, -höz; fá-vá, -val, -hoz (1799 Baróti Szabó Dávid 7021033, 11) | A hajófuvarozási szokások 25. §-ában foglalt az az intézkedés, hogy a fuvardij bruttó 100 kgr.-onként értendő, továbbra is érvényben marad (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 11) | a tanítónak előbb az jutott eszébe, vajjon mire értette tegnapelőtt este ez az úr, hogy sajátságos! (1911 Móricz Zsigmond C3220, 197) | [Szűcs Marci] egy szót se szólt az ebéd alatt. Amikor kiürült a tányérja, felállt, és közölte, hogy na, ebből őneki elég volt. Azt gondoltuk, az evésre-ivásra érti, ügyet se vetettünk rá különösebben (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 158) | Sokat veszekednek egymással a pilóták és a szerelők? – gyorsan hozzáteszem – nem magukra értem, hanem úgy általában (1982 Kortárs C6898, 98).

6f. ts ért vmivel (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmire céloz vki vmivel〉’ ❖ Nem értem ezzel azt, hogy (1774 Tudósítás a lenvetésről ford. C1864, 10) | Bárdos. Ha tanácslanom szabad volna, javallnám, hogy távoztasson-el nagysád minden önhitt esztelent magától, illy nemü teremtések diadalmakkal dicsekszenek, mellyeket soha nem nyertek. Halminé. Mit ért ezzel? (1830 Bajza József ford.–Schröder¹ C0728, 140) | mit beszél ez, mit értett vele? (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière C3171, 101).

6g. ts (rég) ’tart, tekint vminek, ill. értelmez, felfog vmiként v. magyaráz, vél vmire vmit vki’ ❖ A’ roſzſzalkodó mindent roſzra ért: az igyenes jó ſzivü ember, mindent jóra magyaráz (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 87) | Miként értette ő és hugom Zsuzsánna a nevelést, arról gr. Lázár Mórné, Erdély egyik legmiveltebb nője, tanuskodik, mint egyszersmind arról is, miként érti ő maga a hazaleányi kötelezettséget, s tud növelni gyermekeket (1865 e. Jósika Miklós 8212018, 49) | Ő ugyan nem tréfának mondta, de jobb, ha annak értik (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 74) | nem tudtam mire érteni hallgatását (1912 Pesti Hírlap júl. 3. C5660, 32) | Lotman a lírai beszédként értett költészet monologikus jellegének bahtyini tételét lingvisztikai aspektusból elfogadja, ám a szöveg szemantikai egységeinek kölcsönviszonyát tekintve felülbírálja azt (2006 Horváth Kornélia 3155002, 185).

7. tn (tárgyragos határozóval is) ért vmihez ’〈annak kif-ére, hogy vmely (szak)területet, dolgot alaposan, jól ismer, ill. abban v. annak (megfelelő) használatában jártas, gyakorlott vki〉’ ❖ Ezen meſterſéges vágásnak modját pedig itt hoſzſzas vólna le irni, úgy hogy a’ ki-ehez nem ért; ebbl meg-tanulhaſſa (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 488) | A vén katona nem ért a czifra szavakhoz (1869 Pesti Napló febr. 23. C8651, melléklet [2]) | Mondhatom, értesz a lovakhoz – jegyzé meg haragosan. – Ezekkel akarsz te előzködni az urak pompás paripáival? (1891 Mikszáth Kálmán 8312262, 122) | Először a nagyszombati veszteség világosította föl [Rákóczit és tanácsadóit], hogy egyikük sem ért a harcztanhoz (1909 Márki Sándor CD55) | Nem értett a zenéhez, csak ritkán s szórakozottan hallgatta, de azt sejtette, hogy ezek a darabok a tökélyt jelentik, olyan csiszoltak és pontosak, mint egy óramű (1918 Kosztolányi Dezső 9359126, 62) | A puskához is szeretnék érteni, a harcos filmeket ha látom, elképzelem mindig, hogy jó volna ott lenni (1956 Pogány Mária 2005025, 97) | képzőművész volt, aki semmit sem értett a pénzhez (2001 Magyar Hírlap CD09).

7a. ts ’〈annak kif-ére, hogy vmely mesterségben v. tevékenységben jártas, gyakorlott vki, annak szokásos v. kívánatos módját ismeri〉’ ❖ [a toronyóra] már egynéhány eſztendktl fogva minden hiba nélkl ſzntelen jár, melly óra mivel általa [ti. az órásmester által] tſináltatott elegend jele lehet, hogy meſterségit jól érti (1782 Instanciák csinálásának módja ford. 7505003, [b2v]) | Kevés id múlva a’ levegben egy Sast veve éſzre. Ah, úgymond magában, be ſzép dolog a’ replés! vajha én-is érteném azt (1791 Sándor István C1526, 63) | [Martineau úr] nagy rhetor, hatásos szónok […], szavai lelkéből szivén jőnek át s érti a módját, hogy azok a hallgató szive gyökereig hassanak (1875 Jakab Elek 8642001, 330) | Fölvenni elsején a gázsit és nem bejárni! Az igen! Azt értik az urak! (1917 Gábor Andor 9163011, 8) | a jónevű orvosról feltételezhettem, hogy érti a dolgát (1938 Baktay Ervin 9018001, 141) | Sokszor itt [ti. az építési telken] találkozik először a „nagy hármas”: a megrendelő, a tervező és a kivitelező. Két utóbbi érti a szakmát, hiszen abból él (1997 Lakáskultúra CD39).

7b. tn ért vkihez, vmihez ’〈annak kif-ére, hogy vki tudja, hogyan kell bánni vkivel, vmivel, ismeri a vele való helyes bánásmódot〉’ ❖ A ki nem ért a lóhoz, ne fogjon az gyeplüt (1887 Borsszem Jankó ápr. 10. C5006, 7) | Keresnie kell a számomra egy asszonycselédet. Fiatalt? Mindegy! – Olyant, hogy értsen a gyermekhez (1908 Kaffka Margit CD10) | [Nikitől] tudtuk meg azt is, hogy Karola nénénk alkalmasint sohasem fog férjhezmenni, mert „gyáva és nem ért a férfiakhoz” (1936 Pesti Napló márc. 22. C8714, 34) | Bocsássanak meg, de önök egyáltalán nem értenek a nőkhöz (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 38) | Nagyon valószínű, hogy hosszú ideig vállalkozó kedvű és az állatokhoz valamelyest értő vakok maguk tanítgatták kutyáikat arra, hogyan vezessék őket (1995 Szinák János–Veress István CD59).

7c. ts érti magát (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy kiismeri magát, jártas vmiben, kül. vmely tevékenységben, mesterségben vki〉’ ❖ Általlyában véve az ide való köznép igen durva, ostoba, félénk […]; koránt sem olly szemes és magát értő, mint a’ mi parasztjaink (1796 Kisfaludy Sándor 8243053, 224) | ha Magyar Könyvet nem vesz, ujjságokat nem járat, nem is olvas, – mivel minek is olvasna? holott, a’ mí Fő, jól érti magát a’ Deákba?! (1820 Tóth Dániel C5527, 60) | ezekből, ki érti magát, könnyen átláthatja, hogy gabona-kereskedésünk jövendője mezőgazdaságunkra uj és gyönyörü korszakot igér (1846 Hetilap CD61) | találkozott egy miskolczi zongoramester […] ki értette magát (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1410, 299) | elhatározta, hogy eladja egyik jobbágy-kocsisát, a legkitűnőbb klárinétost és kertészt, ki a vadászkürtön is érti magát, hogy kisegitse Nátását (1883 Fővárosi Lapok C8099, 250) | Erdélyi intelligens, fínomlelkü urnő házvezetőnőnek vagy anyahelyettesnek ajánlkozik, mindenben kiválóan érti magát, nem annyira fizetésre, mint otthonra vágyik (1910 Pesti Hírlap máj. 15. C5658, 63).

Ö: által~, át~, bele~, egyet~, el~, félre~, hozzá~, ide~, ki~, meg~, oda~.

Fr: nyelv, szó¹, tréfa.

Vö. CzF. ért¹, érthet; ÉrtSz. ért¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. ért¹; SzT. ~, értett, érthet; ÚMTsz. ért¹

ért² (I. 12B II. 2B1) l. érett

érett mn-i ign, mn és fn  ért (kissé rég v. irod)

I. mn-i ign → érik.

II. mn 12B

1. ’érése révén kifejlett alakját, jellemző színét, ízét stb. elnyert v. vmire megfelelővé vált 〈növényi termés(rész), es. más növényi rész〉, ill. olyan 〈növényzet〉, amelynek termése ilyen állapotban van’ ❖ Ftt alma és ſzilva, és minden némü más érett gymltſk, haſznos eledelek, e’ nyavalyában (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 172) | Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 101) | Burgonya jól fejlődik, a korainak gumója már félig-meddig érett (1889 Budapesti Hírlap júl. 7. C4736, 11) | A paszuly zöld hüvelye meg az érett magva jó főzelék (1896 PallasLex. CD02) | kék ég, pipacsok, érett búzatáblák (1922 Krúdy Gyula CD54) | Az érett termés [ti. az ún. durián növényé] sajátosan édeskés, rothadó szagot áraszt (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 596) | [A téli körtéket] zölden, pontosabban tárolásra éretten szedik, és ilyen állapotukban tárolják hónapokig (2010 Szabad Föld nov. 12. C8396, 30).

1a. ’az abban végbemenő vegyi folyamat révén fogyasztásra, ill. felhasználásra (leg)alkalmas(abb) állapotában levő 〈szerves anyag, készítmény〉’ ❖ [a szőlő földjét] jó érett ſzarvas Marha ganéjjal, […] meg-hordatja, ’s meg-trágyáztatja (1780 Prónay Pál 7360002, 50) | Az érett turóból, sóval keménymaggal összegyurva, lesz a’ paraszt sajt (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 59) | a ledöntött tőkére előbb érett föld, erre némi trágya s végül nyersebb föld hányatik (1893 PallasLex. CD02) | midőn például aludt tejet, joghurt-ot, érett sajtot fogyasztunk, jótékony baktériumok millióit visszük be szervezetünkbe (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 17) | Az érett, hároméves bor ízében és illatában még jól felismerhető a szőlő üdesége is (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Ásv) ’régebbi keletkezésű, szerkezetét, összetételét stb. tekintve kialakult állapotában levő 〈kőzet, ásvány〉’ ❖ A K [ti. az azbeszt] magában kétféle, ugymint érett ’s éretlen. Az érettben a Szálak ſzépen elválnak egymástól ’s felfonattathatnak, az éretlenben pedig öſzve ragaſztva találkoznak ’s fel nem fonathatók (1798 Sándor István 7287087, 119) | Magyarország tére alatt tudtomra szinte mindenütt van kőszén, s […] több helyen a Kárpátok tövében oly érett s vegyületlen találkozik, melynél különb sehol sem (1834–1837 Széchenyi István 8429021, 123) | hazánk nem termel annyi érett szenet, mint a mennyit rendes szükséglete megkiván (1906 Budapesti Hírlap dec. 23. C4694, 33) | A törmelékes kifejlődést a felfelé érettebb anyagú, növekvő karbonáttartalmú, andezites vulkáni szintekkel tagolt alsó-devon (?) Révfülöpi aleurolitpala zárja (1997 Magyarország földje CD05).

1c. ’olyan 〈állat v. növény(i rész), növényzet〉, amely növekedése során elérte azt a kort, méretet stb., amelyben vmire, kül. felhasználásra (a leg)alkalmas(abb)’ ❖ [a gazdasági egylet elnöke] felhivja a bortermesztőket, hogy a vidékükben meghonositott minden nemü fajból 10–30 darab érett vesszőt, vagy gyökeres tőt küldjenek be (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Vágósertésként csak valóban késre érett, darabonkint 130 kilón felül levő hizott sertés bocsátható kivitelre (1923 Budapesti Hírlap febr. 14. C4711, 8) | a mai kor erdésze is abban az erdőben, amelyben nagyméretű szerfát kíván nevelni, az évi használatot nem egész foltok tarravágásával veszi ki, hanem a vágásra érett egyes fa gondos kikeresésével és kijelölésével szálanként szedegeti (1938 Soproni Szemle CD52) | Az érett erdő faállományának értékesítésekor befolyó összeg magában foglalja a megújítás, az újratelepítés költségeit is (1999 Népszabadság máj. 14. C6989, 18).

1d. ’teljesen kifejlődött, teljes fejlettségét elért v. vmire alkalmassá vált 〈hályog, daganat stb.〉’ ❖ A’ himlö bé-óltáſa abban áll, midön olly ſzemélynek, a’ kin még a’ himlö ſoha ſem vóltt, börit fel-vágván, abba a’ ſebetskébe, más himls ſzemélybl vött érett himlö genyetſéget, ereſztnek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 645) | az egyik szemen az érett hályog szerencsétlenül, míg később a másikon az éretlen teljes sikerrel műtétetett (1862 Orvosi Hetilap C8112, 764) | Látszott rajta [ti. Alberten], hogy azért jött ő el a kávéházba, mert ki kellett magából önteni a meggyülemlett keserűséget. Fel kellett azt vágni, mint egy érett kelést, hogy megkönnyebbüljön (1926 Surányi Miklós CD10) | a műtétre „érett” fekélyek sebészi úton igen jól orvosolhatók (1955 Orvosi Hetilap C8202, 869) | A placentateratomák [= a méhlepényen keletkező tumorok] szolidak vagy cystásak, szövettanilag többnyire érettek (2006 Orvosi Hetilap C8252, 38).

1e. ’az az 〈állapot, fejlődési szakasz〉, amelyben az ilyen növény, növényi termés(rész) v. anyag, készítmény, kóros elváltozás stb. van, ill. az a 〈jelleg, minőség〉, amely arra jellemző’ ❖ [a teacserjének] egy barna fás Magtokja van, mely érett korában megreped (1798 Sándor István 7287085, 96) | még alig található geny mert még nem érkezett meg a kór érett időszakába (1881 Orvosi Hetilap C8131, 1147) | nagy súlyt fektettek a hályog érett voltára hályogoperálásoknál (1890 Orvosi Hetilap C8140, 51) | a kalászosok érett állapota miatt a rozszsal és buzával jóformán egy időben kasza alá kerül az árpa (1903 Budapesti Napló júl. 15. C4885, 14) | [A sajt] illata érett korában már önmagában laktató (2001 Magyar Hírlap CD09) | Minél érettebb szakaszban szedjük a gyümölcsöt, annál ízletesebb (2001 Szabad Föld júl. 6. C8387, 8).

2. ’olyan 〈ember, állat〉, aki v. amely biológiai fejlődésében a testileg, szexuálisan stb. kifejlett(, vmire alkalmas) állapotát elérte, ill. (vmihez) megfelelően fejlett v. kifejlett 〈magzat, szerv stb.〉’ ❖ Szünny meg anyád utánn síránkozni! Az érett ſzzhöz férjfiak illenek (1806 Verseghy Ferenc 8518017, 94) | Érett magzat. Foetus maturus (1828 Bugát Pál ford.–Hempel C1210, 8) | [a gombatestben] a legfelső, legidősebb spórák már érettek és készek, az alsók ellenben még fejlődésben vannak (1897 Természettudományi Közlöny C7921, 356) | [a mezei nyulak] már 5-8 hónapos korukban szaporodásra érettek (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 171) | a csecsemők szervezete – tüdejük, veséik, központi idegrendszerük – még nem elég érett e nagy műtétekhez (1965 Népszava aug. 8. C4829, 12) | Kóros körülmények között a vörösvértestek alakja lényeges eltérést mutathat a normális, érett vörösvértestekéhez képest (1986 Az emberi test 1114002, 585).

2a. ’az a 〈kor, időszak v. állapot〉, amelyben az ilyen ember, állat, szerv stb. van’ ❖ A’ felserdült, és ért idben (tempus pubescentis adolescentiae) tehát a’ mag a’ tökökben elkészittetik szüntelen (1789 Rácz Sámuel C3562, 175) | Az üsző három év mulva jut érett korra (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Darwin csecsemőmegfigyeléseiben azt hangoztatja, hogy az automatikus működések [agybeli] székhelyei korábban jutnak el tökéletes, azaz érett állapotukhoz, mint azok, amelyek az akaratlagos mozgás koordinációját végzik (1974 Orvosi Hetilap C8220, 2252) | Amikor egy kislány megszületik, a szervezetében már ott van – ha nem is érett állapotban – valamennyi petesejtje (1996 Népszabadság dec. 24. C7846, 11).

2b. (Orvos) ’kellő időben, idejében végbemenő, élettanilag teljesen kifejlett magzat világrahozatalával járó 〈szülés〉’ ❖ A’ terméſzet ſzerént való ért ſzléskor a’ ſzl méh kznségeſen a’ kilentzedik hónapnak vége felé le-lohad, s le-ereſzkedik (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 134) | A szülések közül éretlen szülés volt 4, koraszülés 8, érett szülés 62 esetben (1874 Orvosi Hetilap C8124, 78) | a lázas elvetélésekről szóló értekezésében az érett szülések után visszamaradt lepényrészek eltávolításának kérdését is érintve (1925 Orvosi Hetilap C8175, 243) | [Az ún. Bartter-szindróma esetében] kora- vagy érett szülés után pedig az újszülött életét veszélyeztető víz- és elektrolitháztartási zavar léphet fel (1991 Orvosi Hetilap C8237, 1156).

2c. ’nőiségében kibontakozott, már nem fiatal, de még vonzó külsejű 〈nő〉, ill. az a 〈kor〉, amelyben az ilyen nő van, v. arra jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ A kastély asszonya belép. Érett korú, de kellemeiből ki nem fosztott hölgy (1871 Fővárosi Lapok C8087, 868) | Érett asszony szépsége meddig tart? (1898 Pesti Hírlap aug. 10. C5646, 14) | Szép, érett alakja a harmincas évekre vallott (1917 Kaffka Margit 9290048, 15) | [Annuska] hamvas báját, az édesanya, Paula érett nőisége homályosítja el (2000 Új Könyvek CD29).

2d. ’biológiailag kifejlett emberre jellemző, a mutálás után kialakult mélyebb, ill. az idő múltával v. fejlesztése révén (sötétebb tónusúvá,) erőteljesebbé váló 〈beszéd- v. énekhang〉’ ❖ „Abafi Olivér”, szólt azon mély ezüst hangon Margit, melly olly ritka ’s szinte közép a’ fiatal férfiú, ’s az érett asszonyi hang között (1836 Jósika Miklós 8212003, 93) | – Ebtenyésztők – közölte [a telefonba] egy érett hang (1959 Magyar Nemzet márc. 5. C4798, 5) | nagyon szép, érett basszus hangom volt, így általában bekerültem a kórusba (2001 Magyar Hírlap CD09) | [Keszei Borbála] temperamentumához Bánk hitvese közel áll, de hangja még nem érett a szerepre (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’kellő szellemi, lelki, erkölcsi fejlettséggel, élettapasztalattal stb. rendelkező(, felnőtt v. öreg) 〈személy〉, ill. az a 〈kor〉, amelyben az ilyen személy van’ ❖ nem mintha érettebb koromban a’ szerelemre olvasztó Siegwartot kiadni szégyenleném (1789 Kazinczy Ferenc C2517, [XV]) | Fogadok bár kivel, kapitány úr ezt nem fogná mondani érett asszonyságok előtt (1837 Fáy András¹ C0044, 205) | [a vadász] tud beszélni egyetmást, amit nemcsak a gyerek hallgat örömmel – de akármely érett ember, a szobák bölcse, vagy szemlélődő természetbuvár is (1882 Vajda János 8503070, 58) | Nem volt érett az anyaságra, és az inkubátorban elhelyezett újszülött látogatásakor nem élhette meg az anyaságot (1989 Polcz Alaine 1120003, 275) | rájön arra, hogy bár „szabadon” nyúlt a kábítószerhez, azaz formálisan el is utasíthatta volna, de amikor cselekedett, még nem volt elég érett ehhez a választáshoz, mert alapvető ismeretei is hiányoztak (2007 Balázs Zoltán² 3011001, 62).

3a. (kissé rég) ’az az 〈életkor〉, amelyben vki jogilag nagykorúnak számít, ill. ebben az életkorban levő, felnőtt 〈személy〉’ ❖ a gyermekek érett korukat elérvén, atyjokról maradt örökségüket kezökbe vehetnék (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a büntetőjogi érettkor, mely a magyar btkv. szerint a betöltött 16-ik év (1893 PallasLex. CD02) | Már pedig, kedves Helén, akár akarod, akár nem, rajtad most már csak én segithetek. Kötelességem ez családunk iránt, melynek én vagyok egyetlen érett férfitagja (1903 Kóbor Tamás 1081001, 81).

3b. ’döntéseiben felelősségteljes, összetartó, közösségként jól működő 〈csoport〉’ ❖ valjon mikor lesz népünk eléggé érett ön javának megfontolására (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | hetykén azt szokták mondani: „a mely nép maga nem képes idegen segitség nélkül magát szabaddá tenni, nem érett a szabadságra.” (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | nem az érett politikai nemzet, hanem az éretlen csőcselék akaratát juttatja kifejezésre (1912 Népszava jan. 12. C7480, [1]) | a vállalati szemlélet, amely mindenkor sugallja: érett, cselekvőkész közösségeknek tartja a brigádokat (1986 Népszabadság ápr. 2. C7836, 3).

3c. ’(ilyen személyre v. csoportra jellemző,) szellemi, lelki, erkölcsi stb. szempontból kellően fejlett 〈képesség, tulajdonság〉, ill. döntéseiben önálló, megfontolt 〈viselkedés, magatartás stb.〉’ ❖ érett eſzü ſzeméllyek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 5[r]) | Páris, Berlin, Róma népe képes volna-e ilyen érett és lovagias viselkedésre, ha területén tüntetnének a nemzeti egység ellen? (1895 Pesti Hírlap aug. 11. C5643, 1) | ifjú korában a nagy föladatok nehézségeit nem ismerte föl, csakis az aggkor érettebb belátásával és sok tapasztalat gyűjtése után győződött meg tévedéséről (1903 Rácz Lajos C7651, 367) | Tamást már igy, érett fejjel csak gyűlölni tudta (1929 Cholnoky László 9077001, 15) | Felnőtt, érett gondolkodású lények vagyunk, adjuk meg egymásnak a kellő tiszteletet (1985 Békés Pál 1014003, 34) | a szakszervezeti tagság érett, felelősségteljes magatartást tanúsított (1989 Népszava jan. 14. C7454, 1) | Az érett védekezési mechanizmusok olyan lelki lengéscsillapítók, amelyek megóvnak a lelki szerkezet szétrázódásához vezető szélsőséges, túlfűtött mentális működési módoktól (2004 Oláh Attila 3262001, 643).

4. ’alkotói, politikusi stb. egyéniségében teljesen kialakult, ill. kiteljesedett 〈személy〉’ ❖ Bárány János Úr, eggy ifjú, de érett Litterator, Don Carlost vette munkába. Prosában fogja fordítani (1790 Kazinczy Ferenc levelezése C2555, 563) | Legdistingváltabb felfogásu végül Stróbl Alajos „Réz tányérverő”-je; érett müvész jeles alkotása ez (1887 Fővárosi Lapok C8103, 587) | a kis Shirley Templeről kiderül: nem „csodagyerek” már, hanem komoly, érett szinésznő (1940 Pesti Hírlap dec. 24. C5688, 8) | [Deák Ferenc] fiatalon lett a megye országgyűlési képviselője, de már akkor érett, felkészült politikus volt (1998 Új Könyvek CD29) | Helsinkiben 200 méter mellen Európa legjobbja lett, és a medencében már nem a sikertől megrészegedett Gyurta [Dániel] úszott, hanem a céltudatos, érett sportoló (2008 Nemzeti Sport júl. 30. C8077, 10).

4a. ’kiérlelt, kiforrott 〈alkotás, stílus stb.〉’ ❖ Napjait éltednek de felesb ſzámokra vetettem, A’ mikor olly érett verſed elmbe kerlt (1787 Baróti Szabó Dávid C0814, 98) | A hátrahagyott töredék Mendelssohn legérettebb alkotásai közé tartozik (1891 Fővárosi Lapok C0160, 175) | [Móricz Zsigmond] realizmusa még nem elég érett, s társadalmi kritikája sem elég szilárd (1952 Darvas József 9101003, 125) | [Sinkó László] újszerű, fanyar színészegyéniség, meglepően érett játékstílussal (1965 B. Nagy László 9474009, 238) | [Sebestyén Júliának] lendületes, érett kűrje van […], szépek a forgásai, látványosak a lépéssorai, magasak az ugrásai (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. ’(legvirágzóbb szakaszában,) tetőpontján levő 〈jelenség, folyamat, állapot, kül. művészeti, történelmi korszak〉, ill. 〈vminek〉 erre az állapotra jellemző 〈szakasza, része〉’ ❖ Moſt látom immár: hogy érett ideiben vagyon a’ gonoſzság; és nem ſoká Orſzágunknak nagy kárára ki-is-üthet (1786 Dugonics András C1470, 239) | Goethével való barátsága és kölcsönös hatásuk látszik meg Wieland munkásságának harmadik (érett) korszakán (1897 PallasLex. CD02) | Az érett középkort ma már nem látjuk csak „sötét”-nek (1935 Turóczi-Trostler József CD10) | [a nacionalizmus] a nemzeti erő kialakulásában és érett korszakában integráló erő volt, a kultúra és a haladás hordozója s legbensőbb lényéből más ma sem következik (1937 Gáspár Zoltán 2045021, 88) | az épülő székesegyház mégoly sematikusan visszaadott részletformái is az érett gótikára utalnak (1947 Dercsényi Dezső CD40) | A makrogazdasági mutatószámok alapján a gazdasági ciklus a fellendülés érett szakaszába ért (2010 Népszabadság ápr. 27. C7858, 11).

6. ’olyan 〈dolog〉, amely változása, fejlődése révén alkalmassá, megfelelővé vált vmire, ill. olyan 〈személy〉, aki élete, cselekedetei révén rászolgált vmire’ ❖ Érett vagy mennyekre; de nints még fldre miért únj (1786 Baróti Szabó Dávid ford. C0825, 66) | A nemzetgyülés kimondotta a hitszegő dynastia számüzését és hazánk függetlenségét. A dolog érett volt. Késni vele nem lehetett (1849 Kossuth Lajos CD32) | már gyilkosság nélkül is érett vagy a bitófára (1895 Budapesti Hírlap dec. 3. C4742, 12) | A magyar filmgyártás érett és fölkészült egy filmre (1937 Márai Sándor 2010002, 5) | a szocialista feltételek még nem elég érettek ahhoz, hogy a szocialista diktatúra gondolata beteljesedhessék (1956 Gergely Viola ford.–Drapkina 2025097, 687) | érett-e a helyzet az euró bevezetésére (2006 Magyar Nemzet 3221001, 3).

III. fn 2B1

1. (egysz 3. sz-ű birt szjellel) ’növényi termés megérett, megfelelő alakját, színét, ízét stb. elnyert része’ ❖ Eredj, a második pásztában van az a koránti sárga-baraczkfa, az érettjit jól lerázta a szél, szedegesd össze, jó lesz az unokáidnak (1898 Móra István 8321002, 157) | Fótolni, lyukgalni lehetne itt-ott az érettjét, de nem érdemes, mert nem hozhatunk ide ki huszonnégy pár aratót, hogy gázoljon, kastoljon [ti. sárban, lucsokban járkáljon] itt néhány hold érett búzáért (1949 Veres Péter 9771012, 78) | [A zöldség- és gyümölcsosztály vezetője a citromból] először magának méret egy kilót: – Az érettjét, Mariska, és rücskös ne legyen benne, mert a feleségem vele együtt kihajít! (1984 Népszabadság nov. 17. C7834, 13).

2. (kissé rég) ’érettségizett személy’ ❖ Az érettek közül 18 lép papi pályára (1890 Pesti Hírlap jún. 24. C5638, 10) | Magyarországon 1896 óta oly nők is léphetnek orvosi pályára, kik a kellő középiskolai tanulmányokat (jeles, v. jól érettek) végezték (1916 RévaiNagyLex. C5710, 845) | a gimnáziumok érettjei sem mind mennek főiskolákra (1925 Budapesti Hírlap aug. 9. C4713, 4).

Ö: fél~, túl~.

Vö. CzF. érėtt, érėtten; ÉrtSz. ~, ért²; TESz. érik; ÉKsz.; SzT. ért²; ÚMTsz.