őrgébics fn 3B (Áll)
’Eurázsia nyugati és Afrika északi részén honos, seregély v. rigó nagyságú, a hátán galambszürke, a hastájékon fehér színű, fekete szemsávot viselő, apróbb gerincesekkel v. rovarokkal táplálkozó, a territóriumát állandóan figyelő és azt védelmező madár, kül. az ún. nagy őrgébics (Lanius excubitor) fajba tartozó, régen a solymászok által kalitkában tartva a sólymot messziről érzékelő és külön hangadással jelző madár’ ❖ Bergalſter, rgébits, bábaſzarka (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 251. hasáb) | [Az ún. Homeyer-gébics] hasonlít az őrgébicshez, csakhogy homloka világosabb, szeme felett fehér sávval, szárny- és farkfoltjai nagyobbak (1895 PallasLex. CD02) | [Az ún. kis őrgébics életmódja] egészben hasonlít az őrgébicséhez, avval a különbséggel azonban, hogy nem fészekrabló, hanem inkább rovarirtó (1901 Herman Ottó CD34) | Szó szerint fütyültek a madarak is a labdaveszélyre a Dubai mellé, a sivatagi homoktenger közepébe varázsolt golfparadicsom fáin. […] A golf természetátalakító szerepének köszönhetően foglalt hont magának ott a gyurgyalag, a dankasirály, a kárókatona, az őrgébics (2001 Népszava jún. 8. C7464, 16).
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) ’〈ilyen madarak fajainak, ill. alfajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Homeyer-féle őrgébics (Lanius excubitor homeyeri) (1898 Chernel István CD34) | Nagy őrgébics (Lanius excubitor L.) Kis őrgébics (Lanius minor Gm.) (1901 Herman Ottó CD34) | déli őrgébics (Lanius excubitor meridionalis Temm.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | kis őrgébics (Lanius minor) (2003 Természet Világa CD50).
b. (egysz-ban) (kissé rég) ’〈e nem egyik faja, az ún. nagy őrgébics elnevezéseként〉’ ❖ Faj. rgébits. (Bábaszarka) […] L. [= Lanius] Excubitor (1799 Főldi János C6339, 141) | Őrgébics Lanius excubitor L. (1899 Chernel István CD34) | Homeyer-gébics (Lanius Homeyeri Cab.), az Éneklők (Passeriformes) rendjébe, a gébicsfélék családjába tartozó madárfaj. Hasonlít az őrgébicshez (Lanius excubitor L.) és sokan ezzel egy fajnak tartják és mint helyi formát különböztetik meg tőle (1914 RévaiNagyLex. C5706, 225).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.