étel fn 4B 

1. ’sütéssel, főzéssel, ízesítéssel stb. evésre alkalmassá tett v. nyersen készített emberi táplálék (egy étkezésre készített v. felszolgált adagja), ill. általában ennivaló, élelem’ ❖ [a basa] minden nap az aſztaláról ételt, és italt küldettetet (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 213) | az aſztalra sok féle ételek hordattak fel (1805 Kis János¹ ford. 8240034, 65) | Nem szükséges nekik [ti. a tündéreknek] sem étel sem ital, Élnek a szerelem édes csókjaival (1844 Petőfi Sándor 8366136, 220) | [Olaszország] nemzeti étele a galamb, de csak ugy egyszerün egészben megsütve (1854 Vasárnapi Újság CD56) | némelyek szerint a sajt esti étel (1927 Krúdy Gyula CD54) | Anyám szájából édes volt az étel (1936 József Attila 9282134, 288) | A Tótfalusi-szakácskönyvben a böjti ételek közt szereplő saláták önálló fogások is lehettek (1997 Magyar néprajz CD47) | lehet magyaros ételeket főzni anélkül is, hogy azok feltétlenül egészségtelenek legyenek (2001 Országgyűlési Napló CD62) | csinálj egy olyan légitársaságot, amelyik nem flancos: szendvics van meleg étel helyett (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’állati táplálék, eledel’ ❖ Kedvetlen az idö, [a méhek] ki ’s bé nem járhatnak, […] Sohonnan ételt-is akkor nem várhatnak (1774 Vesmás Márton C4461, 59) | A hizlalt, szabadon, vagy szellős, tág istállóban, fris, jó anyagokkal táplált állatok husa jobb, mint sötét, nedves istállóban, rosz étellel, p. o. törköllel tartottaké (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 15) | a jószág ételébe is tesznek [az almából] (1968 Bálint Sándor 9022002, 160) | [A papagáj] kihányta az ételt (2010 Garaczi László 3116001, 9).

1b. (kül. a lelki, szellemi jelzőkkel) (vál) ’〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉’ ❖ biz csak „lelki ételt” nyujt a tál! A szaraczént pedig nem úgy nevelték, Hogy holmi szent beszédbe kedve telnék! (1882 Vasárnapi Újság ford. C7396, 57) | Mennyi ismeret mennyi szellemi étel egy rakáson (1893 Fővárosi Lapok C0161, 459) | Szereteted az én szivem étele (1906 Budapesti Hírlap febr. 22. C4694, 27) | Az evangéliumok szerzőit a Szentlélek sugalmazta […]. A Szentlélek így készített megfelelő szellemi ételt a hívők számára (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

2. (rég) ’evés, ill. étkezés’ ❖ Arra kell vigyázni, hogy mind eledelek mértéke, mind az étel ideje illend képpen meg határoztaſſék (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 403) | Köſzvényeſeknek-is haſznos a’ torma étele (1775 Csapó József 7062001, 277) | mérges növény ételével rontotta meg egészségét (1857 Fáy András¹ C1705, 152) | Étel után [ment el], kilencz körül (1898 Móra István C3208, 91).

Ö: bébi~, egytál~, elő~, gyors~, hideg~, kész~, utó~, vastag~, védő~; az -étel címszó alatt: burgonya~, hal~, hús~, szárnyas~, tojás~, zöldség~.

UB: -automata, -bár, -festék, -szag.

ÖU: tészta~.

ÖE: ~adag, ~áldozat, ~ár, ~csomag, ~ecet, ~felvonó, ~fogyasztás, ~folt, ~hamisítás, ~hordás, ~hulladék, ~készítés, ~név, ~pép, ~recept, ~sor, ~specialitás, ~szállító, ~termosz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-étel (utótagként) (Konyha is)

’〈vmiből mint fő alapanyagból〉 készített étel(féle)’ ❖ ‖ burgonyaétel fn 4B | minap egy szegény család petrezselyem helyett bürökkel ette meg burgonya ételét (1846 Hetilap CD61) | Fűszerek, amelyek különösen jól illenek a burgonyaételekhez: kapor, koriander, petrezselyemzöld, […] szerecsendióvirág, gyömbér (1990 Frank Júlia CD19) ‖ halétel fn 4B | a’ ſok hal étel […] könnyebbé teſzi a’ vért (1783 Molnár János C0290, 85) | Aszpik, hideg hus- és halétel, kocsonyanemü bevonattal (1893 PallasLex. CD02) | a háziasszony, amint valami halételt készített, akkora füstöt csinált a konyhában, hogy még a svábbogarakat sem lehetett látni (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 71) | [a kapribogyó] a halételek egyik legfinomabb kiegészítője (2009 Mautner Zsófia 3232001, 170) ‖ húsétel fn 4B | Sokkan ſzabadúltak-meg a’ hoſzſzas fog-fájáſtól, midön a’ hús ételtöl és bor italtól, kivált vatſorára meg-tartoztaták magokat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 143) | Vacsoránk katonás: egy húsétel meg egy tészta (1893 e. Pilisy Róza 8369001, 14) | az 1840-es években a húsétel leggyakoribb formája a pörkölt, paprikás (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ szárnyasétel fn 4B | vendéglőkben és kifőzésekben akczió-baromfi, illetve szárnyas ételek hustalan napokon ezentul sem szolgálhatók fel (1918 Az Újság szept. 1. C5262, 15) | Hongkongban baromfiinfluenza tizedeli az állományt. […] Félő, hogy a közelgő holdújév ünnepén a lakosság kénytelen lesz lemondani a hagyományos szárnyasételekről (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ tojásétel fn 4B | kiknek ſzükségeſebb és egéſségeſeb’ a’ tojás-étel? (1789 Mátyus István C3070, 97) | A’ vegyesen hús, növemény, hal, tojás-ételekkel, ’s többnyire víz italokkal élő Nemzetek legegésségesebbek, legelevenebbek (1817 Tudományos Gyűjtemény C5480, 37) | rátottya: rántotta tojás-étel (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 573) | a következők között választhatnak a sportolók: Reggelire […] szalámi, libamáj, tea, kávé, kakaó és bármilyen tojásétel (1956 Népszava szept. 29. C4821, [6]) | a nyári hónapokban fokozottan óvatosan kell bánni a baromfi és tojásételekkel (2001 Magyar Hírlap CD09) ‖ zöldségétel fn 4B | minden erdélyi ember hús és zöldség étellel él bővében (1866 Budapesti Szemle C7537, 307) | seregestől közlöm a tavaszi főzelék- és zöldségételek receptjeit (1904 Pesti Napló máj. 3. C1516, 45) | A zöldségételeknek nem feltétlenül kell unalmasaknak lenniük: sokféle módszerrel varázsolhatók belőlük valóságos konyhaművészeti remekek (1999 Új Könyvek CD29).